Bár még tart a járvány, az ország nagy részében feloldották a korlátozásokat, és a budapestieknek is ajánlott a szabadidős célú gyaloglás, magyarul a kirándulás, ezért összeszedtünk pár helyszínt, ahol ezt aránylag biztonságosan űzheti bárki. Ez az Escape Navigator, az Index hétvégi túraajánlója.
Az ajánlót az ország nagymamájának kijelentésével indítom, miszerint a mozgás, szabadidős célú gyaloglás jót tesz az immunrendszernek, és érdemes olyan helyre menni mozogni, ami nem annyira ismert, de a kültéri sportolás kockázata egyébként csekély, maga a mozgás pedig jót tesz a szervezetnek.
Első helyszínnek a bakonyi Burok-völgyet javaslom, egyfelől azért, mert pont az elmúlt hétvégén jártam arra, és ezekben a hetekben a legjobb formáját mutatja, másfelől pedig azért, mert nem egy agyonhasznált, túl ismert túrahely. Azért írom, hogy a legjobb formáját mutatja, mert ezekben a hetekben virágzik a szurdokvölgyben a medvehagyma (ami ilyenkor már nem olyan ízletes, viszont annál látványosabb), valamint a méteresre is megnövő erdei holdviola – így olyan az út, mintha egy lombsátor alatt elterülő erdei virágoskertben járnánk. A jelenség szép a szemnek, mert az ösvény sok helyen hatalmas virágszőnyeg közepén kanyarog, és kellemes az orrnak, mert végig illatozik – hol, mint egy konyha, hol, mint egy parfüméria. A következő hónapokban eluralkodó csalán még nem annyira burjánzik.
A Burok-völgy 200-450 m tengerszint feletti magasságban, patkó alakot leírva ível át Királyszállás és Bakonykúti között, a Tési-fennsík dél-keleti peremén. A többször szurdokká keskenyedő völgy átlagos mélysége 50-90 méter, völgytalpi szélessége pedig 20-30 méter. Árnyékos, páradús, fával sűrűn benőtt, lombsátorral borított. Részben innen jön a neve, legalábbis Kiss Lajos földrajzinév-magyarázata szerint, amiben a nyelvész azt írja: az elsődleges (1391-es említésű) Bark helynév egy személynévből alakult, majd idővel idővel Burok alakot öltött, a sűrű lomb jelentésben is használt burok főnév hasonító hatásának tulajdoníthatóan.
A völgy az elmúlt évszázadban is szinte burokban volt a közeli várpalotai lőtér biztonsági ernyője alatt, ezért érintetlenül, őserdőszerűen burjánzott benne a vegetáció. A zavartalanul növekvő fák állva halnak meg, kidőlt törzseik különböző magasságban folyamatosan keresztezik a túrázók útját, így a 9 km hosszú túraút gyakran olyan mint egy erdei tornapálya.
A kanyonszerű völgy különleges klímája számos ritka növény és állatfaj létét biztosítja. Eddig 63 védett és 2 fokozottan védett növényfajt (pl: havasi hagyma, füles kosbor), valamint 140 védett és 15 fokozottan védett állatfajt (pl: darázsölyv, alpesi gőte) fedeztek fel benne.
A Burok-völgynek ritka természeti értékei vannak, ezért aki végigmegy rajta, annak azt is vállalnia kell, hogy különösen odafigyel ezek sértetlenségére.
A Burok-völgyet többféle verzióban is be lehet járni. A light változat 7,5 km hosszú. A Várpalotától 10 perc autóútra levő Királyszállás parkolójában lehet letenni a kocsit, majd a piros kereszt jelzésű turistaúton indulsz el a völgyben, egészen a balról beágazó Bükkös-árokig, ahol balra ráfordulsz a piros jelzésű útra, aztán megint balra a kék háromszög jelzésre, végül a kék kereszt jelen vissza Királyszállásig. A medium verzió Királyszállástól Bakonykútiig tart (piros kereszt, piros jel, kék kereszt), ahonnan vagy visszajössz ugyanazon az úton, vagy átvágsz a patkó két szára között a katonai lőtéren. (Ehhez el kell kerülni a lövészet napjait, és engedélyt kell kérni a Bakony Harckiképző Központtól itt.) A hard, egész napos, "all you can see" verzió Várpalotától indul, fel a kék kereszten a szép kilátású, enyhén emelkedő dolomitgyepes hegylábon Királyszállásig, onnan a bakonykúti kijáratig, majd vissza a lőtéren vagy mellette a startpontig. A völgy túratérképe itt elérhető.
Vár-völgy, Fajdas-hegy, Bakony: A Burok-völgy kapacitása véges, ha nagyon felgyűlnek a parkoló autók hétvégén, van a közelben még látványos túrahelyszín. Várpalota nevéhez ugyan az elmúlt évtizedekben olyan asszociációk tapadtak, amitől a legtöbb túrázónak feláll a hátán a szőr, de az idők változnak. A hőerőmű bezárt, a katonai nagyüzem elmúlt és a Palotai-Bakony nagyszerű, sőt, különleges túratereppé vált. A Maderspach-kilátó, a Vár-völgyi szirtek Bátorkő várának romjával, és a közeli Fajdas-heggyel, aminek kopasz tetejét sokak szerint UFÓ-k pörkölték meg 1992-ben, szintén nagyon jó útvonalat adnak ki. Részletek a túráról itt.
A főváros környékén a Budai-hegység nyugati peremén, a Pilisben, a Zsámbéki-medencében vagy a Bicskei-erdő mellett aránylag kevésbé ismert, járványbiztos kirándulóhelyeket lehet találni. Legközelebb a Budai-hegység észak-nyugati csücskében emelkedő Zajnát-hegy és a mellette domboruló Meszes-hegy fekszik.
A 341 méteres Zajnát-tető annak köszönheti szép panorámáját, hogy a Budai-hegység vonulatának utolsó tagja. Innentől nyugatra a Zsámbéki-medence földjei terülnek el, akadálytalan a kilátás a Gerecsétől a Nagy-Getéig húzódó szép láthatárra. Ilyen hegységszéli helyeken szoktak várakat építeni a középkorban, és nem csoda, hogy a Zajnát-tetőn is vár állt régen, innen is a neve: Aynardról, a várúrról magyarosodott az idők során Zajnátra. A Zajnát-tetőről délre hívogatóan emelkedik a Meszes-hegy szintén kopár, sziklagyepes kilátópontja. A 354 méteres magaslaton egy nagy fakereszt is jelzi a különleges helyet. Mindkét hegyet meg lehet közelíteni keletről, Nagykovácsi és nyugatról, Perbál felől. Az utóbbi jóval néptelenebb, ráadásul a parkoló is kint van a község határában, így a helyiek nem néznek rossz szemmel ránk, hogy a házuk elé parkolunk. Térkép a túráról itt található.
Zsámbéki-hegy, Nyakas-tető, Töki-tető: Eredetileg egy 26 km-es teljesítménytúra útvonala, ami Zsámbékból indul, elhalad Tök mellett, és Perbálnál visszafordulva újra Zsámbékon köt ki. Az útvonalon több szép kilátópont van, néptelen szántóföldek, hangulatos mezők mellett lehet baktatni. Kiindulópontnak a Patkó csárda környékét javaslom Tök határában, járványidőszakban valószínűleg keveseket zavarunk ott, és ki lehet kerülni az útvonal Perbálra, illetve Zsámbékra bevivő szakaszát is. A túrán látni a távolban a Zajnát-tető és a Meszes-hegy látványos hegyoldalát. Térkép az útvonalról ide kattintva.
Sukori-hegy, Péti-hegy, Doktor-szikla: A két érdekes hegyet összekötő, kevéssé ismert útvonal szintén ideális, amíg tart a járványidőszak. A Várpalota melletti pétfürdői temetőtől indulva nem sok emberbe ütközni. Érdemes a Doktor-sziklánál kezdeni, ahonnan a szájhagyomány szerint egy fiatal orvos vetette le magát – hogy a szerelmével, vagy a kutyájával, abban még nem sikerült helytörténeti kutatásoknak dűlőre jutni. A Péti-hegy tetején álló egykori geodéziai mérőtoronyból szép a kilátás a környék kopáran hullámzó hegyeire, sőt az ösküi kerektemplom gombakalapja is jól látszik. A Vilonya fölötti Sukori-hegynél megfordulva egész napos, kellemes túrát tehetünk. Térkép az útvonalról itt.
Lófingató-hegy, Nagyegyházi-sziklák: A Bicske melletti Óbarok külső, elhagyott részétől indulva először felhagyott bauxitbányák mellett halad el az út, aztán sorra jönnek az érdekességek: két háborús bunker, sziklatetős kilátó, geoláda. Ebből az irányból nem túl meredek, de fel lehet mászni Nagyegyháza felől is, valószínűleg arról, a nehezebb oldalról kapta szép nevét a hegy. Gyerekeknek érdekes, ideális hely, útleírás, fotó, térkép ide kattintva elérhető.
Salabasina, a Rém-szakadék: Pomáztól Pilisszentkereszt felé egy kecskefarm parkolójából indulva lehet bemászni a Salabasina-árok kidőlt fákkal, bokrokkal súlyosbított szurdokszerű természetes akadálypályájára. A kaland gyerekekkel kevésbé ajánlott. Az árok a mesék gonosz, sötét erdőjére emlékeztet, ahol az ágak keresztbefonódnak és a ruhába kapaszkodva visszahúzzák a vándort. Részletekért erre.
Az általam Zöldmáli Deltának elnevezett, 7 kilométeres túra ki se megy a városból, de attól függetlenül sok érdekességet tartogat, például kilátókat, sziklákat, barlangokat. Útvonala a II. kerületből, a Komjádi Uszoda szomszédságából indul, és Lipótmezőnél, az Apáthy-szikla után ér véget. Részletek a túráról korábbi cikkünkben olvashatók.
Kevesen ismerik a Budai Sas-útnak elkeresztelt útvonalat is, pedig van ott minden: panorámák, orom, barlang, szakadék, sőt bunker és labirintus is. A Széchenyi-hegyről induló, az Ördög-orom panorámagerincén és a Sas-hegy rezervátumán át a BAH-csomópontig tartó útvonal az egyik leglátványosabb fővárosi sétaút, ideális egy tavaszi vasárnapra. Részletek, fotók, térkép itt.
A fővárosi önkormányzat is összeállított egy térképet olyan budapesti helyekről, ahol úgy lehet egy jó egészségügyi sétát tenni, hogy közben betartjuk a távolságtartás járványügyi szabályait.
Túrázni, kirándulni tehát jó, de inkább a kevésbé látogatott helyeken. Figyeljünk a legalább két méteres biztonsági távolság megtartására, kerüljük ki a szembejövőket, és minél kisebb csoportokban, leginkább egyedül, vagy párban mozogjunk. Ha utazni kell, biztonságosabb autóval menni, a közösségi közlekedési járműveken kötelező a maszk használata. Hazatérve mossunk kezet, váltsunk ruhát, a sportruházatot mossuk ki, fertőtlenítsük.