A Kecskeméti utcai kényszerköltözés után újra nyílt Budapest Bagel, ezúttal a Kálvin térnél, a Baross utcában. Így hivatalosan is ez az egyetlen olyan hely Budapesten, ahol csak bagelt árulnak.
A helyiség icipici, leülni sem nagyon lehet, a kínálat viszont nagy, és külön gondoltak a vegákra is. A vegetáriánus kínálat nem merül ki a krémsajtos bagelben, Bede Anna, a Vegasztrománia blog szerzője gondoskodott róla, hogy vegáknak is vonzó legyen a hely: van például sült paprikás, sült padlizsános és avokádós bagel is.
De a kínálatból nem hiányozhat természetesen a sajtkrémes-lazacos bagel, ami a legnagyobb klasszikus, magyar vonalként pedig a kacsamájas-körtés bagel ütötte fel a fejét.
A Budapest Bagel üzemeltetői a Telep nevű hely tulajdonosai, maga a bagel azonban Németh Tamás megszállottságának köszönhető. „Három éve egyik reggel felkeltem, és eszembe jutott, hogy bagelt szeretnék enni, Budapesten azonban sehol nem találtam. Kerestem hát az interneten egy receptet, és megsütöttem. Pár hét múlva Izraelbe utaztam, ahol kiéltem magam bagel ügyben, és sikerült megszerezni egy öreg bácsi bagel receptjét is, ezt fejlesztettem aztán tovább, a magyar alapanyagokra szabva.”
Németh Tamás nem nyugodott, amíg a számára tökéletes recept meg nem lett, ma már a bagelről szól az élete. Minden nap ötkor kezdi a munkát és naponta két-háromszáz bagelt süt. Senkivel sem osztja meg a receptet, saját elmondása szerint még az anyukája sem tudja. Így az olvasóinknak sem volt hajlandó elárulni, hogyan is készül speciális péksütije, de mindenkit biztat arra, hogy kísérletezzen otthon is. Annyit elárult, hogy a bagel tésztája jóval édesebb a hagyományos kenyértésztánál és mások az arányai is, sütés előtt pedig cukros, szirupos vízben kell kifőzni. Amerikában erre a juharszirupot használnak, Német Tamás azonban ezt mézzel helyettesítette.
A bagel egy közép-európai, eleinte főleg a zsidók körében elterjedt péksütemény, elsőként Krakkóban említik, az 1600-as évek elején. Ausztriában is népszerű volt, érdekes módon Magyarországon nem annyira, nálunk a mákkal töltött változat, a bejgli terjedt el. A lyukas péksütemény a szlávok körében is nagyon népszerű lett, édeskés íze és szerencsét hozó, kerek formája miatt. A lyuk a közepén pedig nem csak dísz, hanem tárolásnál is nagy segítség. Amerikában a közép-európai zsidó bevándorlók terjesztették el, állítólag 1910-es években New Yorkban már 300 pék élt bagelsütésből. Itt kezdték aztán el a bagelt mindenféle finom dolgokkal megpakolni, a lengyel zsidók még maximum mákot töltöttek bele, Izraelben pedig ma sem töltik meg a bagelt, hanem üresen, perecként fogyasztják. Ez az egyetlen kenyérfajta, amit sütés előtt kifőznek, és ettől a tészta jóval tömörebb lesz, és nem morzsálódik.
„Budapesten jelenleg csak nálunk lehet friss bagelt kapni, minden más helyen fagyasztott bagelt árulnak” – mondta el Kenyeres Sándor tulajdonos, hogy mitől is más az ő bagelük, mint a többieké. És az is biztos, hogy jelenleg ez az egyetlen olyan üzlet Budapesten, ahol csak és kizárólag bagelt lehet kapni. Ami tekintve a Budapestet pár éve alatt feldúló street food őrületet, igazán furcsa.
A Budapest Bagelben minden bagel-rajongó és a műfajjal most ismerkedő is a kedvét lelheti, mert igazán finom, bár a tésztája a mi ízlésünknek kicsit túl édes, a sajtkrém pedig kevés. Utóbbit egyébként a klasszikus Philadelphia helyett nyugodtan lehetne valami házi sajtkrémmel helyettesíteni, és a kiszolgálás is lehetne némileg kedvesebb, de ezt elkönyvelhetjük budapesti jellegzetességne is.
Budapest Bagel, Baross utca 6. Sima bagel: 250 Ft, sajtkrémes bagel: 450 Ft, töltött bagelek: 8-900 Ft