Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMNem fogja vissza magát a Netflix új testcserés filmje
További Cinematrix cikkek
- James Gunn a véres és kimerült Supermanhez hasonlította Amerikát
- Ennyire személyes hangvételű film még sosem készült a legendás intézményről
- A Rocknak köszönhetjük a világ legpusztítóbb karácsonyi akciófilmjét
- Kicsi, mire jó ez a narkós és borzasztó sivalkodás?
- Szívbe markoló animációs film érkezik a mozikba
Már megint egy elsőfilmes rendező, aki kiforgat egy jól ismert zsánert magából. Nem kell túl sokat visszamennünk az időben, hogy valami hasonló bravúrra példát találjunk, Jane Schoenbrun az I Saw the TV Glow-val csavart egy nagyot a Twin Peaksen és a Twilight Zone-on, egy magabiztos mozdulattal tinis környezetbe ültetve őket. Most pedig a Netflixen október 4-én bemutatott Ami belül van csinál meg valami hasonlót, Greg Jardin újdonsága ugyanis egy testcserés film, amelyben a lehetőségeket egy nagyszámú szereplőgárdával a maximumra tekeri az alkotó, s egyszersmind olyan bátor fordulatokat is bedobál a történetbe, amelyeknek hála egészen kiszámíthatatlanná válik a végkimenetel.
Az Ami belül van című filmnek nem kell sok, hogy elkezdje pumpálni a feszültséget a nézőbe. Az elején egy fiatal párocskát ismerünk meg Shelby (Britanny O’Grady) és Cyrus (James Morosini) személyében, akik kihűlt kapcsolatukat igyekeznek egy picit feldobni. Mi lenne erre jobb módszer, mint egy kis szerepjáték, a lány parókát és dögös fehérneműt ölt, de nagy csalódására a fiújának az érdeklődését még ezzel sem tudja visszahozni. Mindketten függői ugyanis az online térnek, Shelby legnagyobb hobbija az Instagram-celebek irigylése, míg Cyrus valami egészen mást csinál, miközben alulöltözött nőket nézeget a közösségi médiában.
Nemcsak őket, hanem még jó pár régi barátot is meghív a kecójába Reuben (Devon Terrell) egy görbe hétvégére, elvégre az esküvője előtt muszáj még egy hatalmasat bulizni. Ide érkezik meg Nikki (Alycia Debnam-Carey), aki nyilván sikeres celebcsaj, de a hangulaton a hippi Maya (Nina Bloomgarden), a gazdag ficsúr Dennis (Gavin Leatherwood) és a mindig laza Brooke (Reina Hardesty) is próbálnak javítani. Nem indul a legzökkenőmentesebben a partizás, főleg, hogy betoppan az excentrikus feltaláló, Forbes (David W. Thompson) is a végére, ráadásul egy titokzatos aktatáskával a hóna alatt, és meginvitálja barátait egy kis játékra. Darabolás nem lesz, ez nem a legújabb Fűrész, és Jigsaw is elmarad, de őrületből így sem lesz hiány, annyit elárulok.
Az egész tényleg egy ártatlan testcserés mókának indul, de esendő fiatalokról van szó, az író-rendező Greg Jardin pedig bátran veti bele magát a közöttük lévő bonyolult kapcsolatrendszerbe. Nem fogok kertelni, erre a filmre igenis oda kell figyelni, ha valaki a telefonját nyomkodja közben – mint a streamingnézők egy része szokta –, iszonyú könnyű lemaradni a történésekkel.
A játék lényege röviden, hogy a táskából előkapart kísérleti technológia használatával a jó barátok testet cserélnek, és mindössze a „játékmester”, azaz Forbes tudja, hogy ki kicsoda valójában.
A fiatalok feladata, hogy rájöjjenek a másik valódi identitására, hogy a jól ismert arcok között melyikük személyisége rejtőzik. A készítő jól kihasználja a filmes műfaj legnagyobb fegyverét, a vizualitás eszközeit arra, hogy néha mentőövet dobjon a nézőnek a testcserékről. Merthogy a karakterek elkezdenek hazudozni, megvezetni egymást, sőt... vannak, akik más bőrébe bújva szexelnek végre a crushukkal, aztán a kicsinyeskedés és a vadulás odáig fajul, hogy egy haláleset is történik. Nyilván csúnyán felborzolva a kedélyeket.
Jardin ahhoz képest, hogy elsőfilmes készítő, ügyesen kezeli ezt a sok szereplőt, és bár van köztük olyan, aki csúnyán a háttérben marad, kidolgozatlanul, az egymással civakodó szerelmespár, a kikapós, a Fear the Walking Dead színésznője által játszott Insta-modell, a kiismerhetetlen feltaláló mind-mind olyan személyiségek, akik bár jól ismert klisékből lettek felépítve, mégis rengeteg izgalmat hozzáadnak a filmhez. Ha már klisék, a rasszizmus, az irigység, az online világ miatti szorongás is felszínre kerülnek az Ami belül van című filmben, mégis a tálalás annyira újszerű, hogy nem lehet haragudni a bedobált témákért. Mert végső soron a kibontásuk és a tanulságok elgondolkoztatóak.
Thrillerről van szó, a feszültséget pedig nemcsak a csavaros sztorival és az egymással egyre parázsabb hangulatban lévő karakterekkel emeli az alkotó, hanem nagyszerű zenékkel, egyetlen ügyesen elhelyezett jumpscare-rel, és már-már művészfilmesen igényes, kreatív vizualitással is gondoskodik róla Greg Jardin, hogy váratlanul sokat szórakozzunk ezen a kis költségvetésű gyöngyszemen.
Amikor azt írom, hogy ez egy fordulatos thriller, akkor azt tessék szó szerint venni. Ez a ritka esetek egyike, amikor többször is a szünet gombra kellett nyomnom a távirányítón, illetve vissza kellett tekernem, hogy „most akkor mi van?!”. Ellenben, ha valaki megtiszteli a Netflix filmjét a figyelmével, igenis egy logikusan összerakott sztorit, na és a végecsattanóval együtt egy páratlan élményt kap vissza. Nem találja fel a spanyolviaszt, de az elvárásainkat szépen felforgatja az Ami belül van, és eléri, hogy a készítő Greg Jardinra a továbbiakban odafigyeljünk, hogy ilyen erős kezdés után mivel rukkol elő legközelebb.
8/10
Az Ami belül van szinkronnal és magyar felirattal nézhető meg a Netflixen.