Igen, a Szigetre nem enni megy az ember, de kakilni sem szokás odajárni, mégis néha muszáj, és ahhoz jó tudni, merre vannak a porcelánok. Ez a cikk viszont nem az emésztés végével, hanem az elejével foglalkozik, azaz arról, amit három éve álltunk neki feltérképezni:
hol lehet a Sziget Fesztiválon jót enni. Vagy legalább okét enni.
Mert enni nagyon sok helyen lehet, több mint 120 vendéglátóhely van, bár ezekről hivatalos lista sajnos nincsen, illetve a Sziget honlapján akad egy nem teljes válogatás. Jó, hirtelen belegondolva nem is igazán tudom, hogy ki akarna böngészni rajtam kívül egy ilyen listát/térképet, de amikor sétáltam a szerdai száz fokban, a rengeteg HUGE PIZZA SLICES, olasz tésztás, mindenféle húsdoboz meg a szokásos vaslapos vagy éppen majdnem kigyulladó kolbászos között, akkor úgy éreztem, talán másnak is hasznos lett volna.
Főként azért, mert kicsit az az érzésem, hogy az elmúlt években folyamatosan fejlődő kajaválaszték idén mintha minőségileg szegényesebb lenne, és átvették az uralmat azok a kifőzdék, amiket akár a Vörösmarty téren is láthatnánk gyorspácolt csirkemelleket vagy órákig rotyogó tésztákat kiadni horroráron. Kivételek persze vannak, de például vicces látni, hogy a két éve óriásit taroló Hun Dog (óriáskiflibe gyömöszölt kolbász) szinte teljesen eltűnt.
És szintén vicces azt látni, hogy idén hatalmasat szakíthatott egy bucibeszerző, aki ellátta a Sziget büféseit azzal a gigantikus, kalácsszerű, önmagában is elég súlyos zsemlével, ami nagyjából akkora, mint egy kisgyerek feje. Ezzel a bucival aztán mindenféle obszcén dolgot művelnek a vendéglátósok: van, ahol rántott hús kerül bele, van, ahol tökmagos panírral megbolondított rántott hús, valahol meg csirkepaprikás tejföllel, és igen, nem a meleg ment rá az emlékezetemre, létezik a „fesztivál legnagyobb szendvicse”, a gulyásburger, ami tényleg abból áll, amit mondtam.
Sajnos nem kóstoltuk meg, mert nyuszik vagyunk, illetve mert szerda délben, amikor megpróbáltuk felmérni a lehetőségeket, egy csomó bódés még ki sem nyitott. Például kifejezetten sajnáltam, hogy nem tudtam kipróbálni az eddig teljesen ismeretlen Pizza 54-et, aminek az üzemeltetői egy rendes fatüzelésű kemencét hoztak ki magukkal, mintha nem lenne elég meleg.
A mindig megbízható Zing Burgerből is kevesebbet láttam a szerdai körbejárásnál, viszont a tortillaszerű, lapos szendvicsekkel és frissnek tűnő hozzávalókkal operáló Casa Piadinából legalább négyet sikerült összeszámolni. Találtam egy pékséget, ahol egy klasszikus fornettis nagy sajtos pogácsát meg sajtos rudat 750 forintért akarnak rásózni az emberre. Vannak gyümölcsösök, ahol 300 forint egy darab banán vagy alma. És még mindig vannak olyan helyek, ahol a régi idők még mindig kísértő szellemeként gulyáslevest adnak cipóban.
Szóval miközben tavaly és tavalyelőtt tudtunk valami újat vagy legalább érdekeset mutatni, idén ez nem nagyon sikerül. Igaz, szándékaink ellenére nem tudtuk tesztelni a lángosburgerest (2000 forint a két lángos közé passzírozott hús), az egyik gluténmentes egységet, illetve a Digót, ami nemcsak a VIP-ben található meg, hanem az A38 és a Petőfi Rádió színpadok közvetlen közelében is (van az a karéj a bejárat után nem sokkal jobbra – na, annak a legvégében van).
A Digónál valószínűleg a fesztivál legjobb pizzáját adják, a margarita 1990 forint tavaly, sejtésünk szerint ez sem változott. Ami szintén nem változott, az a pár hely, amikről az évek alatt írtunk, és még mindig ott vannak a Szigeten: ilyen a marhahúsos szendvicseket adó Che Che, a bagelben és fánkban utazó The Box vagy a Nagyszínpad mellől az egyik hosszú sétány gasztropurgatóriumába áttett, hibátlan disznóhúsos szendókat adó Grilled Piggy.
De akkor nézzük, hogy milyen új dolgokat sikerült kipróbálni idén:
Olyan szép és fair lenne a világ, ha úgy működne, hogy ha valakinek valami egészségügyi problémája van, akkor neki nem drágább, hanem olcsóbb lenne az élete. Gluténmentes pizzát enni a Szigeten nagyjából akkora nagyzolás, mint vödrös whiskey-kólát rendelni Laphroaigból, de legalább a választás létezik, és azok is tudnák pizzát fogyasztani, akik nem akarják az emésztésüket tönkrevágni az egyébként 3 eurós pizzaszeletekkel.
A Pizza Monkey néven futó társaságnál (ha jól láttuk a nevet) egészen nevetséges áron megy a gluténmentesség, egy 30 centis pizza fele kerül 2000-3000 forintba, ami igen, azt jelenti, hogy egy gluténmentes szelet kijöhet 1500 forintból is, ha mondjuk baconnel kérjük. Minden esetben laktózmentes sajt jár rá, egyébként a tészta meglepő módon egyáltalán nem rossz, a belváros pár száz forintos szivacshorrorjait simán veri, a feltét kicsit érdektelen, és a bacon sem az a csúcsszuper minőség volt, de kibírtuk gluténfogyasztóként is. A vegánságra vagy gluténmentességre még a Napfényes-hálózat lehet megoldás, az egyik helyen a klasszikus zöldségragus-rizses kaják mennek, egy másik, kisebb helyükön viszont szójakolbászos hot dogokat, illetve bocsánat, wimpyket árulnak.
Teljesen érthetően a strandos rész már szerda napközben is teljesen fullon volt, aki viszont ide bevackolja magát napközben, az nehezen akar kiszakadni, hogy elcaplasson valami kajás helyre, úgyhogy őket is ki kell szolgálni. Itt jön be a Cökxpon Food Bar, ahol van palacsinta, rétes, joghurt, melegszendvics, továbbá egy egészen jól kinéző plakáton hirdetett Balkán Hot Dog. A plakáton szépen elrendezett hozzávalók és alapanyagok: egy szép pita, pirított hagyma, csalamádé, szép szál kolbász, ajvár. Aztán
az 1650 forintba kerülő végeredmény olyan, mintha ezek a hozzávalók karamboloztak volna a ferihegyi gyorsforgalmin, és meg kellene enni a roncsokat:
egy egymással tökre nem működő, a csalamádé miatt kihűlő horrorszendvics. Amiről még az is kiderült, hogy az ajvár elég nagy kamu, valójában egy üveges kiszerelésben vásárolt Magyaros Szósz nevű terméket kentek a kenyerünkre a kolbász alá. Aztán meg dobozos pirított hagymát szórtak rá. És beleraktak egy tetszőleges méretű, szabadon választott kolbászt. Nesze neked Balkán Hot Dog, bár elég sokat elmond a Sziget árfekvéséről, hogy ennyiért majdnem megérte a pénzét.
Mindig mondom, hogy a hipnotikus minifánkos megszűnése óta nincsen tisztességes szmókerkaja a Szigeten, olyan édesség, aminek az elkészítését is öröm és delírium nézni. Sajnos a Waffle Dog nem fogja betölteni ezt a piaci rést, de a bizarrsága miatt mindenképp van szerepe a Szigeten. Egyszerűen palacsintatésztát kapunk, vagy édességekkel megszórva, vagy egy kis csoffadt virslivel a közepén, igény esetén jalapeno paprikakarikákkal vagy uborkás chutney-val. Az édességek közül elvileg M&M'set, mályvacukrot meg Oreót lehet választani, mondjuk az utóbbi létezését eléggé kétségbe vonja az a Neo elnevezésű Oreo-koppintás, amit a Lidlben kapni, és ami a kis bódé pultja alól ipari mennyiségben kikandikált.
Én a virslis Waffle Dogot ettem, ami zavarba ejtő volt, a kiszolgáló előszedett egy virslit, felhúzta hurkapálcára, egy direkt erre használt gépben elkezdett palacsintatésztát melegíteni, és belerakta. Mármint nem ez volt zavarba ejtő, mert sejtettem, hogy így készül, hanem az, hogy hogyan kell egy ilyet enni. Nem lehet megőrülni, mint a Magnum jégkrémnél, és nagyokat harapni bele, hiszen ott van a közepén a pálca. Késsel-villával meg mégiscsak túlzás lenne egy ilyen szájharmonika méretű ételt enni. Az édes változat sem volt sokkal jobb, de hál' istennek ott alapból hiányzott belőle a virsli, cserébe le volt öntve pudingszerű trutyival. Mindegyik változat 990 forint.
Az Aldit egyszerűen ki sem tudtuk próbálni, mert szerda délben már hatalmas sor állt a bolt előtt, bár a grillesek még nem szakadtak bele a munkába. A rendszer ugyanaz: meg lehet vásárolni bizonyos grilltermékeket (ezeket bent jelölik a boltban), majd azokat a blokk ellenében, vásárlás után egy órán belül ingyen elkészítik a bolt alkalmazottai. Amikor én láttam ezt a megoldást, akkor talán egy grill-lap volt az egész boltra, most már egy kész pálmafás komplexum van mikrofonos hangosbemondóval. Nyilván aki megy majd a pénteki Lana Del Reyre, az nem fog sorban állni a potyagrillnél egy marinált csirkemellel, de szerintem ez még mindig nagyjából az egyik legjobb húzás, amit magyar cég művelt a zenei fesztiválokon. És sokkal hasznosabb kitelepülés, mint mondjuk a Paks 2. vagy a HungaroControl konténerek.
Halasoknak: Nemo, vagy az olcsóbb, de rosszabb minőségű tengeri herkentyűket rántó Guru
Húsosoknak: Lángosburger, Che Che, Grilled Piggy
Pizzásoknak: Digó
Gluténmentes pizzásoknak: Gluténmentes pizzás
Vegánoknak, húsmenteseknek: Napfényes-hálózat
Azoknak, akik csak gyorsan be akarnak kapni valamit, amiben van valami mérsékelten jó és/vagy egészséges: Casa Piadina
Ne maradjon le semmiről! (PREVIEW)
Ne maradjon le semmiről!