Továbbra is nagyon fájlaljuk, hogy ennyire drága a belépő a Gourmet Fesztiválra (3300 Ft/fő), még ha tisztában is vagyunk azzal, hogy a csúcsgasztronómia nem olcsó dolog, és az éttermek többségének anyagilag nem is éri meg kijönni ide.

De amikor a gasztropiac legtöbb szereplője is úgy véli, hogy még mindig nagyon sok a rossz minőségű étel és alapanyag, akkor talán nem kellene pont a laikus, gasztro-érdeklődő réteget távol tartani. Hiszen ez a rendezvény mindennél alkalmasabb arra, hogy kiderüljön végre a különbség.

És nagyjából ennyi, amit kritikaként el akartunk mondani, ha ugyanis már bent vagyunk, nincs más, csak a tömény gyönyör. Mivel valóban az ország legjobb éttermei képviseltetik magukat a fesztiválon, egyszerűen lehetetlen rosszat enni, és nagyon jó a koncepció, miszerint mindenhol kicsi adagokat kóstolhatunk, ahhoz azonban elegendők az adagok, hogy nagyjából megismerjük az adott étterem konyháját.

A legjobb dolog azonban mégis az, hogy ez valóban egy országos rendezvény, ahol végre egyelő esélyekkel képviseltetheti magát az egész évben hátrányban lévő vidéki gasztronómia. Éppen ezért igyekeztünk is minél több vidéki helyet kipróbálni, de maradt még hely a gyomrunkban a fővárosnak is. Rengetget ettünk, íme az eredmény:

Az élvezeteket a Zona étterem standjánál kezdtük, ahol rögtön egy olyan mangalicakolbászt kaptunk, hogy alig bírtunk magunkkal. A kolbászt Huszár Krisztián, a Zona séfje maga töltötte a legjobb magyar mangalicából, és ott sütötte meg az orrunk előtt.

A kolbászban az volt a legjobb, hogy nem nyomták el a húst a fűszerek, házi savanyított zöldségekkel kínálták, kis retek, hagyma és répa. Elmondhatatlanul tökéletes volt. Kóstoltuk még a garnélát spárgával és bodzahabbal, ez is tökéletes volt, de az igazi kedvenc a kolbász maradt. 1200 Ft.

A Zona mellett áll az OMU standja. Az OMU még nem nyitott meg, ez lesz a Baldaszti csoport legújabb, ázsiai típusú étterme, nyár közepén remélhetőleg sikerül kinyitni. A kóstoló azt bizonyította, hogy érdemes lesz elmenni, minket meggyőzött. (Őszintén szólva jobban, mint a jelenleg kényszer szünetet tartó, szintén Baldaszti érdekeltségű Madame Noi).

Az OMU az ázsiai street foodra koncentrál majd, fő húzóétele a ramen lesz (ami Baldaszit Péter szerint az új pho) és a tempurák. Kóstoltuk mindkettőt, a húsos ramen őszintén szólva lehetett volna kissé karakteresebb (ez volt a bajunk a Madame Noi pho levesével is) a cukkini, brokkoli és rák tempuráról azonban egy rossz szót sem tudunk mondani. Isteni volt, uborkás limonádéval öblítettük le, utóbbit is nagyon ajánljuk. Húsos ramen: 890 Ft, tempura: 980 Ft, uborkás limonádé: 450 Ft

Nagyon vártuk már, hogy együnk valamit az Anyukám mondtában, ezért gyorsan átnyargaltunk oda. Mivel éhesek voltunk a focacciára esett a választás, amit ott helyben sütnek, az étterem hozott hozzá kemencét is. A focaccián Roberto Migliorati saját sonkája volt, olívaolaj, és valami eszméletlen finom, krémes, szinte már tejszín szerű burrata. Nem ettünk rosszat a Gourmet fesztiválon, de ez a focaccia volt az egyetlen, amiért kétszer is visszamentünk. 1200 Ft

A friss Michelin-csillagos Borkonyhát a világért ki nem hagytuk volna a kóstolásból, fergetegesre sikerült a kacsamájnyalóka, és nem csak mi voltunk érte oda. Kacsamáj olyan tökéletes párosításokkal mint meggy, mogyoró, lime. Csodás. 1200 Ft

Ismét vidékre kanyarodtunk, megint Tokaj környékére Mádra, a Gusteau Kulináris Élményműhely standjához, ahol az idei fesztivál tematikájának kinevezett rakott krumplit kóstoltuk. Kecskés rakott krumpli néven fut, mégpedig azért, mert kecsketejföllel és kecskolbásszal készül, tetején egy elegáns buggyantott tojás. Jó volt, jó volt, de azért rakott krumpliban ettünk erősebbet is a fesztiválon. 1300 Ft.

A Kiosk bárányburgere bárányrajongóknak kötelező. Céklás-tárkonyos majonézzel érkezett, helyben sült kalácsban. 1200 Ft

Ha már hamburger, akkor ebből is bevállaltuk a mangalicát, mégpedig a „kétkezes hamburgert” a Mangalica és társainál. A titkukat teljesen nem árulták el, de annyit igen, hogy a húspogácsába némi mustárt, fokhagymát és kakukkfüvet tesznek, általuk süttetett lepénybe rakják, házi majonézzel és házi ketchuppal ízesítve, Cheddar sajttal. Jó volt, sőt nagyon jó. 1700 Ft.

Miután teleettük magunkat, este visszatértünk és a Chiantinál kezdtünk, a veszprémi étterem ugyanis nagy kedvencünk. Sajnos a szegfűgombás vaddisznócomb tojásos sztrapacskával és lestyánhabbal csalódás volt.

A lestyánhab és a sztrapacska nem volt elég karakteres, de ennél nagyobb baj volt, hogy a szuvidolt vaddisznó meglehetősen kemény maradt. Mentségükre viszont hozzátesszük, hogy akik késő este ettek náluk, arról számoltak be, hogy a vaddisznó olyan puha volt, hogy szinte kenni lehetett. A miénk sajnos nem, de azért a Chiantihoz nem leszünk hűtlenek. 1200 Ft

Maradtunk Veszprémben, és megkóstoltuk a Villa Medici rakott krumpliját, és nem csalódtunk. A teljesen hagyományos házias rakott krumplit a szarvaskolbász dobta fel, és a körömmártás tette igazán különlegessé. Ezt úgy készítették, hogy a malaclábszárat hosszan főzték, majd a rajta lévő húst leturmixolták és ezzel jó alaposan meglocsolták a rakott krumplit. 800 Ft

Nem mehetünk el szó nélkül az Arany Kaviár mellett, ahol isteni pelmenit ettünk. Úgy mentünk ki a fesztiválra, hogy ezt mindenképpen megkóstoljuk, és ezt ajánljuk mindenki másnak is, aki ide látogat. Ettünk a hagyományos, sertésoldalassal töltött pelmeniből, amit házi orosz (vagyis, mint kiderült litván) tejföllel adnak, és a marhapofásból is, amihez céklamártás jár, ez inkább levesszerű, ízben és hangulatában is. Mindkettő finom volt, de a tejfölösért egészen megvesztünk, a focaccia mellett ez a másik étel, amit azonnal újra rendelnénk. 1000 Ft/8 darab

A Macesz Huszárnál már péntek délben ettünk, mert ennyit azért mi sem bírunk. A konfitált libacombot talán nem kell magyarázni, annál különlegesebb azonban a gerslirizottó. A gersli nem más, mint hántolt árpa, a hagyományos konyha egyik méltatlan módon elfeledett alapanyaga, remekül illik például a töltött káposztába. Rizottónak ugyanúgy kell elkészíteni, mint a rizst, apránként adagolva hozzá a vizet és a fehérbort, és mivel a Macesz huszár egy zsidó (ha nem is kóser) étterem, ahol nem találkozhat a tej és a hús, ezért az árpát nem vajjal, hanem libazsírral krémesítik. Az eredmény olyan finom, amilyen látványos, talán egy leheletnyit túl sós. 1200 Ft

Gourmet Fesztivál, Millenáris Park, május 30-június 1. Részletes program itt.