Úgy tűnik, egy nagy játékipari robbanás előtt állunk most: bár a piac viszonylag lassan vette fel a kezdő fordulatszámot, de egyre nagyobb tempóban érkeznek az "okos" újdonságok. A magyar Dension már bő hat éve piacra dobta a WiRC névre keresztelt elektronikát, ami lehetővé tette, hogy szinte bármit okostelefonnal irányítani és programozni lehessen (erre a linkre kattintva megtudhatja, távirányítós autóba építve mit tudott). Sajnos jelentősen megelőzték a korukat, a piac nem tudott mit kezdeni a sokat tudó kis dobozzal. Ma viszont ott tartunk, hogy már fa építőkockákba szenzorokat és mágneseket építenek, hogy aztán okostelefonra letöltött appok segítségével interaktív élménnyé válhasson egy egyszerű figura megépítése is.

Kódolni tanulhatnak már az ovisok is, eleinte egyszerű segédletekkel, aztán jöhetnek a tableteken futó intuitív alkalmazások. Ezek segítségével egészen összetett programokat lehet már összeállítani, csak kész parancsokat kell szépen sorba rendezni. Egyre több gyártó áll elő ilyen megoldásokkal, de természetesen igazán az fogja megmozgatni a piacot, mikor a nagy, neves gyártók teszik ki polcra az „okos” játékaikat. Ők majd jól megtámogatják marketinggel a termékeiket, aminek köszönhetően az emberek megtudják, hogy már ilyesmit is lehet venni a gyereknek, rögtön jelentkezik a kereslet a piacon. És akkor a nagyok farvizén az összes hasonló játék híre is több emberhez el tud jutni.

Nagyjából minden korcsoportnak, fiúknak és lányoknak is fejlesztenek okos játékokat, az alap koncepció nagyjából ugyanaz mindnél, a körítés az, ami sokat változik. Mert az egyértelmű, hogy ha valami babázós-csajos cuccot csomagolnak be szépen, akkor az majd a lányokat is érdekelni fogja, mert akkor az ő babájuk lesz az, amelyik a vagány kétkerekű járgányon száguldozhat a konyha és a babaház között. És ha a kezelőfelület is dizájnos és érdekes, akkor nem csak távirányítani fogják, hanem egymás alá rakosgatott programsorokkal taníthatják meg a játékukat olyan kunsztokra, amire az öccsük drónja sem képes.

Az persze más kérdés, a gyerekek mennyire akarnak ennyire összetett játékokat, tényleg akarnak-e programozni, csokimaszatos ujjaikkal menükben és almenükben turkálni a tablet képernyőjén. De nem kell megijedni, a Spielwarenmesse által összerakott Trend Galleryben és a kiállítók standjain is láttunk elég sok olyan játékot, ami egyszerűségre törekszik, amihez a hangot, esetleg az igazi formát is hozzá kell képzelni, annyira alap körvonalakkal dolgozik. Az ilyen készletekkel aztán akár az egyébként szemétbe dobott pet-palackból is versenyautót építhetünk, de simán összerakhatunk egy rakétát vagy hajót is a hulladékból. Pofon egyszerű ötletet is láttunk: egy tekercs előre nyomott öntapadós szalaggal utcákat, utakat, autópályákat ragaszthatunk a parkettára. Természetesen hi-tech játékok is lehetnek az ősi kreativitás mozgatórugói, hiszen a műanyag szálakkal rajzoló tollakkal akár térben is alkothat az ember. Egy ilyen tollal mindenki 3D-nyomtatónak érezheti magát – a technológia ugyanaz, mint a térben nyomtató eszközöknél, csak nem precíziós mechanika mozgatja a forró műanyagcsíkot húzó nyomtatófejet, hanem a mi kezünk mozgása nyomán születnek a formák.

Az előremutató újdonságok nem pattannak ki parancsszóra a fejlesztők fejéből, az ilyesmi vagy jön, vagy nem. De a biznisznek dübörögnie kell, éhes szájakat kell a gyárakban táplálni, akkor is, amikor épp nem villan be valami korszakváltó ötlet. Nem csoda, hogy már évek óta a legfontosabb téma a világ legnagyobb játékvásárán a licencing. Aki biztosan pénzt akar csinálni, az marhára figyeli, milyen filmek, hősök menők a kölykök közt, és arra a témára, témákra fazonírozza a játékait. Tök mindegy, hogy épp tologathatós kisautót, távirányítós drónt, építőkészletet, műanyag makettet, plüssfigurákat vagy épp rugdalózót gyárt valaki, ha rákerül valamelyik Disney-által birtokolt logó, többszörösre ugorhat a forgalom.

Érdekes volt meghallgatni a témában Gyaraki Dávid, a REGIO Játék marketing vezetőjének a véleményét. A régiósok a magyar piacon bő huszonöt év tapasztalattal rendelkeznek, és ha látnoki képességeik nincsenek is, de a korábbi években megfigyelt trendek alapján az általánosításokkal kapcsolatban óvatosságra intenek:

A mesehősök szerves részei a játék-univerzumnak, egy játékbolt nem létezhet mesehősös játékok nélkül. De nehéz ám azt megmondani, melyik mese fogja komolyan megtolni a forgalmat. Bizony van, hogy egy rajzfilm őrületesen népszerű a tévében, de a polcokon egyáltalán nem tükröződik a mese sikere. Például a Peppa-malacos játékokkal nyugaton robbantottak, ezekkel mi is évek óta a piacon vagyunk, de nálunk eddig nem volt jelentős a forgalom, csak most kezd valami látszani. A Kis kedvencek titkos élete már a beharangozáskor őrületes hullámokat vetett, mindenki imádta a kis videót, az első napokban is jól fogadták a filmet a mozikban, de a kapcsolódó termékek nem fogytak túl jól. Ugyanakkor egy Jégvarázs miatt a hajukat tépik a kislányok, és megőrülnek, ha nem kapják meg szülinapra vagy karácsonyra a frózenes valamit. 

Egy biztos, Magyarországon nagyon sok múlik azon, mit látnak az emberek, gyerekek a tévében. Tévés nemzet vagyunk, őrületesen sok időt töltünk a képernyő előtt, országos átlagban 3-4 órát. A tévében futó mesék, reklámok nagyban befolyásolják, mit keresnek a boltokban az emberek. De szerencsére sok időt töltünk közös játékkal is, a társasjátékok a mai napig az eladási listák csúcsán vannak. Legyen az a retró miatt is népszerű Gazdálkodj Okosan, vagy a Ravensburger Labirintusának valamelyik verziója, mindig keresik a klasszikus társasokat. Kicsit hagyományőrzés is ez valahol: ezekkel játszottam én is mikor kicsi voltam, mutassuk meg a gyereknek is, játsszuk ugyanazt mi is. Talán éppen ezért népszerűek ma is a diafilmek, hiába a sok számítógépes játék, a bármikor letölthető videók, ezek a régimódi tekercsek keresett ajándékok.

Érdekesek természetesen az innovatív, modern, hi-tech játékok, de ezekkel nincs könnyű dolgunk a magyar piacon. Hosszú évek tapasztalata, hogy érdemes körülnézni, miket állítanak ki itt Nürnbergben a Trend Galleryben, mi nyeri a Toy Awardot – mert ezekből szinte biztos, hogy nem érdemes behoznunk a boltokba. Ezek jövőbe mutató, igazán érdekes játékok, de az esetek nagy részében kereskedelmileg nem működnek. Pár éve úgy tűnt, az okostelefonokra épülő, kiegészített valóság, Augmented Reality irányba menő játékok berobbannak a piacra, de igazából nem történt semmi komoly áttörés. Biztos sokat számít a magyar piac árérzékenysége is, ezek a modern játékok általában a magasabb árkategóriákban mozognak.