Válságtorta, olcsó torta, bolond torta (jó, ezt a kifejezést nyilván senki nem használja), fura torta és még lehetne folytatni: ezeken a neveken ismert a tej-, tojás- és vaj nélkül készült sütemény, ami az Egyesült Államokban a nagy gazdasági válság alatt lett először népszerű. Aztán most, a járvány időszaka alatt ismét visszatért, kezdő karanténcukrászok ezrei kaptak rá Amerikában.
A két világháború közötti időszakra jutott egy nagy gazdasági válság is 1929 és 1939 között az Egyesült Államokban, illetve világszerte. Az élelmiszeradagokhoz csak korlátozottan lehetett hozzájutni, ráadásul rengetegen váltak munkanélkülivé, ezért a háziasszonyok közül sokan próbáltak meg otthon, a lehető legkevesebb, legolcsóbb alapanyagból kisütni valami finomat a családnak.
A válság alatt a tej, a tojás, a vaj és a cukor általában hiányzott az elszegényedett háztartásokból, mivel ezek a cikkek jelentősen megdrágultak. A minimalizált anyagköltségre és hozzávalókra fókuszálva született meg végül az 1930-as évek süteménye, a válságtorta, amihez nagyrészt csak liszt, cukor és kakaópor kellett.
A Today Food a válságtortáról szóló cikkében megszólaltatta Michael Zebrowski séfet, az Amerikai Kulináris Intézet cukrászművészeti oktatóját arról, hogy mi is a sütemény igazi trükkje: eszerint az, hogy olyan olcsóbb hozzávalókkal helyettesíti az eredeti torta receptjét, amik ugyanazt a hatást érik el, mint a drágább alapanyagok.
A vaj általában azt a célt szolgálja, hogy a sütemény lágy maradjon azáltal, hogy a vaj bevonja a lisztet, így megakadályozva a keményedést. A válságtorta receptjében a vajat növényi olajjal helyettesítik, ami hasonló hatást ér el, csak olcsóbb a vajnál
– magyarázza. Zebrowski példának hozza a tojást is, ami “általában struktúrát ad a süteményeknek”, de ugyanez a hatás elérhető például az “ecet és a szódabikarbóna kombinációjával is, ami gyorsan felhabzik, így lággyá és puhává téve a tortát”.
Nem tartozik a recepthez, de a nem válságos időkben rakhatunk a süteménybe például magvakat, diót, csokit vagy mazsolát is. Ugyanígy csinálhatunk a tetejére olyan krémet is, amiben már vaj, kakaó, tej és cukor is van (egy recept hozzá például itt).
A hozzávalókat elég egyszerűen a tepsibe önteni, majd összekeverni. Ezután 180 fokon kell sütni kb. félóráig, és már kész is a ‘30-as évek csemegéje.
Az ehhez hasonló válságreceptekhez tértek vissza az amerikaiak a karanténidőszakban. A Google adatai szerint a “válságtorta“ kifejezés kereséseinek száma Amerikában április-május között 60%-kal nőtt, de ugyanígy nagyot ugrott a keresésszám az “élesztő nélküli kenyér receptek” és a “tojás nélküli sütemény receptek” esetén is.
Nem az olcsó tortarecept volt ugyanis a válság egyetlen találmánya. Az 1930-as évek Amerikájából származik például az élesztő, tojás és vaj nélküli “mogyoróvaj kenyér”. Ez mindössze pár összetevőből áll: lisztből, szódabikarbónából, mogyoróvajból, tejből, cukorból és sóból. A mogyoróvaj kenyér receptje más spórolós praktikákhoz hasonlóan a kanadai lisztgyártó cég, a Five Roses 1932-ben kiadott “Útmutató a jó főzéshez” című szakkönyvében jelent meg (a vállalat nemcsak Amerikában adott ki válságreceptes könyveket, Franciaországban ez a könyv például a La cuisinière, avagy A szakács címen futott).
A válságra fókuszáló szakácskönyveknek hála ebben az időszakban megannyi olcsó recept gyűlt össze. A pitetöltelék pótlására kitalálták például a vízpitét és az ecetes pitét, amikben lényegében meleg víz és ecet (illetve persze cukor) felel gyümölcsök helyett az ízvilágért. Született olyan tortarecept is, amiben az olaj egy részét konzervparadicsom levével pótolták, vagy létrejött a kenyérpuding, ami pont az, aminek hangzik: puding vaníliakivonatból, tejből és kenyérből.
Magyarországon az olcsó receptek aranykorát a nagy gazdasági válság mellett a két világháború időszaka hozta el. Itthon fő hiánycikknek a kávé (helyére fügéből vagy cikóriából készült pótkávé került) mellett a zsír és a hús számított. Ahogy a Magyar Nemzeti Digitális Archívum írja Fehér Béla és Szécsi Noémi Hamisgulyás – Hadikonyha a 20. századi Magyarországon című könyve alapján:
Nemcsak a hús nélküli étkezés került előtérbe, hanem a burgonya is, mint kiemelt vitaminforrás, vagy a köles- vagy árpakenyér fontossága, megszerettetése. A második világháború idején óriási zsírhiány volt, mivel a kukoricára a hadseregnek volt szüksége, a sertéstelepek lassan kiürültek. Megjelent viszont a margarin, amit könnyen emészthetőségével reklámoztak.
Ekkor terjedt el itthon az úgynevezett hitlerszalonna is, a gyümölcsöt csak nyomokban tartalmazó lekvárpótlék. Népszerűvé váltak emellett a konzervek, amelyek forgalmazása főként a nagyiparos Weiss Manfréd kezében volt, az ő nevéhez fűződik a Globus márkanév első világháború utáni, 1924-es bejegyeztetése is. Szécsi Noémi “Kun Béla a zserbóval továbbszáll” című írásában (a 2014-es Hévízben jelent meg) a liszt- és kenyérjegyek mellett a háborús időszak népszerűbb receptjeiről is megemlékszik.
A megbízható burgonya mellett visszatérnek a paraszti konyha szégyellt kásanövényei is: a köles, az árpa, a hajdina, a zab. Utóbbiból a hamisvelő készíthető: “5 deka szárított zabot félliter sósvízben péppé főzzük, tűzről levéve hülni hagyjuk, ha kihűlt, két egész tojást, egy összevagdalt konyhát, kevés borsot keverünk hozzá, ezután 4 deka forró zsírban az egész masszát átsütjük.”
A hamisvelőhöz hasonlóan a háborús időszakban (és azt követően) népszerű volt a “hamis” húsételes receptek készítése: Fehérék címadó étele, a hamisgulyás például krumplival helyettesítette a gulyásreceptben a húst. A háborús magyar gasztronómiában nem mellőzték természetesen a desszerteket sem. Megszületett például a tej nélküli palacsinta (tej helyett vízzel) és a babtorta is: ez – nem meglepő – babból készült. Egy 1924-es Miskolci Estilapban még a receptje is megtalálható a “Mit főzzünk? Öttagú család részére 22,000-36,000 koronából elkészíthető ebédek” című sorozat negyedik részében. Itt azt írják, a különös süteményhez nem kell mást csinálni, mint
6 tojás sárgáját, 20 deka cukorral habzásig kavarunk, aztán hozzáadjuk a fél liter puhára főtt és jól lecsurgatott, áttört babot. 10 percig még kavarjuk aztán hozzáadjuk a 4 tojás habját. Lisztezett, kikent formában vagy tepsiben, két részben sütjük. 10 deka tetszésszerinti gyümölcsízzel összeborítjuk.
(Borítókép: Két fiú egy pékség kirakata előtt az 1930-40-es évek között. Fotó: Camerique / Getty Images)