A Bodkin című új, május 9-én debütált krimisorozat egészen sötét hangulatú jelenetsorral alapoz meg saját magának, egy Dove (Siobhán Cullen) nevű oknyomozó újságírót látunk a nyitányban, aki informátoránál tett látogatása során azzal szembesül, hogy az illető felakasztotta magát. Igen, a The Guardian újságírója egy egészen problémás nő, aki most szügyig gázolt a mocsárba legújabb anyagával, nem is csoda, hogy szerkesztője azt javasolja, vegyen ki „szabadságot”, és utazzon inkább szülőhazájába, Írországba, és segítsen be egy amerikai podcasternek egy évtizedek óta húzódó ügy kibontásában.

A helyszín tehát Bodkin, Írország. Ide érkezik meg a sokat látott Dove, hogy a Will Forte által alakított, az első sikereit a true crime műfajában aratott Gilbert Powerrel, valamint pályakezdő asszisztensükkel, Emmyvel (Robyn Cara) nyomozgasson egy sort. A trió ennél különbözőbb nem is lehetne: Siobhán Cullen rettenetesen jó a cinikus, életunt, mindenkinek beszólogató zsurnaliszta ballonkabátjába bújva, mellette pörgős és optimista podcasterként Will Forte ráncigálja be a védjegyévé vált komikus vonalat a szériába, végül, de nem utolsósorban pedig Robyn Cara Emmyjének a saját buzgósága és szorgossága hozza a fejére a bajt, pár dühös falusi személyében.

Érdekes néznivaló a Netflix hétrészes sorozata, már abból a szempontból is, hogy a Bodkinnak tényleg irdatlanul darkos pillanatai vannak, amelyek abszurdba hajlanak, és már-már megidézik a Twin Peaks-féle őrületet. Ugyanakkor legalább ugyanennyi humoros beszólás hangzik el, például a podcastok komolytalanságával és pusztító hatásával kapcsolatban, amelyeken képtelenség nem nagyokat röhögni. Nyilván krimiről van szó, szóval a készítő, Jez Scharf azt sem felejti el, hogy ebbe a műfajba bizony kellenek a meghökkentő fordulatok, sőt legalább úgy záporoznak ránk ezek a 40-50 percre rúgó részekben, mint ahogy Írországban egy átlagos napon esni szokott.

A sztori kiindulópontja egy már-már tipikusnak tűnő true crime rejtély, azaz három fiatal nagyjából 20 évvel ezelőtti eltűnése, amely egy afféle ír halloweennek is beillő ünnepségen, a samhainon borzolta fel a helyiek kedélyeit annyira, hogy a fesztivált azóta sem rendezték meg. Ki-ki a saját módszereivel igyekszik nyomozni, Gilbert haverkodna a bodkini lakosokkal, de falakba ütközik amerikai származása miatt, míg Dove inkább a helyi temetkezési vállalkozóval flörtölget, mielőtt úgy igazán belemélyesztené a körmeit az ügybe. Pedig ő az, aki megneszeli, hogy Bodkinban nem mindenki az, mint akinek mondja magát. Vannak itt bujkáló csempészek, titkolózó apácák, alamuszi földművesek. Nem is csoda, hogy az egész település összezár a jövevények előtt, és orrvérzésig kamuznak az interjúalanyok, amikor a főszereplők kérdezik őket.

Ezt a Netflix-szériát az elején szinte lehetetlenség behatárolni, akkora műfaji kavalkádnak indul, főleg, hogy Will Forte a maga szitkomba illő bugyutaságával kilóg sokáig az összképből. Néha sajnálja is az ember, hogy a Saturday Night Live egykori humoristája mennyire elviszi a fókuszt. Holott inkább izgalmas lenne a megfáradt újságíró, Dove kalandozása az ír falusiak között, Siobhán Cullenre mintha rászabták volna a karaktert.

Aztán, ahogy a széria halad előre, úgy nő egyre jobban az ember szívéhez. Félreértés ne essék, az ügy alapból is figyelemfelkeltő a maga elcsépeltsége ellenére, a thrillerbe illő tálalása első osztályú, de ahogy a főszereplőkkel együtt mélyebbre és mélyebbre ásunk Bodkin misztikumában, úgy válik igazán körömrágóssá a végeredmény. Nagyon sokat számít persze az is, hogy a helyszínek autentikusan hatnak, a stáb tényleg kiment Dublinba és környékére. Ennek köszönhető, hogy nem azt az elcsépelt Netflix-látványt kapjuk, ami leesik a képernyőről, hanem pár fokkal jobbat.

Mert nyilván a kihűlt ügy nem is annyira kihűlt. A showrunner, Jez Scharf nagyon ügyesen játszik az arányokkal, a poénokkal, a szarkazmussal, a drámával, csöpögtet némi lájtos horrort és thrillert a nyomozásba, és annak ellenére, hogy a Bodkin a hasonszőrű versenytársaihoz képest, mint a The Tourist második évada, esetleg a The Woman in the Wall, nem találja fel a spanyolviaszt, sokadszorra is egy olyan írországi misztikus, keszekusza sztorit szállít, ami elé érdemes leülni.

Végre egy igazán jó Netflix-krimi, ami nagyon kellemes 6-7 órát kínál nekünk a tévé előtt. Pár megdöbbenéssel és némi borzongással. Néha ennyi is pont elég ahhoz, hogy az év egyik legkellemesebb csalódásaként emlékezzünk vissza valamire. A Bodkin pont ez a „sleeper hit” kategória.

7,5/10

A Bodkin első évada szinkronnal és magyar felirattal nézhető meg a Netflixen.