Kattintson a további képekhez!
A plasztikusság végett riportunkban a Tunguz-meteorit sújtotta terület, Stephen King Ragyogása és napalmtámadás szerepelnek hasonlatként.
Ragyogás
A könnyed hangvételt egyébként csak a sokkoló látvány indokolja, ami természetszerűleg indítja be a psziché védekező mechanizmusait, legyen szó tudósítóról, vagy túlélőről. Kedélyesen számolt be ugyanis a november 20-i orkánról a Csorba-tó egyik pizzériájának dolgozója, noha kiderült, nem csak végignézte az üdülőhely lepusztulását, de egy mentőakcióban is részt vett."Tudtuk, hogy jön a vihar, előző nap hallottuk a rádióban. Aztán reggel mondták, hogy elmarad, nem lesz baj" - idézte fel a baljós kezdetet Strbik Tamás. Szombaton fél ötkor aztán váratlanul megindult a szél, elment az áram, és bár a fiú szeretett volna eljutni a közelben lakó rokonaihoz, lehetetlen volt kimozdulni a házból. "Olyan szél volt, állítólag 130 kilométeres, hogy nem láttunk semmit, fújta a havat, nem tudtam nyitva tartani a szemem. Közben folyamatosan hallottuk, ahogy dőlnek ki a fák."
Kattintson!
Az áramszolgáltatás kimaradásával viszont rövid idő alatt mínuszba fordul odabenn a hőmérséklet, így Strbik rokonait a néhány szobával is rendelkező pizzériába kísérte. A hely este hétre zsúfolásig telt a környéken rekedt turistákkal és üdülőkkel. A katasztrófafilmekből ismert csendes szorongás helyett a társaság azonban inkább az önfeledt mulatozást választotta: a szombaton szokásos diszkó nem hogy nem maradt el, de reggelig tartott. Az elzártságot pedig csak az jelezte, hogy a sztriptíztáncosnő nem érkezett meg Poprádról.
Másnap derült ki, hogy a Csorba-taviak körülményei a Ragyogás című regény alaphelyzetére emlékeztetnek. A települést egyáltalán nem lehetett elhagyni, igaz, az emberek nem telepátia, hanem a televízió útján értesültek arról, hogy a mentőcsapatok úton vannak.
Strbik elmondta, számukra két nappal később, már vasárnap este megnyitották az utat, de feljebb, a menedékházakból helikopterrel mentették ki a kirándulókat, mert turistautak gyakorlatilag eltűntek a kidőlt fák alatt.
Tunguz meteorit
Kattintson!
A legnagyobb pusztítást azonban nem ott, hanem a Tátra középső és keleti részén okozta a vihar. A főgerinccel párhuzamos úton haladva, nem sokkal a Csorba-tó már után olyan érzésünk volt, mintha a Tunguz-meteorit becsapódásának helyén járnánk. Az erdő szinte teljesen megsemmisült. Álló fát elvétve láttunk, néhány derékba tört, öles törzs meredt csak az ég felé, a kopár hegyoldalak sokkoló látványától egyedül a sűrű köd óvta meg a tudósítót. Tisztább pillanatokban azonban eddig elképzelhetetlen kilátásban volt részünk: felfelé elláttunk a havas gerincekig, lefelé pedig kivehető volt a távoli Poprád.
Olvasson a tragikus balesetről és a szerencsés megmenekülésekről, és tudja meg, mikorra normalizálódhat a helyzet! Tovább a befejező részre >>>
Az orkán halálos áldozatot is követelt - tudtuk meg az iroda dolgozójától. Horny Smokovec közelében egy autóra dőlő fa agyonütötte a vezetőt, az utasok pedig súlyos sérüléseket szenvedtek. A mentőalakulatok még aznap elverekedték magukat a baleset helyszínére, egy sávon megtisztítva az utat, így az ótátrafürediek már szombaton kiszabadultak.
Nehezebb helyzetben voltak azok az autósok, akik kelet felé, az úton estek a kidőlt fák fogságába. Ötvenen a felsőhági szanatóriumig jutottak el gyalog, ahová napokkal később érkeztek meg a munkások. Csak hétfőre szabadult fel a Tátralomnic és Csorba-tó közti útszakasz, és az idegenforgalmi iroda szerint egy hónapon belül helyreállhat a vasúti közlekedés is. Ez utóbbit mi azonban nem tartottuk valószínűnek, azután, hogy több helyen magunk is leereszkedtünk a sínekre. A munkálatok ott még el sem kezdődtek, és olyan viszonyokkal találkoztunk, mintha napalm-támadásban olvadt volna meg a pálya. Az oszlopok mindegyike a földig hajlott, a vezetékek letépve hevertek, a berendezések romokban. Valószínűbb, hogy hónapokig busz jár majd vonat helyett.
Bíztató hírekről számolt be a feljebb található turistaházból, a Sziléziai házból visszaérkező pár. Elmondásuk szerint a pusztítás csak a gerinccel párhuzamos út felett és alatti másfél-másfél kilométeren, összesen tehát egy három kilométeres zónában ilyen döbbenetes. Feljebb állnak az erdők, és csak a hó miatt járhatatlanok az ösvények. Igaz, a turizmus az alsó régiók pusztulására a legérzékenyebb, hiszen a többség ezeket a könnyen elérhető részeket látogatja.
Optimizmussal egyedül a katasztrófa környezeti következményeivel kapcsolatban nem találkoztunk. Tudnivaló, hogy a katasztrófáért nem csak a természet okolható. A természetes erdőségekkel szemben a tátrai, telepített fenyvesek csak lucfenyőkből álltak, amik gyorsan nőnek ugyan, de sekély a gyökérzetük, azaz könnyen kidőlnek. Ráadásul minden fenyő hasonló korú volt, így a szél pusztítása után nem maradtak állva alacsonyabb fák.
Annyi biztos, hogy a pozitív attitűd jegyében Ótátrafüreden, a kidőlt fáktól megrongálódott épületek közt megkezdték az utcai karácsonyi díszek felszerelését, egy Red Hot Chilli Peppers-rajongó helybéli pedig úgy vélte, a környék akár profitálhat is a katasztrófaturizmusból.Napalm
Az Ótátrafüred egyik idegenforgalmi irodájában dolgozó lányt és férjét Podbanszkóhoz közel, az úton érte a vihar, de szerencsére még vissza tudtak hajtani a garázsukig - emlékezett vissza a péntek estére riportalanyunk. A garázsból azonban már képtelenség volt elvergődni a kétszáz méterre fekvő házukig. "A közeli faluban lakó barátainkkal mobilon tartottuk a kapcsolatot, onnan tudtuk, hogy nagy baj van." Mivel a pár kimenni nem tudott, a garázsban talált borokat iszogatta a vihar végéig. "Mikor három órával később előjöttünk, nem ismertük meg a környéket. Az erdő eltűnt."
Kattintson!Katasztrófaturizmus
A komor hangulat csak akkor enyhült, mikor szóba elegyedtünk egy egyenruhás hölggyel. "Kétszáz katona segít a munkásoknak, meg négy katonacsaj" - mondta, majd visszaállt a narancssárga sisakos munkásokkal kialakult, és lassan eszkalálódó hógolyócsatába.
Katt a képre!