„Jól van, akkor először tudjuk le a szelfiket” – szögezte le Jamie Oliver, aki egy napra érkezett Budapestre, és a Budai Várban lévő Jamie's Italian étteremben tartott sajtótájékoztatót. Mindenki szót is fogadott, és engedelmesen sorban állt, hogy készíthessen egy közös képet a világ leghíresebb szakácsával. Nagyjából húsz percbe telt, míg mindenkire sor került, Jamie sajtósa szorgalmasan készítgette mindenkiről a képeket, természetesen én is kiálltam a sort.

A taktika bejött, hiszen az esemény további része viszonylagos nyugalomban telt, senki nem szorongatta a telefonját, senki nem rohangált, és nem várta az ebéd végét, hogy összejöjjön vége a régóta vágyott szelfi. Ennyi újságírót egyben egyébként nagyon rég láttam, rengeteg ember próbált beférni az étterembe. Zsidai Roy, az étterem tulajdonosa elmondta, hogy két éve, a Jamie's Italian nyitása alkalmával hívták meg Jamie-t Magyarországra, és a sajtósai azóta szervezik az útját. Valószínűleg egy hollywoodi sztár látogatását is egyszerűbb lenne leszervezni, a világ leghíresebb szakácsának ugyanis már 2020-ra is tele van a naptárja. Így tulajdonképpen csak a szerencsének köszönhető, hogy két évvel a Londonban készített interjú után, ismét találkozhattam vele. 

Nehéz helyzetben van egy híres ember, amikor először jár Magyarországon, nyilván mindenki azt kérdezi tőle, hogy tetszik Budapest. Ez a kötelező kör most is megvolt, de Jamie Oliver pont azért lett szerintem ennyire híres és népszerű, mert a mai napig hiteles és lelkes tudott maradni. Az ember valahogy elhiszi neki, hogy tényleg érdeklődik és valóban olyan kedves, ahogy mutatja, - így elhittem azt is, amikor azt bizonygatta, milyen szép a város.

„Mármint azt többször hallottam, hogy szép, de azt nem hogy tényleg ennyire lenyűgöző. Biztos, hogy vissza fogok jönni a családommal, és mindenkinek ajánlani fogom, hogy jöjjön ide” - lelkendezett. Aztán bemutatott néhány fogást az új, tavaszi étlapról, hiszen a látogatásának legfőbb célja nyilván az volt, hogy promózza kicsit a két éttermét, a Jamie's Italian-t és a nemrég nyílt pizzériát, amiről itt írtunk bővebben.

Jamie Oliver mindegyik fogásról mondott néhány mondatot, hogy miért került az étlapra, vagy személyesen neki miért fontos egy-egy összetevő. Hosszan beszélt egyébként az alapanyagok fontosságáról, és a helyi termelők szerepéről, hiszen szeretne minél több helyi alapanyagot az éttermeibe. Nyilván ez egy krémes buratta esetében nem megoldható, de például a bolognai tésztához a marhahúst be lehet szerezni a környékről is.

Vannak bizonyos helyek, például Oroszország, ahol ez kevésbé megoldható, de úgy látja Magyarországon jó a helyzet. Erre hozta fel példának a tavaszi étlapon debütáló mangalica szüzet, amit sült édesköménnyel és olasz sonkával adnak, alatta egy tipikus, bagna cauda nevű, olasz mártással, amiben sok szardella és fokhagyma van, így elég sós. Kipróbálhattuk a legújabb superfood salátát is, ami Jamie legújabb lövése. Ellátogatott ugyanis a világ azon részeire, ahol a legtovább élnek az emberek, hogy kiderítse a hosszú élet titkát, és természetesen arra jutott, hogy az étkezés az alapja mindennek. A túróval töltött grillezett avokádó és a kandírozott cékla sok lencsével és gabonával sokak szerint íztelen, de én kifejezetten bírtam.

Nem untatnék azonban senkit hosszan az ételek leírásával, hiszen miután mindent megettünk, egy viszonylag oldott beszélgetés következett a sztárséffel, aki az idő legnagyobb részében a helyi termelők és alapanyagok fontosságáról beszélt. Elmondta, örül, hogy sokan követik őt, hogy sokan kifejezetten miatta fordultak a főzős műsorok, vagy a blogok felé.

Jövőre lesz húsz éve, hogy elkezdte a Pucér szakács című műsorát, és boldog, hogy a mai napig nagyon sokan használják a receptjeit, bár a legfontosabb szerinte nem ez, hanem a főzés szeretete. „Örülök, hogy az emberek használják és szeretik a receptjeimet, de azt utálom amikor rossz minőségű alapanyagot használnak és nem tisztelik a termelőket. A második világháború utáni időszakban

eltávolodunk a konyhától és az ételektől, mindenki úgy volt vele, hogy a főzés a nők dolga, és senkit mást nem érdekel.

Pedig minél közelebb vannak az emberek az ételhez, és a kerthez, annál boldogabbak tudnak lenni" – mondta. Elmondta nagyon sokat jelentett neki gyerekként, hogy a szülei éttermében nőtt fel, és nem érti, hogy ma, amikor mindenki annyit energiát és pénzt szán a gyerek oktatására, miért pont főzni és bevásárolni nem tanítjuk meg a gyerekeket.

Kettesben is tudtam pár percet beszélgetni Jamie Oliverrel, ha olyan sokat nem is, mint a londoni Fifteen nevű éttermében, ahol két éve találkoztunk. Leginkább az érdekelt, miért döntött úgy, hogy a meglévő olasz étterem mellett még egy pizzérát is nyit Budapesten, de azt mondta, ez inkább a Zsidai-csoport ötlete volt, mint az övé. Sokan akarnak az ő nevével éttermet nyitni, amit mindig hosszú tárgyalás és vizsgálat előz meg, hiszen vannak olyan kritériumok, amikből soha nem enged, mint például az etikus állattartás, és a vegyszermentes, lehetőség szerint bio alapanyagok. De ő is úgy látja, kevesen sütnek igazán jó pizzát, sem a tésztára, se a feltétekre nem helyeznek igazán hangsúlyt, és szeretett volna ezen változtatni.

„Sokan azt gondolják, hogy a pizzának mindegy, arra bármilyen rossz minőségű, fagyasztott dolgot rá lehet tenni, mert az úgyis csak egy egyszerű kaja,

de az nem igaz. Mi azt akarjuk megmutatni, hogy el lehet máshogy is készíteni. A pizza jó dolog, sok örömet ad,  úgy voltam vele, hogy csináljuk! Aztán ki tudja mi lesz a következő, Londonban a Barbecoa nevű húsos éttermem is nagyon népszerű” - mondta a sztárszakács, amivel nyilván arra utalt, hogy még az is lehet, hogy jövőre újabb Jamie Oliver nevével jelzett étterem nyílik.

Ő egyébként nem osztja a nápolyi pizza őrületet, tudja, hogy sokan azt tartják az eredetinek, de szerinte sokféleképpen lehet jó tésztát csinálni, és a nápolyi csak az egyik. „A legjobb pizzát életemben nem is Olaszországban, hanem Amerikában, Phoenixben, Arizonában ettem Chris Biancónál, szerintem ő süti a legfantasztikusabb pizzát a világon. Dolgoztam vele, aztán ő is eljött hozzám Londonba, hihetetlen jó tésztát csinál, friss fűszereket és saját készítésű mozzarellát tesz rá. Én egyébként a normál pizzánál sokkal jobban szeretem a pizza frittát, ami egy szalonnával és sajttal töltött pizza tulajdonképpen, olajban sütik ki, és ettől egy kicsit olyan lesz a tészta, mint a fánk”. Figyelmébe is ajánlottam a magyar lángost, ami nagyon hasonló, de nem hiszem, hogy lett volna alkalma kipróbálni.

Feltettem neki természetesen a kötelező kérdést, hogy evett-e valamilyen magyar ételt az ittléte alatt, mire azt mondta bár soha nem volt még Budapesten, nem ismeretlenek neki a magyar ételek, otthon ugyanis évek óta egy magyar házaspár a legnagyobb segítségük. Velük is laknak, és eddig is követte nagyjából, milyen ételeket esznek. „Persze fogalmam sincs, mi az ételek neve, de látom, hogy sok levest, pörköltet és sült húst főznek. Tegnap én is csirkepörköltet ettem és hozzá egy nagyon érdekes apró tésztaféleséget” - utalt a nokedlire.

Jamie Oliver közel tizenöt éve küzd a iskolai étkezés megreformálásért, ami úgy érzi egy folyamatos harc. „Csak hogy egy kicsit érzékeltessen: öt és fél millió gyerekről és 26 ezer iskoláról beszélünk, ami rengeteg. És a gyerekek többsége nagyon rossz minőségű ételt kap, azt gondolom, hogy

a kormány tulajdonképpen rombolja a gyerekek egészségét azzal, hogy ilyen étellel eteti őket.

Mindenki azzal jön, hogy a gyerekek válogatnak, meg az egyszerű ételeket szeretik, de ez nem igaz, Indiában curry-t esznek a gyerekek és szeretik. Nagyon sok sikert elértünk, évtizedek óta először értük el, hogy a kormány pénzt tett a gyermekétkeztetésbe. Több millió euróról beszélünk, amit többek között arra költöttek, hogy jobb felszereléseket kapjanak a közkonyhák, a szakácsok pedig megfelelő képzést és fizetést. Most pedig azt akarjuk elérni, hogy a szegény családból származó gyerekek ingyen ebédhez jussnak. Én nagyon hiszek abban, hogy a gyerekeknek szüksége van az egészséges étkezésre, főleg télen, amikor a szegényebb családokban nem jut pénz vitaminokra. Próbálok én is minél több iskolába eljutni, minden irányba, északra és délre is, elit iskolákba és rossznak mondott iskolákba, de hát 26 ezer intézményről van szó, lehetetlenség mindenhol ott lenni. Nagyon büszke vagyok erre a munkára, és nyilván sokat kell még dolgoznunk és sok probléma van, de sok eredmény is”. 

Végezetül arról kérdeztem, hogyan birkózik meg öt gyerekkel és hogyan képzeljük el a hétvégéit, amit bevallása szerint minden esetben a családjával tölt, hiszen hétköznap 16 órát dolgozik. „Hát kaotikus, az biztos. Sokáig egyedül csináltuk, de a harmadik gyerek után azt mondtam a feleségemnek, hogy szükségünk van segítségre. És akkor került hozzánk az a magyar házaspár, akikről már volt szó, és azóta a családunk része lett. Próbálunk normális család lenni, ami nem egyszerű a gyerekeknek sem egy ilyen apukával, aki minden étkezést túl bonyolít. Szóval azért elég furcsák vagyunk és kaotikusak, de ez egy jóféle káosz.”

Borítókép: Bődey János / Index.