Döbbenetes képet fest le a magyarok étkezési szokásairól a két legnagyobb receptkereső oldal 2013-as toplistája, és bár természetesen ez alapján nem lehet a teljes magyar lakosságra messzemenő következtetéseket levonni, de ha azt nézzük, hogy Magyarországon 2013 augusztusában az internet-penetráció megközelítette az 57 százalékot a 15 év feletti lakosság körében, akkor azért érdemes komolyan venni az eredményeket.

Rákaptunk a muffinra

A NoSalty és a Mindmegette oldalakon havonta több mint kétmillió magyar felhasználó fordul meg, de ha ehhez hozzávesszük a Google keresési listáit is, akkor kiderül, hogy a legkeresettebb Top30 receptnek majdnem a fele édesség volt.

Úgy tűnik , hogy a magyarok rákaptak a muffinra, de abból is a legegyszerűbbet (alaptészta, amibe bármit szórhatunk) és a csokisat fogyasztják. Ez a viszonylag egyszerűen és gyorsan elkészíthető amerikai sütemény a Mindmegette listáján egyenesen a második helyig jutott, míg a Google szerint ez volt a harmadik legnépszerűbb receptkeresés.

De nemcsak a muffin tört be a magyar gasztronómiába, hanem a brownie is, ami szintén nem tartozik a nagyon bonyolult édességek közé. De még ennél is jobban szeretjük a gofrit, ami a három listából kettőn is igen előkelő helyre került, nyilván nem mellékesen azért, mert mindössze négy perc alatt megsül ez az eredetileg belga finomság, amit szinte bármivel meg lehet kenni a pudingtól a csokiszószon át a fagyiig.

Ugyanakkor nem kell aggódni azon, hogy a hagyományosabb édességek eltűnnek a magyarok asztaláról, a Google-nél például a palacsinta vezet, de felkerült a tíz közé a fánk és a kókuszgolyó is, míg a NoSaltynál egy kakaós linzeres süti, az ún. Kata-szelet lett a vezető édesség. És persze a sós rágcsálnivalók között továbbra is vezető helyet foglal el a sajtos pogácsa és rúd (három helyezés).

Tészta tésztával

A harminc legkedveltebb recept alapján a magyarok az édességek után a különféle tésztákat preferálják. A pizza és a lángos négy helyezést vitt el, de felkerült a lasagne, és meglepő módon a bundás kenyér is, ugyan egy kicsit másképp: sajttal, fokhagymával, na meg az egészséges életmód híveinek legnagyobb ellenségével, az ételízesítővel felturbózva.

Annak viszont nem fog örülni Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter, hogy a toplistákra a húsos kaják közül egyedül a csirke jutott fel. A miniszter nemrégiben jelentette be, hogy fejenként évi három kilóval több disznóhúst kellene ennünk, és ezért ösztönző kampányt is fog hirdetni.

Valószínűleg nem értenek egyet vele a táplálkozástudományi szakemberek, akik szerint jóval több fehér húst (csirkét, halat) kellene fogyasztanunk, és úgy tűnik, hogy tanácsaikat meg is fogadtuk. A NoSalty toplistáján ugyanis négy-, míg a Mindmegettén kétféle csirkés étel ért el toplistás helyezést: előbbin egyenesen a 2. helyig repültek a mustáros-fokhagymás mártásban sült csirkecombok, de jó helyezést ért el a tárkonyos csirkeraguleves és a tejfölben pácolt csirkemell tepsis reszelt krumplival.

Ezzel nagyjából a lista végére értünk, és ha hiányérzete maradt, nem csodáljuk. Ugyanis a 30 kedvenc ételből az édes és sós finomságok (17), a tészták (6), a csirkés ételek (6) mellett csak egyetlen olyan étel jutott be, aminek zöldség az alapja, méghozzá a Cézár-saláta, bár természetesen ez is tartalmaz – nem is kis mennyiségben – húst, és naná, hogy csirkét.

Persze most jöhetnénk azzal, hogy de hiszen a tárkonyos csirkeragulevesben van répa, meg zöldborsó, a tejfölben pácolt csirkemellhez pedig reszelt krumplit ajánlj a receptet beküldő szakács, de mégis egyszerűbb, ha kimondjuk: bizony a magyarok nagyon messze vannak még az orvosok által preferált mediterrán étrendtől.

Igénytelenség és spúrság

A lesújtó képet tovább árnyalja, hogy a NoSalty tapasztalatai szerint oldalukon az „olcsó” kifejezés volt a leggyakoribb keresőszó, és jellemző a magyar életszínvonalra, hogy ez főleg a hó végi napokon turbózta fel az adatokat. De az is beszédes, hogy a magyar háziasszonyok leginkább a gyorsan elkészíthető (5-30 perces) ételeket keresték, és sütiből is előszeretettel keresték az olyanokat, amiket nem kell megsütni.

Egy népszerű, XIII. kerületi étterem fiatal szakácsa egyenesen azt állítja, hogy a magyarok nemcsak a saját konyhájukban törekednek az olcsóságra, hanem akkor is, ha étterembe mennek. „A válság óta megugrott azon vendégeink száma, akik fejenként jó, ha 1500 forintot szánnak egy étkezésre, ezért pedig nem nagyon kapnak mást, mint készételeket.”

László szerint akik ennél többet áldoznak egy-egy étkezésre, még azok sem választanak az egészséges ételeik közül, pedig számtalan grillezett húsfélét kínálnak salátákkal, és igazán kiváló a halkínálatuk is, „mégis tízből ötször tuti, hogy rántott húst vagy pacalpörköltöt kérnek”. László ezért egyenesen „igénytelennek, spúrnak és konzervatívnak” tartja a magyar vendégeket, „nagyon ritka az olyan társaság, amelyik könnyű, egészséges ételt rendel”.

A NoSalty szerint viszont ebben a kérdésben is vannak biztató jelek, azzal együtt, hogy sok keresésben szerepel a „magyaros” jelző, egyre több receptben szerepelt az elmúlt évben az olívaolaj, a medvehagyma, a mascarpone, a parmezán, a menta vagy éppen a koriander, és mára csaknem húszféle lisztet használnak a receptfeltöltő szakácsaik.

Vigasztaljuk magunkat

Henter Izabella dietetikus szakember nem lepődött meg az eredményeken, mint mondja, nagyjából egybevág a tapasztalataival. Szerinte a toplistákon azért lehet ilyen magas az édességek aránya a keresett receptek között, mert „édességgel vigasztaljuk magunkat”, és ezt a nassolási formát láttuk a leggyakrabban mintaként.

Szerinte ez még önmagában nem lenne nagy baj az egészségügyi szempontból, „ha nem előcukrozott, vízben oldódó kakaót használnánk, hanem igazi holland kakaóport, ha nem tejbevonóból készítenénk édességet, hanem igazi étcsokoládéból, túróval, gyümölccsel, olajos magokkal, és főleg, ha a mennyiségre is ügyelnénk”.

Az Egészségügyi Szakmai Kollégium Dietetika, Humán Táplálkozás Tagozatának vezetője szerint konzervatívak és szegényesek a hazai étkezési szokások, „nem ritka, hogy amikor tanácsot adok, csak néznek rám nagyra nyílt szemekkel, mert el sem tudják képzelni, hogy vacsorára milánói makaróni helyett mondjuk egy kis lencsesalátát egyenek sajtos pirítóssal. Gyakori jelenség, és tévedés, hogy csak a férfiak gondolják azt, hogy csak az a jó vendéglátás, ahol húst adunk hússal, a hölgyek is nagyon merevek.”

Henter úgy véli, hogy a legnagyobb baj az, hogy egyhangúan étkezünk, „ha megnézünk egy átlagos vasárnapi menüt, akkor azt látjuk, hogy a leggyakrabban húsleves, rántott hús, sült krumpli, pörkölt van az asztalon, vagy minden ki van rántva a fakanálig bezárólag, és alig szerepel zöldség vagy gyümölcs a menüben. Ez annak is köszönhető, hogy kevés a fantázia és minimális a ráfordítás, valamint hiányzik a főzési gyakorlat, pedig még soha az életben nem volt ennyi főzőműsor a tévében, és ennyi gasztrooldal az interneten.”

Az egészségügyi menedzser szerint el kéne végre oszlatni azt a tévhitet, hogy „az egészségesebb drágább”, 200 forintból a zöldségesnél is tartalmas és tápláló élelemhez jutunk, nem csak az  aluljárós pékségnél. „A magyarok mintha elfelejtették volna, hogy mit kell a zöldségekkel csinálni, maximum főzeléknek fogyasztják berántva, habarva vagy savanyúságnak. Úgy tűnik elkerüli a figyelmüket a grillezés, aromás párolás fóliában, wokban, cserépedényben sütés, az öntetek, mártogatósok ezernyi változata, a zöldségkrémek garmada, nem is beszélve arról, hogy nyersen is lehet fogyasztani.”

„Gyakran járok mostanában iskolákba felmérést készíteni, és azt látom, hogy hiába jó minőségű az étel, amit ebédre adnak, a gyerekek nem eszik meg, mert nem ismerik, vagy nem szeretik az alapanyagokat, otthon nem látnak ilyesmit az asztalon. Viszont nagyon gyakran fogyasztanak tésztát, van olyan, akinek csak ebből áll a napi bevitele, péksütemény, szendvics a suliban, otthon meg valamilyen tészta. Komolyan gondolom, hogy az egészséges táplálkozást tanítani kellene az iskolában is, mert úgy tűnik, hogy az otthonokból egyre inkább eltűnik a jó példa, és ez komoly egészségügyi problémákat fog okozni a következő generációkban is, egyre nő az elhízott, cukor, szív- érrendszeri, ízületi és a daganatos betegségekben szenvedők száma.”