Bárhogy próbáltam védeni őt, az ölésre készülő kutya nem tántorított: miután nagy nehezen sikerült kirángatnom a szájából Palkót, engem is megharapott
– számolt be nemrég a kutyáját ért támadásról a Facebookon Csemer Boglárka, művésznevén Boggie. Az énekesnő maga is megsebesült a támadásban, nagy visszhangot keltő posztja alatt pedig heves vita alakult ki a kutyatartás kérdéseiről, kisebb kommentháború alakult ki a “harci kutya” kifejezés létjogosultsága miatt is.
Az eset ráirányította a figyelmet a kutyatartás veszélyeire, Csemerék pedig úgy gondolták, hogy csütörtökön külön eseményt is szerveznek a helyzet apropóján, és meghívott szakértők előadásain keresztül felhívják a figyelmet a felelős kutyatartás fontosságára.
A fórumon Boggie arról beszélt, hogy a kutyatámadások Magyarországon komoly, valós problémát jelentenek, és szükség van rá, hogy a téma a közbeszéd tárgyává váljon.
Azt szeretné, ha szigorítanák a kutyatartás szabályait, valamint a felelős állattartást igazoló “kutyajogosítványt” vezetnének be.
Dr. Fodor Kinga, az Állatorvostudományi Egyetem Laborállat-tudományi és Állatvédelmi Osztályának munkatársa szerint heti szinten történnek hasonló támadások, és itt volna az ideje, hogy ne csak az állat, hanem embervédelemről is beszéljenek az emberek.
Fodor szerint a vonatkozó magyar jogszabályok világszinten is kiemelkedőek, és a probléma valójában az emberek mentalitásával, és a betartatáshoz szükséges apparátus hiányával van. “A kutya ösztönlény, teljesen másként viselkedik, mint ahogy az ember gondolná” — mondta, és szeretné ha az emberek a szakértőkre hallgatnának inkább, mivel
a jószándékú, de szakmaiatlan állatvédők sokszor csak kárt okoznak.
Például egy gázolás esetén az állat halála gyakran feltüzeli az érzelmeket, az emberek lincshangulatba kerülnek, de nem gondolnak a gazda felelősségére. Problémának érzi azt is, hogy a nem vásárolt ebek tulajdoni viszonya gyakran nehezen tisztázható, mert bár a mikrochipezés kötelező, az állatorvos nem kötelezheti a gazdát személyazonossága igazolására.
Beszélt az ebrendészeti hozzájárulásról, az “ebadó”-ról is, amire bár közfelháborodást váltott ki, amikor a kormány belengette a lehetőségét, szerinte szükség lenne, mivel csak ebből lehetne fedezni a felelős ebtartás szabályozásához szükséges költségeket.
“Mondjuk ki: az állattartás luxus. Egy 10 kilós kutya minimális költsége 12 év alatt körülbelül másfél millió forint. Tudom nem leszek népszerű, de ki kell mondani, aki nem tudja fizetni, annak ne legyen kutyája. A kutyatartás nem való mindenkinek” – mondta Dr. Fodor Kinga.
A rendezvénynek helyszínt adó kutyaiskola instruktora Benke András szerint amíg az emberek egymás iránt nem tudnak tiszteletet tanúsítani, addig nem számíthatunk rá, hogy az állatokkal felelősen tudjanak bánni. A kutyakiképző elengedhetetlennek tartja, hogy az emberek már gyerekként megismerkedjenek a felelős állattartással, valamint, hogy a kutyák megfelelő kiképzésen (kutyaiskola, kutyaóvoda) essenek át.
Nem minden kutya cuki és rózsaszín, ahogy az emberek sem.
Az önkormányzatok szerepére hívta fel a figyelmet Andi Attila a gödöllői gyepmesteri telep vezetője. A másfél éve működő intézmény alternatívát próbál nyújtani azokkal a telepekkel szemben, ahol az elsődleges módszer még mindig az állatok megsemmisítése. Elmondta, hogy kiemelt figyelmet fordítanak a potenciális örökbefogadók megismerésére, valamint felmérik a kutyák leendő otthonát, hogy megfelelőek-e a körülmények a felelős állattartáshoz. Andi úgy véli, hogy államilag támogatni kéne minden nem tenyésztésre szánt kutya ivartalanítását, bár ez a téma kicsit megosztotta a felszólalókat, ugyanis Dr. Fodor Kinga szerint
akinek nincs pénze az ivartalanításra annak nem lesz pénze arra se, hogy gondoskodjon állatáról.
Hohn Krisztina az LMP országgyűlési képviselője a fórumon elmesélte, hogy egy távoli rokona többszöri figyelmeztetés ellenére sem volt hajlandó gondoskodni arról, hogy a kutyája ne tudjon kiszökni, mire Hohn, akkor még polgármesterként, bement a jegyzőhöz és megkérte: büntesse meg a rokonát a felelős állattartásról szóló 1998. évi XXVIII. törvény értelmében. A történet tanulsága szerinte az, hogy ha az emberek nem hajlandók önmaguktól változtatni, akkor kényszeríteni kell őket, mivel lehet bármilyen jó a szabályozás, ha nem tartják be. Különösen vidéken érzi súlyosnak a problémát, ahol sokan még húsz-harminc évvel ezelőtti mentalitással gondolkodnak az állattartásról. A képviselő szerint nem érdemes a kérdés jelentőségét lebecsülni, hiszen emberi életek vannak veszélyben. Ő is kiemeltnek nevezte, hogy a gyerekek megtanulják hogyan kell a kutyákkal bánni, valamint ígéretet tett rá, hogy a következő hetekben fel fog szólalni a parlamentben a témával kapcsolatban.
(Borítókép: Csemer Boglárka, Boggie a felelős kutyatartás fórumon, 2018. november 8-án, Budapesten. Fotó: Bődey János / Index)