Szó szerint jóízű, és az egész család számára élvezhető programokat ígér a 2023. szeptember 21. és 24. között zajló Balaton Wine&Gourmet fesztivál Veszprémben. Míg a felnőttek a Bakony és a Balaton csúcséttermeinek kínálata mellett mértékkel kóstolgathatják a régió legjobb borait, addig a kicsik Kalas Györgyi, az ország legnépszerűbb gyermekgasztronómiai szakírója útmutatásai alapján francia almalepényt és tejkaramellával töltött argentin teasüteményt készítenek.

A BWG kifejezetten családi fesztivál, nemcsak a gasztronómia, hanem a kulturális programok miatt is. Vannak kifejezetten gyermekeknek szánt foglalkozások, ilyen Kalas Györgyié, aki épp  egy argentin édesség tésztájával kísérletezik, mielőtt beszélgetni kezdünk. Összekeveri a száraz hozzávalókat a nedvesekkel, majd az őszi workshop egyik főszerepére készülő tészta türelmesen várja a hűtőben az interjú végét. 

Ízek völgye

Amikor Györgyit mint gasztronómiai újságírót kérdezzük arról, hogy szerinte mitől különleges a Veszprém-Balaton 2023. Európa Kulturális Fővárosa projekt egyik zászlóshajójaként számontartott fesztivál, a helyszínt emeli ki:

Nagyon sok szempontból izgalmas a Balaton Wine & Gourmet, hiszen rengeteg különlegességet megkóstolhat az ember anélkül, hogy körbeutazná a Balatont, vagy országhatárokon és földrészeken keresztül barangolna kulináris élmények nyomában

– kezdi, majd azzal folytatja, milyen lélegzetállítóan gyönyörű élmény, amikor megérkezik az ember Veszprémvölgybe, ahol a patakpart, a templom, az egész környezet egyedi és utánozhatatlan hátteret ad az ízek világában zajló, bátor kalandozásokhoz. A részletes programot ezen a linken találják.

Miért nincs gasztronómia a fizikaórán? 

Kalas Györgyi gyerekprogramjaival már a tavalyi Balaton Wine&Gourmet fesztiválon is bizonyította, hogy a gasztronómia az általános emberi kultúra jellegzetesen családi területe.

A gasztronómiai újságíró és népszerű „ízes” könyvek szerzője a fesztivál mind a négy napja alatt tart gyerekworkshopokat. Bár a szakírást ő is a felnőttgasztronómiával kezdte,

A közoktatás jelenlegi helyzetében ő sem álmodozik arról, hogy minden magyar iskolában süssenek a gyerekekkel szalagos fánkot vagy legalább palacsintát, de azt azért nem tartja elképzelhetetlennek, hogy elmenjenek velük piacra. Úgy gondolja, hogy a tanórákon több szó eshetne az egészséges étkezésről azon túl is, hogy a répa egészséges, mert ropog. Saját tapasztalatai szerint

megdöbbentően sok gyereknek fogalma sincs például arról, hogy a sült krumpli alapanyagául szolgáló gumó növényi életének jelentős részében egy burgonya nevű növény föld alatti részén cseperedik.

Arról a valószínűsíthető tényről nem is szólva, hogy amikor Pocahontas, az indián törzsfőnök gyönyörű lánya – még a 17. században – beleszeretett egy jóképű hódítóba, az ifjú britnek ő sütött először krumplit, mely csemegét addig még a királyok sem ettek Európában.

Szerinte a diákok megnézhetnék a rajzórákon, miként jelennek meg az ételek a képzőművészetben, az is érdekes lehet, mekkora szerepe volt az étkezésnek a történelemben, de a technika-, biológia-, kémia- és irodalomórákon is magától értetődő természetességgel kaphatna egy-egy tanórát a gasztronómia.

Azon törve a fejét, hogyan is nézhetne ki az étekre nevelés az iskolásban, arra jutott, hogy az például érdekelhet néhány kíváncsibb gyereket, miből is készülnek kedvenc ételei. Mivel a tantervre nincs ráhatása, írt egy könyvet az ötletéből. A Sandwich grófja és a nápolyi pizza című, gyerekeknek szóló, gasztronómiai témájú munkájában össze is gyűjtötte azokat a fogásokat, amelyeket a legtöbb gyerek szeret. Olyan triviális csemegéktől sem riadt vissza, mint a sült krumpli vagy a pizza, és arról is beszámolt, hogy 

Ötlete és írói erőfeszítései a vártnál is sikeresebbnek bizonyultak, olyannyira, hogy a Hubby – Magyar Gyerekkönyv Fórum diákzsűrije az év ismeretterjesztő könyvének választotta a munkáját.

A folytatásban a sütemények történetét mutatta be az egyiptomi és ógörög édességektől kezdve. A Pavlova kisasszony és a dobostorta című gasztromesekönyve idén az év gyermekkönyve lett az ismeretterjesztő kategóriában.

Az biztos tehát, hogy a sütés-főzés és az ezzel kapcsolatos ismeretterjesztés gyermekbarát megközelítése nála igen jó kezekben van. A témával természetesen nemcsak elméleti, hanem gyakorlati szempontból is foglalkozik. A saját gyermekeivel folyatott több éves családi tesztek alapján megalapozott véleménye, hogy ez bizony élvezetes közös program.

Mindent a kéznek

Az általa vezetett gyermekworkshopok, amelyek már tavaly is olyan népszerűnek bizonyultak, hogy a meghirdetett alkalmakon túl is kellett néhányat tartania, egy meghitt sátorban zajlanak. Miközben az ételekkel szorgoskodnak, Györgyi az alapanyagokról és azokról az országokról is mesél, amelyek jellegzetes fogásait épp elkészítik. Közben persze mindent meg lehet fogni, szagolni, és a végén jóízűen megenni.

A foglalkozások kifejezetten ötévesnél nagyobb gyerekeknek szólnak, felnőttek nélkül. Azok a szülők, akik nagyobbacska sarjaikkal érkeznek a fesztiválra, nyilván nem is bánják, hogy biztos kezekben tudva őket, egy órácskát kettesben kószálhatnak pavilonok között. Akiknek egész apró csemetéik vannak, azok persze leülhetnek az ingyenes workshopokra, és figyelhetik, hogyan főzőcskéznek és okosodnak a kicsik.

Tavaly az olasz és a japán gasztrokultúrával ismerkedhettek meg egészen közelről a fesztivál felnőtt vendégei,  és Györgyi sátrában a gyerekek is. Készítettek szusit, gazpachót, és muffint is sütöttek. Idén francia és az argentin vendégnemzetek fogásai által tapasztalhatják meg, milyen finomságokkal kényeztetik magukat a gallok és a gaucsók. Lesz almatorta, természetesen annak franciás változata, a tarte tatin. Ehhez persze izgalmas történetek is tartoznak, és természetesen az almáról is sok minden kiderül.

A sós vonalat a quiche, a nálunk is egyre népszerűbb, ezerféleképp elkészíthető francia lepényszerűség képviseli, és megismerkedhetünk argentin alfajores desszerttel, a dél-amerikai ország legnépszerűbb tejkrémes, karamellás teasüteményével is. Az interjú előtt épp azzal kísérletezett Györgyi, hogy a fesztiválra kidolgozza a tökéletes, gyermekkezek között is barátságosan viselkedő alaptésztát.

Evős mesék, nem csak gyerekeknek

Bár beszélgetőtársamat eddig sajnos még senki se kérte fel arra, hogy dolgozza ki a Nemzeti alaptanterv gasztronómia részét, a maga részéről idén is folytatja Veszprémben a világ legfinomabb tantárgyának egyszemélyes bevezetését.

A workshopok mellett előadásokat is tart esténként. Ezek amolyan családi ételmesék, alapvetően a könyveihez kapcsolódva. Akik részt vesznek a Kulináris barangolások – Ízekkel a világ körül című esti programon, azok „kóstolót” kaphatnak készülő harmadik munkájából is, amelyben azt gyűjtötte össze, mit is esznek a világ legtávolabbi zugaiban, mint Peru, Izland vagy Mongólia. Ezeken a kora esti előadásokon főzni nem fognak, viszont képeken megmutatja mindazt, amiről mesél. A gyerekeknek kukoricát pattogtat, a felnőttek meg akár ihatnak is néhány jóízű kortyot a fesztiválon felvonuló borászatok elsőrendű kínálatából.

Pontosítás:

Cikkünk megjelenését követően az alábbi pontosítást kaptuk a Belügyminisztérium Kommunikációs Főosztályától:

„A Nemzeti alaptantervben és a hozzá kapcsolódó kerettantervekben szerepelnek a táplálkozással, az étkezéssel és az ételkészítéssel kapcsolatos ismeretek. A Nemzeti alaptanterv egyik fejlesztési területe, nevelési célja a testi és lelki egészségre nevelés, melynek hangsúlyos eleme az egészséges táplálkozással kapcsolatos ismeretek átadása.

Kiemelhető több tantárgy is, amely más-más aspektusból vizsgálja ezt a területet: a biológia, a technika és tervezés, a hon- és népismeret, sőt a közösségi nevelés (osztályfőnöki) órák is lehetnek ezen témák feldolgozásának terepei.

A gasztrokulturális ismeretek részei a történelem, az irodalom vagy a művészeti tananyag kiegészítő tartalmainak, hiszen ezek érdekes kitekintésre és a tantárgyak összekapcsolására adnak lehetőséget.”

Ez a támogatott szerkesztőségi tartalom a Balaton Wine & Gourmet közreműködésével jött létre.