Egy napokban közzétett felmérés szerint Magyarország 143 vizsgált városából Szolnok lett a legélhetőbb, megelőzve Debrecent és Zalaegerszeget. Mitől a legélhetőbb egy város, és tényleg az lehet-e egy olyan hely, amely az Index szarváros-versenyének a középmezőnyében végzett volna?
„Aki szerint Szolnok a legélhetőbb város, az költözzön oda [...] a várost egy gyalázatos, mocskos szocreál borzalomnak tartottuk amitől jobb megszabadulni”. Ugyanennek egy szolidabb megfogalmazása: „Veszprémből költöztem Szolnokra, két évig bírtam”. És itt van egy még szolidabb: „megrökönyödve olvastam írásukat, miszerint Szolnok a legélhetőbb város”. A legenyhébb kritika szerint „Szolnok nem olyan rémes hely, ahogy sok helyi lefesti, egyszerűen csak egy rémesen középszerű hely”.
Kedden tette közzé a társadalmi felelősségvállalás témáját kiemelten kezelő CSR Hungary, hogy egy 143 magyarországi várost vizsgáló elemzésük szerint idén Szolnok lett a legélhetőbb magyar város (a díjat ezután minden évben kiadják). A hírre reagáló olvasók többsége, mint látható, megdöbbent, bár voltak olyanok is, akik szerint a cím megérdemelt, mert ez tényleg egy élhető város, jó kosárcsapattal, remek tömegközlekedéssel, tiszta levegővel, szép Tisza-parttal, új gyaloghíddal, sok zölddel és látványos fejlődéssel, ráadásul a várost – például Szegeddel ellentétben – soha nem öntötte el a Tisza. A vélemények helyben is megoszlottak, bár a többség itt is kritikus volt.
Hogy mitől élhető, pláne mitől a legélhetőbb egy város, azt nehéz objektív kategóriák alapján megmondani. Pontosabban nagyon sok kritériumot fel lehet állítani, nagyon sok mérőszámot lehet alkalmazni, de korántsem biztos, hogy sikerül megtalálni a legjobbakat. Az pedig pláne nem, hogy ezek alapján a szempontok alapján objektív értékelést lehet készíteni.
Érdekes egyébként, hogy cseppet sem reprezentatív, néhány tucat embernek feltett kérdésünkre, hogy melyik, melyek az ország legélhetőbb városa(i), jellemzően ezeket a válaszokat kaptuk: Keszthely, Sopron, Szentendre, Gyula, Eger, Veszprém, Szeged.
Hogy miért, arra tényszerű, számokkal alátámasztott magyarázatot nem tudott senki adni, általában érzés alapján választottak, jellemzően azzal az indoklással, hogy ezek a helyek, ahová szívesen költöznének. Ön szerint melyik a legélhetőbb magyar város, és miért? Írja meg, és ha érdekes, megírjuk.
A CSR Hungary természetesen nem közvélemény-kutatást készített, hanem megpróbált objektív mérőszámokat használni. Tájékoztatásuk szerint „a KSH adatait, „a településeken folyamatban lévő, illetve tervbe vett fejlesztéseket, valamint a személyes látogatások tapasztalatait” felhasználva „a környezeti és a társadalmi fenntarthatóság szempontjai” szerint készítette el a rangsorát (érdekes, hogy a két alkategória győztese, Pécs és Hódmezővásárhely nem került a tízes toplistára). Takács Júlia, a CSR Hungary ügyvezetője, a díj alapítója azt mondta, nemzetközileg használt indikátorrendszerek segítségével készült a lista, amelyen Zalaegerszeg és Debrecen követte Szolnokot a dobogón (a legjobb tízbe még Kecskemét, Szeged, Győr, Nyíregyháza, Békéscsaba, Kaposvár és Veszprém került).
Abban biztosak vagyunk, hogy a CSR felmérése hiteles és alapos volt, bár a szempontjai alapján úgy tűnik, hogy inkább a legfejlődőképesebbek, leginkább fenntarthatóan fejlődő várost találták meg, mintsem a legélhetőbbet. Azonban figyelemreméltó, hogy ugyanaz a város, amely most a legélhetőbb lett, simán lehetett volna az ország egyik legszarabb városa is.
Legalábbis nálunk.
Tavaly ősszel készítettük el az olvasók jelölése alapján a 13 legszarabb, legélhetetlenebb magyar város listáját, majd általunk önkényesen választott – de a CSR-éhez hasonlóan objektív, főként statisztikai adatokon alapuló, sőt, személyes látogatáson szerzett benyomást nem is tartalmazó – kilenc szempont alapján rangsoroltuk is a tizenhármakat. A tizenhármas listára Szolnok nem került fel – de mi lett volna, ha felkerül?
Hát az lett volna, hogy akad olyan alkategória, amit lényegében megnyer: az autópályától való távolsága nagyjából ugyanannyi, mint az azt a versenyt bő ötven kilométerrel megnyerő Ózdé (Békéscsabán kívül az egyetlen olyan alföldi megyeszékhely, amelynek még csak a megyéjében sem vezet autópálya). Budapestről bő másfél óra alatt sikerült megtenni a városba vezető nem egészen száz kilométeres utat (hogy a fővárosi forgalom ne torzítson, a városhatártól mértük), pedig kipróbáltuk az M5-ös, 405-ös, 4-es út kombót is, nemcsak végig a 4-es úton próbálkoztunk. Bár vasúti csomópont, vonattal sem sokkal gyorsabban megközelíthető a város: a leggyorsabban a 1 óra 14 perc alatt lehet eljutni oda a Nyugatiból.
A szarváros verseny egyéb mutatóiban Szolnok jellemzően a középmezőnyben, a hatodik-tizedik hely között végzett volna (legalábbis ahol be tudtuk utólag sorolni, a város legolcsóbb 2009-es benzinjét már nem tudtuk rekonstruálni), leszámítva az építkezéseket. Azzal, hogy 2009-ben 278 szolnokira jutott egy új lakás, a város a harmadik legrosszabb eredményt érte volna el, ha listázzuk. A helyzet azóta ráadásul nagyot romlott, 2010-ben már csak 932 emberenként épült egy lakás a városban.
Igaz, más mutatókban pedig javult: a 2007-2009 közötti elvándorlás 0,522 százalékos értéke eleve csak a kilencedik legrosszabb (vagyis az ötödik legjobb) érték lett volna, de ráadásul 2010-ben megfordult a helyzet, a városba költözők száma meghaladta az elköltözőkét. A város legjobb teljesítményét egyébként – az általunk vizsgált szempontok szerinti legszubjektívebb kategória – a legjobb focicsapat bajnoki eredménye alapján érte volna el, miután a Szolnok stabil NB II-es élcsapat (a sport, de inkább a kosár- és vízilabda egyébként is a város erőssége).
Összesített besorolást végül a hiányzó benzinár miatt nem tudtunk készíteni, de azok nélkül a város a nyolcadik lett volna a legszarabb tizenhármas, vagyis vele együtt tizennégyes listán – ez azért igencsak megkérdőjelezi, hogy számíthat-e valóban a legélhetőbbnek. Pláne úgy, hogy a szarváros-versenyben éppúgy nem vettük figyelembe az önkormányzat adósságállományát, mint vélhetően a CSR Hungary sem. Aszerint ugyanis – a Progresszív Intézet tavaly őszi adatai szerint – Szolnok az egyik legrosszabb helyzetben lévő magyar város: a maga 27 milliárdos adósságállományával a második legeladósodottabb település egyike, ami már nemcsak élhetőségi, hanem a fenntarthatósági kérdéseket is felvet (egyébként az öt legnagyobb adósságállományú városból három, Szolnok mellett Debrecen és Kaposvár is szerepel a CSR tízes listáján).
Hogy mindebből mi következik? Hát legalább az, hogy legszarabb vagy legjobb várost könnyű találni, csak jól kell kérdezni.