Ha már – a jelek szerint – egyelőre mégsem lesz belátható időn belül saját Legoland Discovery Centerünk, legalább kóstoljunk bele miből is maradunk ki, anélkül, hogy Berlinig, a legközelebbi LDC élményközpontig kellene utaznunk. Bár nem kifejezetten ezért jött létre, de a jelenleg Budaörsön állomásozó „Kocka Kiállítás” tökéletesen megfelel a célnak.

A március 14-én megnyitott és június 18-ig látogatható utazó kiállítás ötlete egy lengyel Lego-fanatikus, bizonyos Rafal Szymanski fejéből pattant ki, és a 2014-es debütálása óta – ami a Bielsko-Biała-i Sfera plázában volt – meglehetősen nagyra hízott. Míg kezdetben pár tucat ember foglalkozott a mesékből, filmekből származó jelenetek, illetve saját ötleteik megvalósításával, mára közel száz, Európa több országából származó építőmester keze munkája látható a vitrinekben. Hozzánk 15 kamionnal érkezett a kiállítás anyaga, amit összesen 3000 négyzetméteren rendeztek be: a hatalmas teremben több millió kocka felhasználásával készült makettek, modellek, életképek, diorámák sorjáznak.

A kiállítás részben interaktív, azaz egyes kiállított darabok bekapcsolhatók, mozgásra bírhatók – ebben a műfajban a legfigyelemreméltóbb a kézre támadó vipera, azaz a “R3ptar” névre hallgató, ultrahangos távolságmérős Lego Mindstorms kígyó, ami lecsap a vitrin üvegéhez tartott kézre. A szerkezet olyan fürge mozgású, hogy az ijedősebb gyerekeket nem árt előre figyelmeztetni, hogy mire számítsanak.

Ami nagy erénye a kiállításnak, hogy jóval túlmegy az aktuális szettek szolgai bemutatásán, és olyan szépen kibontott témákat mutat be, mint például az emberi test működése, műemlék és kortárs építészet remekei, hollywoodi filmsikerek, kiemelkedő történelmi események, de rengeteg érdekességet láthatunk az állatok, a robottechnika, a fizika és a járművek világából is. A legnagyobb attrakció természetesen a Titanic 11 méter hosszú kicsinyített mása, ami több helyen is meg van lékelve (úgymond), így be lehet tekinteni például a raktérbe, vagy a szalonba is.

Sorolhatnánk még, hogy mennyire lenyűgöző a jó pár méter hosszú legóváros, vagy mennyire apró részletekig kidolgozott a hasonlóan nagy vidámpark, milyen jól sikerült a Taj Mahal makettje, de a másik fő szenzáció úgyis a Star Wars-os részleg, ahol lépten nyomon csak annyit hallani a vitrinekhez tapadó gyerekek szájából, hogy “azta, apa, ide gyere, ezt nézd meg, aztaaaa”. És valóban, a birodalmi csillagromboló félelmetesen kinéző, jó kétméteres modellje könnyen elhomályosítja még a Titanicot is. Hogy miképp jött a kiállítás ötlete, hogyan utaznak a kényes építmények, rövid interjú során kaptunk válaszokat Rafal Szymanskitól.

Honnan jött a kiállítás ötlete?

Az eredeti ötlet öt évvel ezelőtt született: az akkor 3 éves, nagyon aktív és eleven kisfiamnak a figyelmét semelyik játék nem kötötte le néhány percnél tovább. Egyszer kapott egy Lego-szettet és ez volt az egyetlen olyan játék, amely több mint egy órára lekötötte őt és magával ragadta. Ezután az 5 főből álló csapatunk, amelynek feleségem, Maja és én is tagjai vagyunk, elkezdett Lego kockákat gyűjteni, és alapanyagként használni, annak érdekében, hogy bármit megépíthessen, beleértve a nagyon különleges és nem mindennapi modelleket is. Már a kezdetektől fogva úgy terveztük, hogy ezeket az építményeket be is fogjuk mutatni egy kiállítás keretén belül. Az elmúlt 5 évben ez az 5 fős csapat kiegészült még 20-30 építővel, akikkel ebben az időszakban és jelenleg is folyamatosan építünk.

Mekkora a gyűjteménye?

Összesen több mint 210 vitrinben bemutatott modellemen van, amelyből most 110 került kiállításra Budapesten. Ez persze sokkal több önálló modellt jelent és kb. 12-15 millió Lego kockát. A legnagyobb modell, amelyet építettem az az Air Force One, az Elnöki különgép másolata, amelyet jövőre szeretnék bemutatni itt Budapesten, egy második kiállításon Magyarországon.

Mikor, hány éves korában kezdett legózni, milyen szettel kezdte a legózást?

5 évvel ezelőtt, amikor ez az egészet elkezdtem 36 éves voltam. Az első modellem egy egyedi Yoda, Taj Mahal és Ezeréves sólyom modell volt.

Legózik-e még csak úgy a saját kedvére?

Persze, természetesen. Teszem ezt otthon a fiammal és a lányommal, és persze a munkában is. Otthon tipikus LEGO modellekkel játszunk. Legutóbb például a LEGO Technic Volvo Wheel Loader-t építettem meg csak úgy szórakozásból. A munkám kapcsán pedig legutóbb egy sportsztárt alkottam meg 1:1-es arányban, illetve emberitest-modelleket készítettem.

Mi a kedvenc témaköre?

Nagyon szeretem a történelmi jeleneteket, mint például az első lépés a Holdon, vagy a berlini fal leomlása. Ezek mellett nagy kedvencem a Csillagok Háborúja kiállítási rész, amelyet a látogatók Budapesten is láthatnak.

Mit szól a Lego témakörök "brandesedéséhez"? Nem sajnálja e például a Space elhalását és a Star Wars mindent elsöprő térnyerését?

Általában szeretem a változásokat. Minden változik körülöttünk és a változások a fejlődés alapját képezik. Szerintem pont ezért az emberek is szeretik a változást, szeretik az újdonságokat. Úgy gondolom, hogy a Lego egy nagy és modern vállalat, amelynek vonzóvá kell tennie a termékeket és én ezzel rendben vagyok. Az új témák igazán vonzóak az emberek számára, éppen ezért én is olyan modelleket építek, amelyek valamilyen szinten visszatükrözik ezeket a népszerű témákat. A látogatóink szeretik a tematikus modelleket, amelyekhez már van egyfajta emocionális kapcsolatuk, vagy van róla háttérinformációjuk. Ettől függetlenül én örülök, hogy a hagyományos, klasszikus Lego kockák is elérhetőek, amelyeket leginkább használok a modelljeim megépítése során.

Hogyan utazik a kiállítás, mennyire szerelik szét az építményeket? Alkalmaznak-e a nagyobb modelleknél valamiféle belső merevítést? Megengedett-e a ragasztás, vagy szentségtörés?

Most 15 kamionra volt szükségünk a modellek szállításához. Több mint 20 ember kellett, hogy szétszedjük és felépítsük a kiállítandó darabokat az új helyszínen. A kezdetektől fontos volt számunkra, hogy mobil kiállítást szervezzünk, éppen ezért már a modellek megtervezésekor már a szállítására, illetve annak előkészítésére is gondolok. Van pár megoldásunk erre. De semmiképpen nem ragasztóval ragasztunk össze kockákat vagy fémkereteket. Hogy miképp csináljuk? Ez a mi titkunk. De van még egy dolog, ami fontos: minden egyes modellnek külön kialakított szállítótartálya van. Minden egyes modell több részre szétszedhető, az adott modelltől függően. Néha szükségszerűek ezek a megoldások. Például ha egy 5 méteres repülőgép szárnyat kell építened Lego kockákból, akkor a kockákon kívül más anyagot használni mindig problémás. A kockák sokkal pontosabban illeszkednek egymáshoz, mint a fém vagy a fa. Hogy ragasztjuk-e? Kidobott idő lenne.