A balatonvilágosi magas parton elhelyezkedő Hedon sörgyár egészen biztosan nagy eséllyel pályázna a világ legszebb kilátásával rendelkező sörfőzdéje címre, - egy kicsit kevésbé vállalkozó kedvű beruházó valószínűleg inkább szállodát épített volna ide. A sörgyárról az embernek az az elképzelése, hogy nagy, zajos és büdös, ehhez képest a két éve megnyílt Hedon kicsi és csilivili – mondjuk zaj, az van. Belépve kellemes szénaszag fogad, ez a maláta, azaz a csíráztatott gabona - árpa, rozs, búza, - illata, ez a sörfőzés egyik alapanyaga. A sörkészítést felügyelő, 22 éves Tihanyi Fülöp élelmiszermérnök rögtön a kezembe is nyom egy marék malátát, hogy rágcsáljam meg nyugodtan. Végül is nem olyan rossz.

Már az elején tisztázzuk, hogy a Hedon nem kézműves sörfőzde, és a sörük sem kézműves sör. Ők magukat nem kézműves, hanem kisüzemi sörnek hívják, hozzátéve, hogy attól, hogy valami kézműves, még nem biztos, hogy jó. Az iható, jó minőségű söröknek szeretnék taposni az utat, nem az alkalmankénti, hanem a mindennapos sörfogyasztás részei akarnak lenni. És erre egyelőre úgy tűnik, igen jól ráéreztek, hiszen 2015-ben a fogyasztók egyre inkább a magas minőségű és drágább prémium söröket vásárolták, 2016 hosszú idő óta az első olyan év volt, amikor csökkent az olcsó, gazdaságos árkategóriájú sörök forgalma.

A hedonosok sem tudják felidézni azt az áttörési pontot, amikor a rozéfröccs helyett hirtelen mindenki sörözni kezdett, bár a Főzdefeszt nyilván nagy lépés volt az irányba. Bár az utóbbi években szaporodnak a sörfesztiválok, és egyre népszerűbbek lettek a különleges sörök, szerintük hullámzó a sör divatja. A rendszerváltás után, a kilencvenes évek elején is volt egy fellendülés, de annak nem lett kifutása. Talán mostanra érett be az a fellángolás, és most ért ide az Amerikában és Nyugat-Európában már jó húsz éve tomboló sördivat is. Mint magyarázzák,

Németországban, ahol a csapból is minőségi sör folyik, semmi szükség nem volt arra, hogy valaki kísérletezni kezdjen új sörök előállításával.

A sör megújításának szándéka Amerikában indult el jó húsz évvel ezelőtt, mert ott a szesztilalom után nem alakult ki újból minőségi sörgyártás. Ugyanez a helyzet egyébként itthon is, mire a szocializmus alatt kitalálták, hogy a sör tulajdonképpen lehetne a munkások itala, addigra már bezárták vagy tönkretették az összes sörgyárat és a sörfőzőt. Dreher Jenőtől 1948-ban vették el a gyárát, (ebből lett a Kőbányai sörgyár), de a hetvenes évekre így is sörhiány lett.

Pedig a XIX. században Kőbányán öt sörgyár is működött, mindegyik saját malátagyárral. A két világháború annyira betett a kőbányai sörgyáraknak, hogy ráálltak a rossz minőségű alapanyagokra, sokszor cukorrépából vagy cirokból főzték a sört, és ez aztán így is maradt. Sokáig Amerikában is kukoricát és rizst főztek a sörbe, ami egyébként még ma is bevett szokás a nagyüzemi söröknél. És ez meg is mutatja, mi tehát a különbség egy kevésbé jó minőségű, olcsóbb nagyipari sör között, és miért is drágább például a Hedon söre.

Náluk nem kerül kukorica a sörbe, mindennek az alapja a jó minőségű maláta, - aminek szintén több fajtája van. Minden fajta sör más malátát igényel, és mindegyiket különbözőképpen szárítják ki az áztatás után. Magyarországon most már csak egyetlen malátagyár van, Dunaújvárosban, de őket tejesen lekötik a nagy sörgyárak, és csak egyféle, pilseni malátára szakosodtak (ez a leggyakoribb, lager típusú világos sör alapanyaga). A malátagyártás elég idő- és helyigényes dolog, a gabonát nagy tárolókban kell hosszan áztatni.

Rövid gyárlátogatásunk alatt a hedonosok sokszor hangsúlyozták, hogy ők nem kézműves sörfőzde, nem úgy kell tehát elképzelni, hogy otthon, lámpa alatt csíráztatják az árpát, aztán gázrezsón órákig főzik a sört egy pincében. A csíráztatott, majd kiszárított malátát készen veszik egy német és egy belga gyártól, hiszen természetesen itthon nem túl jó az árpa. Megkönnyebbülök, mikor kiderül, hogy ez kivételesen nem a mi hibánk: az árpa egyszerűen jobban szereti a kicsit hűvösebb időjárást. Külföldről veszik még az élesztőt is, és a komlót is, bár komlót már elkezdtek saját maguk is termeszteni a kertben.

Utolsó alapanyag pedig, - a vízen kívül - az élesztő, ami egyelőre szintén külföldről jön, és amit mindenképpen szeretnének saját élesztőre cserélni. Már folynak a kísérletek egy budapesti laborban a tökéletes élesztő kikísérletezéséhez.

Hogy pontosan hogyan is készül a sör, azt most nem kezdjük el elemezni, megnézhető az alábbi videóban, ami azért is történelmi jelentőségű, mert a Hedont megálmodó Németh Antal itt főzte meg Ez nem ipa nevű sörét a szerkesztőségünkben. Ezt kissé más recepttel ugyan, de még ma is gyártják Credo néven és nagyon hasonló címkével.

Németh Antal autodidakta módon, főként amerikai szakirodalomból tanulta meg a sörfőzés rejtelmeit, és egészen sokáig csak otthon, vagy különböző gerillaakciók részeként főzte a söreit, és két éve épült maga a gyár Balatonvilágoson. Németh egyébként a Hedon legnépszerűbb sörét a Charlie Firpót is maga találta ki, nem csak az ízvilágot, hanem a nevet és a dizájnt is. Elsőre elég nagy merészségnek tűnt hétdecis üvegekben árulni a sört, de annyira bejött, hogy alig győzik gyártani. A kezdetektől fogva ez a legnépszerűbb sörük.

Mint ahogyan merészséget kívánt éppen a Balaton-parton megnyitni egy sörgyárat. Ment a vacillálás a helyszínek között, de mint Venyercsán Péter márkamenedzser elmondta, az

ezért is szavaztak erre a helyszínre. Nyitás után találták ki a balatonvilágosi sört, ami egy világos, pilseni, ahogy ők mondják tipikus ivós sör. Ezzel kapcsolatban is voltak félelmeik, - még ma is sokszor kell kijavítaniuk akár forgalmazókat is, hogy ez nem a Balatoni világos, hanem Balatonvilágosi. A balatoni életérzésre hajaz egyébként a Helmut nevű búzasör is, - bár a legnépszerűbb sörök mégsem ezek, hanem a Charlie Firpo, illetve idén piacra dobott kistestvére, a 0,33-as Johnny Firpo. Míg az erősebb aromájú sörökből, mint amilyen a csilis Napalm vagy a kifejezetten magas alkohol tartalommal bíró, barna Katalin cárnő, fogy értelemszerűen a legkevesebb.

A Hedon azonnal hatalmas siker lett, amihez nagyban hozzájárult, hogy az üzem nyitás után a déli part legismertebb és legjobb étterme, a Kistücsök ezt a sört tette a csapra, mert úgy gondolták, ez tudja hitelesen képviselni a balatoni régiót. Ma már heti több, mint tízezer palack legyártott sörnél tart a Hedon, de még ennél is többnél lenne igény, ezért már tervezik a bővülést. A Balatonnál ma már szinte majdnem minden településen kapható a Hedon, sok helyen csapolva is, így valóban jó eséllyel pályáznak arra, hogy a régió söre legyenek. 

Bár a sörfogyasztás érzékelhetően növekszik, Venyercsán szerint a magyar még mindig sokkal inkább borivó nép. Most kezdik maguknak felfedezni az emberek a sört, és most már a borászok is kezdenek félni a kézműves söröktől, hiszen méltó ellenfelei tudnak lenni a bornak. Ma már vannak olyan sörök itthon is, amelyek egy fine dining étteremben is megállják a helyüket. Mivel a prémium minőségű sörökre egyre nagyobb az igény, a Hedon tudatosan kezdett idén intenzív terjeszkedésbe, már kisebb boltokban is kaphatók a termékeik, és az eddigi tapasztalatuk szerint a sörök az éjjel-nappali kis boltokban is ugyanolyan jól fogynak, mint a nagyobb szupermarketekben. Szerintük ha a fogyasztó megkóstol valamit egy étteremben - például a Kistücsökben - és ízlik neki, akkor azt a hétköznapi életben is keresni fogja.

Az nem tagadják ők sem, hogy a Hedon sikeréhez nagyban hozzájárul a dizájn, bár azt mondják, ha nem lenne jó a minőség, már rég lebuktak volna. Kevés olyan magyar márka van azonban ami ennyire tudatosan lett megdizájnolva. Mivel nevük a hedonizmus szóból ered, így született meg a márka logója és egyben kabalafigurája, a sörben fürdő emberalak, aki élvezi az életet és csak a pillanatnak él. A címkéket a Flying Objects tervezi nekik, és nagyon részletes arculati kézikönyvük van, aminek minden pontjához ragaszkodnak. Látva ezeket a szép üvegeket kissé fájó, hogy visszaváltásuk egyelőre semmilyen szinten nincs megoldva. A gyárban azt mondják, ez ez egy olyan drága technológiai ugrás, amit egyelőre nem tudtak meglépni, de dolgoznak rajta.

Az engedélyek már folyamatban vannak, így hamarosan megnyílhat a kiskocsma, és a Balatonvilágoson főzött söröket már helyben is meg lehet majd kóstolni. Aki augusztusban a Balatonnál jár, annak érdemes lesz tehát betérni ide.