Kedves felnőttek, szülők! Én arról szeretnék nektek írni, hogy mennyire sok olyan gyerek van, aki cukorbetegségben él és efféle gondjai vannak. Én például inzulinrezisztens vagyok és a legjobb barátnőm pedig laktózérzékeny. Nekünk máshogyan kell ennünk, például nem ehetünk fehér lisztet, cukrot... 

Lehet bármi: lehet az asztma vagy cukorbetegség, bármi, csak figyeljenek rá!!!! Ezért készítettem ezt a mesét, hogy figyeljetek az egészségetekre. :)

A lényeg, hogy én egészséges legyek

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy lány. Ezt a lányt úgy hívták, hogy Liliána. Ez a Liliána cukorbeteg volt. De persze betartotta a diétáját és nagyon boldogan élt. A kedvenc hobbija az volt, hogy a szegény gyerekeken segített. Egyszer sétált az utcán és egy síró hangot hallott. Közelebb ment a hanghoz, és egy kislányt pillantott meg. Szép, zöld, ám kisírt szemén látszott, hogy fél. Liliána megkérdezte hogy hívják, a lány akkor még nem válaszolt. Kicsit később megszólalt:

- A nevem Emili.

Liliána nem értette, hogyan kerülhetett ide ez a szeretetre méltó kislány. Így hát Liliána elgondolkozott. Arra gondolt, hogy biztos elkószált és nem talált haza. Órákkal később a kislány megszólalt:

- Nem vesztem el, csak nem akarok iskolába menni, mert én nem ehetek cukrot, és azt körülbelül mindenki hoz és engem kinevetnek.

- Rendben, Emili, de ez nem megoldás, ugye tudod?

- Igen tudom, már megértettem, hogy nem az a fontos, hogy mit mondanak mások, mert az a lényeg, hogy én egészséges legyek. Elmegyek az iskolába.

- Oké, szia Emili!

- Viszlát néni!

Azután Liliána rájött, hogy még egy csomó ilyen gyerek (felnőtt) él. Ezért csinált egy iskolát ilyen problémájú gyerekeknek. Így beteljesült az álma. Nekem az lenne a kérésem, hogy figyeljünk a gyerekek egészségére még az iskolában is, és vegyük figyelembe az olyan gyerekeket, mint például Emili.

A cikk szerzője ötödikes általános iskolás.  November 20. a gyermekjogok világnapja. Ez az írás az UNICEF  Gyerekhang kampányának részeként született az Index kezdeményezésére.