Cím: Kőbányai út 19-33
Kezdetben sokan – nemcsak kínaiak, hanem például határon túli magyarok, lengyelek, ukránok is – feketén, batyukból árultak az utcán, majd gyorsan összepakoltak, ha jöttek a rendőrök. Itthon magyar üzletembereknek jutott eszébe, hogy érdemes lenne engedélyezett piacokra összeszervezni az árusokat. A régió több országában is az egykori lengyel vagy más néven KGST-piacok infrastruktúráján alakították ki a kínai piacokat.
Az első kínai piac Novák Tamás XI. kerületi, Kondorosi úti piaca volt, de ezt hamar bezáratták. Az árusokat innen átterelték Szetlik Ferenc józsefvárosi piacára, amit aztán együtt kezdtek fejleszteni Novákkal. Volt még hasonló piac Újpest és Rákospalota határán, illetve a Maglódi úton, de a józsefvárosi piac lett a legnagyobb, fénykorában meghatározó gazdasági csomópontnak számított.
A józsefvárosi Négy Tigris piacon körülbelül 40 ezer négyzetméteren árult a csúcsidőkben másfél ezer ember. A 90-es években az alacsony vámoknak és a szintén nem túlságosan magas adómorálnak köszönhetően a piacon árult ruházati termékeket akár a bolti ár negyedéért is bele lehetett szerezni. A Négy Tigris virágzásához az is kellett, hogy Jugoszláviából, Ukrajnából és Romániából is jöjjenek ide vásárolni nagykereskedők, emiatt vált a távol-keleti áruk gócpontjává a térségben.
Az üzemeltetők havonta nagyjából 30 millió forintot fizettek a MÁV-nak a terület használatáért, az árusok pedig a 90-es évek végén 60 ezer forintot fizettek az árusítási engedélyért. Ha pesszimista becslésként ezer árust veszünk erre az időszakra, és levesszük az üzembentartási költségeket, akkor is húszmillió feletti nyereség jön ki egy hónapra. 2000-ben durva áremeléssel álltak elő az üzemeltetők: a Magyar Nemzet korábbi cikke szerint 150 ezer forintra emelték az árusítási díjat, és megtiltották az asztali értékesítést. A jogszabályok szerint ugyanis az „asztalozás” esetén a piac felelőssége, ha valami nincs rendben az áruval, míg a pavilonokért a kereskedők feleltek.
Az áremelés után egyébként az árusok sztrájkba kezdtek, többször előfordult, hogy rendőröknek kellett kiszorítani őket a területről. Az üzemeltetők nem véletlenül próbálták eltolni maguktól a felelősséget. Volt olyan 2009. februári összevont razzia, ahol a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság, a Vám- és Pénzügyőrség, az APEH és az ÁNTSZ 212 üzletet vizsgált, ezeknek pedig a 94 százalékánál találtak valamilyen szabálytalanságot, és összesen 30 millió forint büntetést szórtak ki – idézte fel egy régebbi cikkében az Origo.
Az üzemeltető hivatalosan 1997-től volt a Komondor Kft., azonban ingatlanos berkekben már évekkel korábban is azt beszélték, hogy a cég, illetve Novák Tamás közművesítette a területet. Nagyon jó üzlet volt a piac fenntartása, már az első hivatalos évben milliárd feletti forgalmat és százmilliós nyereséget hozott a tulajdonosnak – írta Nyíri Pál egy vonatkozó tanulmányában.
A nagy biznisz miatt a piac üzemeltetése körül voltak konfliktusok, az őrző-védő feladatokat egy időben Tasnádi Péter cége látta el, aki azt állította, hogy Pintér Sándor vállalkozása szerette volna átvenni tőlük ezt a megbízást. Tasnádi azt is állította, hogy részben a piac körüli hatalmi harcok miatt került börtönbe 1999-ben, Pintér első belügyminisztersége idején, utóbbi azonban mindezt tagadta. A Komondor Kft. mindenesetre Szetlik 1998-as halála után a feleségéé, Pápa Marianne-é és két gyerekéé lett. A cég megtartotta a terület üzemeltetését egészen addig, amíg a MÁV 2013-ban fel nem bontotta velük a szerződést. A vállalkozás felszámolását 2017-ben rendelte el a bíróság.
Pápa Marianne az utóbbi években azzal került be a hírekbe, hogy ő Habony Árpád nem vér szerinti nagynénje, illetve Portik Tamás korábbi élettársa. Kocsis Máté egyszer azt állította a nőről, hogy Portikot mellőle vitte el a TEK. Pár éve az ő cége kapott kedvezményesen ingatlant az V. kerülettől, az arcát pedig Rogán Antal ügyvédje takarta ki, amikor megérkezett a Rogán–Juhász személyiségi jogi per tárgyalására tanúskodni. Talán Pápa jó kapcsolati hálója miatt üzente állítólag egy kormánytag 2013-ban Kocsis Máténak (amikor bejelentette a piac felszámolását), hogy „bátor ember”".
A piac bezárása hosszú kálvária volt. 2003-ban már egyszer állítólag szerződést bontott a MÁV, de a következő évben meghosszabbították, mert azt mondták, duplájára emelték a bérleti díjat, így pedig már nagyon megéri nekik. Ezután egy-egy évre kötöttek szerződést az üzemeltetővel, majd 2007-ben ismét határozatlan időre meghosszabbították. Felmerült már, hogy a területen vidámpark, kocsiszín vagy akár luxusnegyed is lehet. Kocsis 2013-ban sport- és szabadidőközpont felhúzásáról beszélt, de nem lett semmi a négymilliárdos beruházásból. Tavaly a politikus már azt mondta, strand is lehetne a területen, de egyelőre egy kapavágásnak sincs nyoma az üresen kongó telken.
A piacot sem számolták fel igazán, sok árus (a túlsúlyban lévő kínaiak mellett vannak törökök, albánok és szerbek is) átköltöztek a Kőbányai út szemközti oldalára, a Ganz-MÁVAG üresen álló hatalmas épületeibe, és nagyjából ugyanazt folytatják, mint korábban.
Ahogy egy hagyományos piactól elvárható, nincs egy bevett útvonal, amin érdemes végighaladni, elindulhatunk a Kőbánya felőli vagy az Orczy térhez közelebbi részén is, lényegében pontosan ugyanoda lyukadunk ki: egy magával ragadó interkontinentális kavalkádba.
Csábító lenne azt írni, hogy mindent lehet kapni, és nem is állnék nagyon messze a valóságtól, ha ezt állítanám, ugyanakkor pár hete végigjártam az egészet, és sehol sem találtam az idei nyár slágertermékét, a felfújható rózsaszín flamingót. Hiányérzetem is volt, ettől függetlenül tényleg jó eséllyel megvehető itt, amire egy embernek a puszta létezés során szüksége lehet, meg persze sokkal több is. Ruházati cikkek, élelmiszerek, elektronikai cuccok, hasznos és teljesen felesleges kacatok, kiskereskedők és nagykereskedők, kár lenne belemenni a részletekbe, maradjunk annyiban, hogy tényleg majdnem minden van itt.
A piacon vannak kajáldák és éttermek is, változó minőségben. A vietnami pho levesezőtől a klasszikus szocialista hangulatot árasztó kifőzdén át a szír-erdélyi ételeket (nem vicc) kínáló büféig elég széles a választék. Főleg ázsiai helyek vannak, de a piacon belül van Isztambul utca, ahol inkább arab és török büfék dominálnak. A KFC-hez közelebbi sarkon van egy thai-vietnami étterem, ami a műfajon belül az egyik legjobb hely most Budapesten.
A piacot mindenkinek érdemes megnéznie legalább egyszer, pár órát simán el lehet barangolni a nagy gyárépületekben és közöttük. Érdemesebb hétvégén menni, amikor nagyobb nyüzsgés, hét közben elég kihalt, kevés a vásárló, de pont emiatt a portékájuk között telefonozó árusok is érdekes hangulatot kölcsönöznek a helynek.