Sötétedés után mászkálni egy bezárt állatkertben elég jó mókának tűnik, pláne, ha be tudunk jutni olyan helyekre is, ahová az egyszerű látogatók nem tehetik be a lábukat. Ha pedig mindeközben megdöbbentő sztorikat hallhatunk egy hozzáértőtől, az még jobb. Pontosan ezt kínálja a Budapesti Állatkertben tartott esti séta.
Az Állatkerti Alapítvány által szervezett esemény kapuzárás után kezdődik, nagyjából 2-3 órás, és remek móka. Bár a sötétben elég nehezen tudtam fényképezni, azért megpróbálom megmutatni, mire számíthatnak, ha befizetnek a sétára.
Jegesmedvék már az 1800-as évek végén is éltek a Budapesti Állatkertben. Nagyon nehezen tudták őket szaporodásra bírni, csak 1933-ban született meg az első életben maradt jegesmedvebocs, ami világviszonylatban is jelentős esemény volt. Mivel a természetben az anyamedve beássa magát a hóba, ahol csöndben és sötétben tölt hosszú hónapokat, a gondozók rájöttek, hogy biztosítani kell a nősténynek a szükséges intimitást. Ezért egy sötét szülőszobát” alakítottak ki, ahol az ajtót se nyitották rá a vemhes állatra. A trükk bevált. (Fotó:
Bakró-Nagy Ferenc / Index)
A állatkert egy elég nagy, viszonylag háborítatlan terület, ezért sok hívatlan vendég is megjelenik. Ide járnak úszkálni a vadkacsák, de sok bagoly, sas és egyéb ragadozó is érkezik a környékről. A látogatók által kidobott hulladékra zárás után azonnal lecsap a sok dolmányos varjú, széttúrják a szemeteseket, óriási kuplerájt hagyva maguk után. (Fotó:
Bakró-Nagy Ferenc / Index)
A flamingók a természetben az alfa- és béta-karotinban gazdag apró rákok elfogyasztásától lesznek rózsaszínek. Az állatkerti társaik étrendjét a pirospaprika előállításának egy melléktermékével színesítik, így lehetnek ők is rózsaszínek. A flamingók nagy csapatban járják násztáncukat. Régebben kevesebb egyed élt nálunk, így félénkebbek is voltak. Az ő párzási kedvüket a furfangos gondozók tükrök felállításával próbálták meg növelni, sikerrel. (Fotó:
Bakró-Nagy Ferenc / Index)
Az esti látogatás egészen más, mint a nappali, nemcsak a látogatóknak új élmény, de az állatoknak is szokatlan, hiszen ilyenkor már csak a gondozók és az őrök tűnnek fel néha. (Fotó:
Bakró-Nagy Ferenc / Index)
Lámpaoltás után nagy a csend, a sötéthez pár perc alatt hozzászokik a szemünk. Sokkal jobban tudunk figyelni az állatokra, és ők is ránk, egészen furcsa, intim ez a helyzet. Kissé elmosódnak a határok, és természetesebben viselkedik mindenki. A vadon élő állatok közül sokan állva alszanak, minél idősebbek, annál könnyebben és éberebben. (Fotó:
Bakró-Nagy Ferenc / Index)
A Sünispotályban működik az állatmentő központ, ahol a sünökön kívül sok más állatot is gyógyítanak. Sasok, denevérek, baglyok is szárnyadoznak itt, őket aztán a megfelelő helyen engedik szabadon. Sok esetben azzal hoznak be egészséges sünöket, hogy az erdőben, vagy a ligetben találták, biztosan elkóborolt szegény. (Fotó:
Bakró-Nagy Ferenc / Index)
Ez a duci süni fogyókúrán van. A sünsúly 70 dekája helyett ő majdnem másfél kiló volt, így már összegömbölyödni sem tudott rendesen. Ez veszélyes, hiszen a sünök gömbölyödéssel védik meg magukat. A süni esti súlymérését egy látogató végezhette el, de csak védőkesztyűben, mert a sün harap, ha morcos lesz. (Fotó:
Bakró-Nagy Ferenc / Index)
A legtöbben azért félnek a denevértől, mert a hiedelem szerint belerepül és belegabalyodik az ember hajába. A rizsporos parókák korában ez előfordulhatott, mert a rizspor elnyeli az ultrahangot, ezért a denevér nem „látja” azt. Manapság azért erre igen kicsi az esély. Egy ilyen apró kis állat éjjelente több ezer szúnyogot is képes befalni. A denevérek szeretik a panelházak szigetelése közé bevackolni magukat, az épületek felújításakor pedig a tetőn lehet nekik megfelelő odúkat kialakítani. Kertes házba is oda lehet szoktatni ezeket a védett és hasznos állatokat. Ehhez csak egy denevérodúra van szükség, ami pont olyan, mint egy madáretető, csak a bejárata nem elől, hanem alul van. (Fotó:
Bakró-Nagy Ferenc / Index)
Mit keresnek ezek az egyszerű kecskék az állatkertben? Egy újszülöttnek minden háziállat új, a mai gyerekek közül sokan több oroszlánt láttak az interneten, mint ahány háziállatot élőben. Ez az igény hívta életre az állatkerten belül azt a részt, ahol nem egzotikus állatok, hanem juhok, kecskék, nyulak, disznók és szamarak élnek. A törpekecskék mekegése az egyik legviccesebb hang az állatkertben. (Fotó:
Bakró-Nagy Ferenc / Index)
A cápasuliban nevelkednek azok az állatok, akik a Biodóm átadása után annak kétmillió literes akváriumában élnek majd. A cápák és a ráják kicsit olyanok, mint a macskák: ha olyanjuk van, tudomást sem vesznek az emberről, de ha igénylik a cirógatást, odaúsznak a gondozó ölébe és hagyják magukat simogatni. (Fotó:
Bakró-Nagy Ferenc / Index)
Ha a cápák, ráják és egyéb porcos halak hozzászoknak az ember jelenlétéhez, jóval könnyebb lesz etetni őket az új helyükön. Nem kell hozzá sok métert merülni, ők jönnek az eleségért. Mivel akváriumi körülmények között a cápákra könnyen felugrik néhány plusz kiló, hetente két napot koplalniuk kell. (Fotó:
Bakró-Nagy Ferenc / Index)
A séta során a látogatók elől elzárt üzemi területekre is be lehet menni, ahol nagyon sok személyes történetet hallgathatunk meg az állatok és a gondozók viszonyáról. Az 1912-ben megnyílt medence 6 000 literes volt, a 2004-ben felújítottak már 24 000 literesek. A cápasuliban pedig ez a medence 660 000 literes. (Fotó:
Bakró-Nagy Ferenc / Index)
Az esti séta ára 10 ezer forint, amiben a belépődíjon kívül a szakvezetés, harapni- és innivaló is benne van. Elsőre ez soknak tűnhet, de fantasztikus időtöltés és felejthetetlen élmény. A befolyt összegekből pedig az állatok kapnak speciális játékokat, például a jegesmedvék labdája sem egy sima strandlabda, hanem egy nekik tervezett és gyártott strapabíró darab. Április végétől szeptember végéig 13 alkalommal tartják meg az esti sétát, az időpontokról az Állatkerti Alapítvány oldalán találhatnak információt. (Fotó:
Bakró-Nagy Ferenc / Index)