Unod a Gazdálkodj okosant és rutinból megfejted, ki a Cluedo gyilkosa? Tologass egy marék műanyag mozdonyt, építsd ki a tökéletes vasúti teherszállítást! A Railroad Tycoon társasjáték mindenkiből sínbuzit csinál.
A nagy karácsonyi tesztünk óta táblásjáték-függő lett a fél Index-szerkesztőség és a teljes blog.hu csapat. Persze nem hajnalig tartó Kocog és kidob-partikra meg 24 órás Ki az úr a tengeren?-re kell gondolni, a társasjátékipar óriásit fejlődött az elmúlt 15 évben. Csak mi lemaradtunk erről. A Fantasy Flight például olyan jól menő scifi és fantasy brandekre moccant rá, mint a Gyűrűk ura, a Warcraft, a Conan, a Doom vagy a Battlestar Galactica, az Eagle Games pedig két PC-s sikerjátékból, az Age of Empire III-ból és a Railroad Tycoonból készített asztali változatot. Utóbbi a compaya.hunak hála magyarul is kapható.
A Railroad Tycoonhoz minimum ebédlőasztal kell. A tábla hatalmas (91x114 cm), eleve csak három darabban fért a dobozba. És akkor még helyet kell szorítani minden játékosnál 25 műanyag mozdonynak, a pénzeknek, a kibocsátott részvényeknek meg egy rakás kártyának.
1830-ban járunk, Amerikában tombol a vadkapitalizmus és a vasútépítési láz. A rokonsággal vagy a haverokkal versengve kell kiépíteni a saját vasútvonalainkat: a fő cél, hogy a városokba kezdéskor lerakott árujelzőket a megfelelő színű helyre (kék kockát a kék városba) vigyük. Az elején egy öreg John Bullt kapunk, amely csak a szomszéd városig tud eljutni, de később erősebb mozdonyokat is vehetünk (DeWitt Clinton, Mogul stb.), és így már több városon keresztül is szállíthatunk. Minden érintett település 1 győzelempontot jelent, ezek alapján kapjuk a nagy zsozsót a fordulók végén, amiből a következő körben új pályaszakaszt építhetünk, még több kockát gyűjtehetünk be, és így tovább.
A játékosok a korszak híres vasútmágnásait alakítják Cyrus Hollidaytól Theodore D. Judahig. Különböző feladatokat kapnak: van, akinek 6 győzelempont jár, ha övé a legnagyobb vasúthálózat, más meg akkor nyer pluszt, ha elsőnek fejleszti ki a 6. szintű mozdonyt, a Ten Wheelert. Vannak felhúzható vasútüzemeltetési kártyák is, további küldetésekkel (pl. 20 pontot kap, aki elsőként köti össze New Yorkot Kansas Cityvel), más lapok az építkezést gyorsítják, vagy új árukockákat generálnak a már kifosztott városokba.
Én legutóbb a rozmárbajszos J. P. Morgan voltam, aki nemcsak egy rettegett hírű hitelintézetnek adta a nevét, ő volt az amerikai vasúttörténelem egyik vezéralakja is. A szelleme végigkísérte a mi játékunkat is: sok részvényt bocsátottam ki a rövidtávú nyereségért, és jól beszoptam a végén.
A Railroad kávé helyett is jó, mert a játékidő felétől már nem tudtunk nyugton ülni a helyünkön. Mindenki idegesen járkált az asztal körül, méregetett, számolt, még akkor is, ha nem az ő köre volt. Mert ugye egyáltalán nem mindegy, hogy hét vagy nyolc városon kereszül szállítod Bostonba azt a nyomorult sárga kockát, és hogy a pontokból mennyi sápot szed le az ellenfél, ha a síneit használod.
Bár a helyszín Amerika, engem az egész parti a MÁV-os középvezetők csapatépítő tréningjére emlékeztetett. Először is akkora pénzeket herdálhatsz el, amiből bőven telik kilencjegyű végkielégítésekre. Aztán a minél több várost érintő, kanyargós útvonalakkal sokkal jobban jársz, mert ha A-ból B városba C-n és D-n keresztül szállítod a fakockát, több pontot kapsz, mint ha simán A-ból B-be vonatozol. De ebből legalább látszik, hogy a szárnyvonalak fontosak.
Bár a Raylroad Tycoon szabálykönyve és minden kártyalapja magyar, a ComPaYa költséghatékonysági okokból néha a brutális öszvérmegoldást választotta a fordításnál. Például a dobozon társasjáték helyett Das Brettspiel virít, a gigatáblán meg a vágányépítési költségek résznél megmaradt a Gleiskosten felirat. És míg a korabeli fényképekkel díszített vasútüzemi kártyákon minden magyarul van, a mozdonykártyákon Stufe 1, 2 stb. szerepel. Ez nemcsak a hardcore boardgame geeket idegesíti, én is levontam egy pontot a dizájnból.