Vannak emberek, akik azért növesztenek szakállat, mert még mindig úgy érzik, hogy '87 óta nem telt el semennyi idő, vannak, akik egy sebet próbálnak álcázni, vannak, akik lusták, vannak, akik túl sok időt szánnak rá, és vagyok én, akinek azért van szőr az arcán, mert máskülönben úgy nézne ki, mint egy tini, aki arccal belefejelt egy tál kelesztett tésztába. (Bizonyíték.)
A szakáll egy feltűnően, szexuálisan dimorf, androgénfüggő másodlagos nemi jelleg az embereknél.
- summáza egy 2011-es viselkedéstudományi kutatás azt, hogy tulajdonképpen mi is az, ami az ember arcára nő, és vagy foglalkozik vele, vagy nem. A szakáll történelméről olvasni kicsit olyan, mintha valaki folyamatosan egy pénzzel játszana fej vagy írást, egyszer az a menő, ha minél hatalmasabb (ősemberek, mezopotámiaiak, amerikai aranyásók), egyszer meg az, ha nincs (makedón hadsereg, ókori görögök, a Forbes 100-as listája). Mintha a szakáll lett volna az a dolog, ami a legkönnyebben meghatározná, hogy az ember mit gondol a világról: hogy beleszarik az egészbe, és nem hagyja magát béklyózni a társadalom ki nem mondott szabályaival, vagy épp ellenkezőleg, szeretne szó szerint belesimulni egy közegbe, ahol mindenkinél alap a Mach III. A borotva, nem a szuperszónikus sebesség.
Mondjuk érthető is, hogy a cipő, a haj, a fogak, és egyéb hasonlóan prominens dolgok mellett miért az arcszőr lett a társadalmi hovatartozás, és világszemlélet egyik legegyértelműbb jelzője, hiszen ott van az ember arcán, nehéz kikerülni. Tudjátok, hogy kiket volt nehéz kikerülni még sok évszázaddal ezelőttig? A római birodalmat fenyegető barbárokat. És tudjátok, hogy honnan jön a barbár kifejezés? A latin barba szóból. Szakállat jelent.
Habár nyilván az őskorból kevés feljegyzés maradt meg, amiből bármire lehetne következtetni, a különböző szakállápolási módszerek már az ókorban megjelentek. Ricinusolajat, szőlőmagolajat, vagy olívaolajat kenegettek már évezredekkel ezelőtt. És akkor most ugorjunk pár évezredet előre: habár a borbélyoknak szokás volt már a XVIII. századtól, hogy saját termékeket kutyuljanak össze, és azokat tukmálják a vendégekre - a legviccesebb ilyen a kókuszt és ylang-ylangot is tartalmazó massacar oil nevű szmötyi volt, amihez később elkezdtek gyártani egy külön védőpárnát a korabeli székekhez, mert hatalmas foltot hagyott a kárpiton –, az első, kifejezetten szakállra szánt kozmetikai termékeket az 1930-as években kezdtél el forgalmazni az Egyesült Államokban.
Legalábbis ezt írja egy csomó, egyébként ilyen vagy olyan módon kozmetikai szerek gyártójához köthető cikk, úgyhogy nem venném biztosra, hogy valóban így volt. Az viszont igen, hogy a Google Trends szerint világon, és valamennyire Magyarországon is igazán 2013 körül kezdett el tényleg izgatni az a dolog, hogy vásároljon magának, vagy valakinek ajándékba egy kis fiolát, aminek a tartalmától az ember szakálla illatos és puha lesz. A szakállolaj, és mindenféle más szakállápolási kellékek ráadásul a férfikozmetikumok mellett egy másik rétegnek is szólnak: ezek ugyanis annyira tökéletes apukaajándékok. Ha már kifogytunk a zoknikból, pénztárcákból, masszázskuponokból, és feltéve, hogy édesapánknak van arcszőre.
Kifejezetten jó időzítés, hogy nem sokkal később megjelentek a magyar szakállolaj-cégek is a piacon.
A szakállolaj egy rétegtermék még rétegebb vállfaja, nagyjából annyira, mint a gluténmentes minyon. Egyszerűen azt gondolná az ember, hogy nem biztos, egyáltalán van rá kereslet egy olyan országról, ahol nagyon sokáig a szakállakról a gyerekekre veszélyt jelentő „szakállas bácsik”-ra asszociált mindenki.
De Magyarország szerencsés, mert amíg külföldön éppen lecsengőben van a szakállazás a szaksajtó szerint, addig mi az örökös tíz éves kulturális és életmódbeli késésünk miatt pont megérkeztünk a sűrűjébe. Az egész ráadásul összeért a férfiápoltság korszakával, és a kézműves-hullám tetőzésével, és megérkeztünk abba a 2016-ba, amikor nagyszakállú férfiak tudnak Magyarországon, kiskereskedelemben készülő, bioalapanyagokból készült szakállolajokat vásárolni. Egészen pontosan háromtól. Tőlük.
Almássi Ferenc pontosan úgy néz ki, ahogy az ember elképzel valakit, aki szakállra való termékeket készít. Magas, hatalmas őszes szakálla van, az interjúra pedig a saját logójával ellátott sapkában és pólóban érkezik. A logója a saját fejét ábrázolja, stilizáltan. Még nagyon régen volt egy arcbénulása miatt kezdett el szőrt növeszteni, persze ebből már nem látszik semmi – állítása szerint akkor sem látszott sok –, aztán úgymaradt, és elterebélyesedett.
2006 környékén marxi szélességű volt
Akkoriban még állásinterjúkon megkérdezték tőle, hogy vallási okokból van-e szakálla. Vicces belegondolni, hogy 10 évvel később már a kutyát nem érdekli.
2014-ben gondolta úgy, hogy már akkora lett, hogy igazán elkezdhetné ápolni, úgyhogy külföldről rendelt szakállolajakat, brutális áron. Egy 20 milliliteres üvegcse nagyjából 35 euróból jött ki, postaköltséggel együtt. Akkor ütött szöget a fejébe az ötlet, hogy összerak egy webshopot, ahol csak importált szakállolajokat lehet majd árulni. Hiába adtak neki engedményeket a nagykerek, magyar viszonylatban még így is túl drágáknak tűntek.
Almássiról annyit érdemes tudni, hogy pillanatok alatt képes lyukat beszélni az ember hasába. Élt az Egyesült Államokban, ahol egy üzleti iskolában prezentációs képességekből szerzett képesítést, a hazatérése után nagycégeknél – például az Auchannál is – dolgozott. Ha valamit el kell adni, ő el tudja adni, mondja.
De a külföldről behozott olajok akkor is drágák lettek volna. Úgyhogy az interneten elkezdett recepteket keresni, elment bioboltba bevásárolni, és elkezdett magának kutyulni. A középiskola óta semmilyen kémiatudást nem szedett fel. Mivel senki nem volt, akire ráírhatott volna, hogy ő hogyan csinálja, elkezdett laborokat keresni, ahol professzionálisan lehet kutyulni.
Az üzleti modellt a barátnője inspirálta, az ő vállalkozása Magyarországon a Pixibox, egy havonta jelentkező, rejtélyes kozmetikuscsomag nőknek, aminek a működését én nem teljesen értem meg, miközben beszélgetünk, viszont a Facebook szerint legalább 16 ezren megértették helyettem. A lényege az, hogy fix összegért minden hónapban meg lehet venni egy kozmetikai termékekből álló válogatást, de hogy pontosan mi van benne, azt nem lehet tudni, azon kívül, hogy milyen márkák fognak szerepelni benne. Négy év munkájával jutott el oda, hogy már őt keresik a cégek, a dobozok pedig pillanatok alatt elkelnek.
A feleségét látva Almássi biztos volt benne, hogy az eladással nem lesz gond. De ott volt a termékek kérdése. Hónapokon keresztül kereste a megfelelő laborokat, amíg meg nem találta a tűt a szénakazalban: egy szakértőt, aki hosszú ideig egy nagy kozmetikai cégnél dolgozott. Almássinak már akkor megvolt az elképzelése, hogy a különböző szakállolajaknak milyen stílusa legyen, a szakértő pedig ajánlotta neki a hozzávalókat.
Citrus, borsmenta, kókusz, zsálya, barackmagolaj. A keverések mellett át kellett ugrani egy csomó bürokratikus akadályt, igényelni kellett Termékinformációs Dokumentációt, az ÁNTSZ ugyanis enélkül nem engedi egy vállalkozás elindulását. Nem lehetett kis kiszerelésű hozzávalókkal indulni, Almássi kezdhette rendelni a húsz literes adagokat mindenhez.
Ugyan a termékekre azt írta, hogy „established 2014”, csak az ötlet jött akkor, maga a Szakállasember („Amikor megtudtam, hogy szabad ez a domain, hát ne tudd meg!”) 2015 augusztusában indul. Nem is sejtette, hogy decemberig akár egy csoki pénzét meg fogja belőle keresni.
Karácsony előtt már voltak olyan termékei, amikre ki kellett írni, hogy nem kaphatóak. December közepén öt nap alatt fogytak el a kézzel készített dobozai, amikben válogatásokat árult a saját termékeiből.
Amik között egyébkén van szakállolajok, balzsamok, szappanok, szakállszalvéta, és ezeknek mindenféle kombinációja. Az olajokat könnyen beazonosítható popkulturális mérföldkövekről (Limonádé Joe, Repülő Cirkusz, Amadeus), vagy szintén beszédes stílusú munkákról (Favágó, Mr. Üzletember) kapták a nevüket. Az olajok mellett árul balzsamokat, kétfélét (illatos és illatmentes), kecsketejből készült szappant, illetve illatosított szalvétát, ami direkt arra van, hogy a szakállasok meg tudják magukat törölni ebéd után.
A szakálltermékek után Almássi a szélesebb körben vett férfiápolásra koncentrál, a következő lépést a dezodorok jelentik.
Ennek a cikknek az egyik szereplője azt mondta nekem az interjú közben, hogy a szakáll a legférfiasabb dolog, ami egyáltalán létezhet a világon, hiszen egyértelmű vonalat húz férfi és nő közé, és segít megkülönböztetni a kettőt. Anélkül, hogy beszippantana az értelmetlen szexizmus fekete örvénye, azt viszont senki nem mondta, hogy szakállolajat csak férfiak találhatnak ki és árusíthatnak.
Hiába olvastam róla, sosem volt szakállam
mondja Bárdos Eszter, aki csak teljesen mellékesen vágott bele a férfikozmetikumokba: Eszterkrém néven egy sikeres kozmetikum-manufaktúrát visz, ahol krémeket, tonikokat, balzsamokat árul. Azt a céget azért kezdte el, mert kislánya ekcémás lett, és nem talált sem a célnak, sem az ízlésének megfelelőt, alumíniumtartalmú krémeket nem használhatott, az anélkül készültek pedig pocsékok voltak.
Az Eszterkrém vásárlói közül viszont többen is jelezték, hogy lenne kereslet igényes férfikozmetikumokra is, mert aki ilyesmit használ, azokat Angliából vagy Amerikából rendeli. A szakállolaj ötlete teljesen villámcsapás-szerűen érkezett (“Egy szeptemberi délután leültem, és rájöttem, hogy szakállkozmetikumokat kell csinálnom.”) Nagyjából tíz perccel később kitalálta magának a Hetyke nevet - amire meglepően sok negatív kritikát kapott, számomra teljesen értetlenül.
Volt, aki szerint teljesen elment az eszem, találjak már ki egy normális nevet!
Az Eszterkrém miatt már dolgozott egy aromaterapeutával, aki segített neki rengeteg illatot kitalálni (“Csak leírta a papírra a hozzávalókat, és kész lett belőle egy illat!”), bár sajnos ő azóta Máltára költözött.
Nem feltétlenül az ön hibája, ha sosem hallott a Hetykéről. A Facebookon nagyjából 150 lájknál tart, a Google-lel nehéz megtalálni, nekem is csak egy kolléga ajánlotta, aki egy hétvégi belvárosi vásáron találkozott a névvel, és hála a jó istennek, megjegyezte, hogy írhassak róla valamikor. Bárdos elmondta, hogy az egész termékpalettát a gyors szikrától vezérelve nagyon hamar kitalálta, tavaly szeptember végén laboroztatta őket, majd utána talált egy kis csapatot, akik a marketinget elvállalták. Akikkel leült ötletelni, majd addig nem csináltak semmit, amíg decemberig egyszer csak megköszönték az eddig munkát és eltűntek.
Ami eléggé kár, mert a Hetykének is ott van a helye a piacon, ráadásul a direkt arcszőrzetre célozó piactársak mellett a termékek között van szemránckrém és arcra való parfüm is. Gondolkodott még a szájbalzsamon is, és főleg azon, azt hogyan lehet azt férfiassá tenni.
A Tankcsapdának már van söre és pálinkája, 2016 óta pedig van saját márkás szakállolaja is, ami egyfelől tényleg vicces, másrészt pedig egy komoly rajongótáborral rendelkező zenekarról van szó, ami meg tud mozgatni annyi embert például a Mol-kutas CD-akcióival, hogy teljesen összezavarja a Magyar Hanglemez Szövetség eladási listáit. A szakállolaj az African Spa ötlete volt, egész pontosan Orbán Györgyé és feleségéé, ők keresték meg a zenekart, Lukácsék pedig rábólintottak, hogy miért is ne. A minta a norvég metálos Borknagar szakállolaja volt.
Orbán felesége íróként és PR-osként dolgozik, a kozmetikusos vállalkozás is közös ötletük volt, de először még a női piacot akarták meghódítani. Aztán amikor rájöttek, hogy az telített, és Magyarországon teljesen felesleges lenne betámadni, akkor döntöttek a szakállolaj mellett. Amikor megvolt az ötletük, akkor látták, hogy van rengeteg cég, ami 7-8000 forintos áron importál. Ennél viszont sokkal olcsóbban meg lehet ezt itthon oldani.
Sok a szakállas!
mondja, amikor arról kérdezem, hogy utánanéztek-e egyáltalán, hogy lesz-e erre kereslet. Orbánnak egyébként szintén hatalmas szakálla van, és teljesen jogosan mondja, hogy feltehetőleg nekem sem volt arcszőrzetem öt évvel ezelőtt. (Nem volt. Neki igen.) Sőt, elég megnézni a Balaton Soundot, a belvárosi bankárokat, vagy a divatfotókat.
A cég neve onnan jön, hogy Orbán összesen másfél évet dolgozott Namíbiában és Zambiában, és lett ott egy “Afrika-lövése”. Ami azért is kapóra jött, mert sosem érezte magához közel azt a szakállkultúra tetovált, keménykedő vonalát, és az afrikai név miatt lehetett színes motívumokat rakni az üvegre.
Orbán is sorolja a biznisz nehézségeit, hogy először kell találni ÁNTSZ által engedélyezett műhelyt (szerencsére van a lakásukhoz közel egy), vegyészmérnököt, aztán még egy vegyészmérnököt, aztán el kell intézni a fenn említett TID-et, aztán utána jön a könnyű része, hogy Instagramra kell pakolni vicces képeket. Egyszerű volt Pinteresten nézegetni a recepteket, de amikor onnan elkészített párat, az egytől egyig borzasztó lett, pedig szóról szóra követte őket.
A legbonyolultabb dolog is egyszerű, ha tudod, hogy kell csinálni
Neki is elmesélem az apukaajándékos elméletem, de hozzáteszi, hogy egyáltalán nem csak erről van szó. Számot mond, de saját bevallása szerint egy elég jelentős törzsvásárlói rétege van már az African Spa-nak, a tizenéves korosztálytól egészen a negyvenesekig, az afölötti férfiak kicsit fenntartásokkal fogadják az egész termékcsaládot. Sőt, amikor elindult a cég, akkor elég sok embernek nem tetszett ez az egész, és én újra az internetes gonoszkodás egyik mélységét ismerem meg, amikor Orbán elmondja, többen is szóvá tették a véleményüket az egészről, meg arról, hogy “ki mit kenegessen hova”. Valahogy azt gondoltam, hogy a szakállolaj létezése nem egy olyan tényező, ami kiugraszt egy trollt a bokorból, de akkor tévedtem. A leghangosabb trollok mind szakáll nélküliek voltak.
Viszont a feljebb említett divathullámok, meg a Budapesten gombamódra feltűnő borbélyok miatt úgy tűnik, hogy az emberek elfogadták már ezt is, belátják, hogy ez olyan dolog, mint aki hajmosás után még balzsamot is ken rá. Jó érzés, jó illata van, és kész. Fiatalabbak szokták kérdezni az African Spa-tól, hogy segít-e az olaj az arcszőr növekedésében, de abban sajnos nem tudtak segíteni.
Ő is érzi, hogy a szakáll egy divathullám része, de szerinte ez egy öngerjesztő folyamat, ami nem szakadhat meg annyira könnyen, hiszen egy egész ipar épül rá. Meg különben is, miért vágatná le valaki a szakállát, aki ennyi időt beleölt már, csak azért, mert jön egy másik vonulat? Persze túlmisztifikálni ő sem akarja. De szerinte ez jó dolog.
Az Indexben szétosztogattam egy csomó szakállolajat és egyéb férfikozmetikumot a fenti cégektől, és arra kértem a kollégákat – akik közül nem, vagy csak keveset használtak ilyen termékeket –, hogy írják le a tapasztalataikat. Itt vannak a reakciók, a termékek megnevezése nélkül:
„Én sajnos hamar feladtam: a bajuszra kent olaj illata minden italba és ételbe belekerült íznek. Soha többé nem kenek semmit sehová.” (Német Tamás)
„A szakállmosót és a hozzá tartozó olajat használtam, de nem sokszor, eleve nem javasolnak heti egy alkalomnál többet. A mosó cucc nagyon hasznos, igazából aki szakállas, kb. kötelező kellék, az olaj már nem volt ennyire meggyőző. Elég intenzív az illata, masszázsolaj jellegű, ami önmagában talán még jó is, de azért ez arcon nem egyértelműen ül, ráadásul a bőröm sem bírta igazán.” (Jenei Miklós)
„Két hétnyi szakállolaj-használat döbbentett rá, hogy nem a hippi-életérzés miatt kap el a hányinger, ha bemegyek egy Bahiába, hanem az ott használt illatosító olaj illata a bűnös. Sajnos a szakállolajban is volt valami, ami miatt a használat után az agyam borszakértő-módra váltott, és folyamatosan analizáltam a különböző összetevőket, hogy ánizs, narancshéj és a pirosló hajnal illata. A feleségem szerint meg simán csak ázott macskakaja szagom lett tőle, és ezt nem tudta ellensúlyozni, hogy nagyjából két órán át tényleg tök jó puha lett tőle a szakállam.” (Kolbert András)
A szakállmosó tömb nagyon állat. Tök jól habzik, jó illata van, és adja az érzést, hogy tényleg mindent lemosott a szakállszálak között/közül. Az egyik szakállolaj engem a szaunákban használt illóolajokra emlékeztetett, a másodlagos asszociációm a Wunderbaum lett volna. Ha kicsit visszafogottabb lenne, akkor semmi gond nem lenne vele. Viszont a szakállnak szép csillogást adott, és érezni lehet, hogy valamennyire ápolja is. (Kárpáti Márton)
(Címlap és borítókép illusztráció: szarvas / Index)