A dinnye íze mindig gyerekkori érzéseket idéz fel benne. Marosi Ádám világ- és Európa-bajnok, olimpiai bronzérmes öttusázó a tokiói olimpiára magával vitte a turmixgépét és a szuper étrend-kiegészítőit is. A vegetáriánus étrendre átállt öttusázó Tokióban sok pizzát és tésztát evett, de azért szívesen fogyasztott lazacot és sült rákot rizzsel.

A tokiói olimpia után lazíthat az étrenden?

Nemrégiben „félvegetáriánus” lettem, így mostanában nem fogyasztok húst, de halat és tojást szívesen eszem. Az olimpia után valószínűleg több szénhidrát és cukor kerül majd a szervezetembe, ugyanis rajongok a cukrászsüteményekért, például az islerért és a csokitortákért is. De előfordul, hogy egy hétig hummuszt eszem, mert éppen ahhoz van kedvem. Egyébként ha külföldön járok, szívesen kóstolgatom más nemzetek konyháját. Kedvelem a brazil ételeket, mert az ottani ízek emlékeztetnek a magyaros konyhára.

Japánban mindig szívesen eszem szusit, nyers halat, bár a nattó – ami erjesztett szójabab, és általában reggelire fogyasztják – nagy kihívás volt számomra. Bevállalós típus vagyok, így aztán egy tajvani piacon ettem levest, csigát, sőt ízeltlábút is, de nem volt gondom az ízével. A külföldi útjaim során a leves hiányzik a leginkább, ilyenkor alig várom már, hogy itthon ehessek egy finom borsólevest vagy éppen túrógombócot egy kedvenc villányi csárdában.

Mindig ennyire érdekelte a gasztronómia?

Odahaza annak idején édesanyám és az anyai nagymamám főzött, igazán finom, házias ízek kerültek az asztalra. Akkoriban nem érdekelt a konyha világa, és a sport mellett nem is lett volna időm, hogy a főzéssel foglalkozzam. A konyhában annyi volt a dolgom, hogy időnként segítettem a panírozásban. Ma már szívesen készítek sült húsokat, salátákat, sőt már a paradicsomlevessel is megpróbálkoztam.

Gyerekként sokszor megkívántam a süteményeket, manapság már kevésbé hiányoznak. Egyébként a kedvencem a baklava és általában az egyiptomi édességek, valamint a rétes. Budapesten van egy kiváló cukrászda a XVIII. kerületben, ott igazi békebeli rétest lehet kapni. Egyszer fogadásból egy ültő helyemben megettem tizenkét rétest! A finom magyar borok közül pedig barátom és jótevőm egy cabernet franc, és a merlot szőlőfajtákból készült borokat szeretem selymességük, behízelgő íz- és látványviláguk miatt.

Gyerekként jó evő volt?

Gyerekként a kesernyés ízvilág nem tartozott a kedvenceim közé, így aztán a sült májat nem szerettem, de a hideg a liba- és kacsamájat szívesen megettem. A mai napig imádom a leveseket: nagymamám Jókai-bablevesét szinte a rosszullétig ettem, de a húslevest is nagy mennyiségben fogyasztottam. Gyerekként a tejbegríz volt az egyik kedvencem, és a gesztenyés ételeket is kedveltem. A téli időszakban pedig alig vártam, hogy kocsonyát ehessek. A halat nem kedveltük, így karácsonykor a húsleves után rántott húst ettünk uborkasalátával, talán csak a mákos guba emlékeztetett a hagyományos ünnepi menüre...

Hogyan piheni ki a tokiói olimpia fáradalmait?

Olvasok, zenét hallgatok, filmeket nézek, számítógépes játékokat játszom, vagy éppen kertészkedem. Persze ezekre csak alkalmanként van lehetőségem, hiszen a sport kitölti az életemet. Imádom a sportot, ami azért is fontos, mert mindig azt vallottam: „Bármit is tesz az ember, szívből tegye, mert csak úgy van értelme.” Ez is kellett ahhoz, hogy a londoni olimpián bronzérmes lehessek, s hogy a 2009-es és a 2021-es világbajnokságon aranyérmes legyek. De büszke vagyok arra is, hogy a tokiói olimpián hatodik helyezést értem el. Hosszabb távon szeretnék a sportágban maradni edzőként. Úgy érzem, hogy a sportpályafutásom befejezése után edzőként szívesen foglalkoznék gyerekekkel is.