Szombat délután kettőkor kezdődik az országos vajda avatása a Fradi-kézilabdacsarnok előtt, innen indul a közös hintózás a kongresszusi központ épületéig, majd pár óra múlva vissza a csarnokhoz, ahol a meghívó szövege szerint ökröt és száz csirkét sütnek, lesz marhalábszár-pörkölt, és hejehuja-dínomdánom. Este fellép az egyébként dalénekesként is működő vajda mellett Kállai Kis Ernő klarinétkirály és a Kossuth-díjas előadó, Bangó Margit. És ahova négyezer embert várnak. A mulatozó tömegen kívül Bangó Margit sem jelent meg, és a beigért Bódi Guszti se, és marhalábszárt sem találtunk, de most már tényleg kezdjük az elején.

"Mit csinálnak?" - kérdezem a sajtóst három körül a Vajda Péter utcai kézilabdacsarnoknál, mikor Rostás-Farkas György József Attila-díjas író, mellesleg az esemény házigazdája, Kállai-Kis Ernő prímás és Kállai Csaba leendő cigányvajda régóta állnak már egymással szemben a hintók előtt, körülöttük tíz kamerással, és huszonvalahány családtaggal. "Egyezkednek, ki hova üljön" - válaszolja a sajtós. A kongresszusi központba (és aztán vissza a Fradi-csarnokhoz) ugyanis a nyolc-kilenc lovashintó mellett egy 16 személyes limuzinban, egy BMW-ben, és egy Mercedesben vonul végig Budapest utcáin a vajda és kísérete, köztük a fóti vajda. Közelebb mentem a csoporthoz: persze nem egyezkedés folyt, hanem az író rögtönzött egy beszédet a cigány kultúra megmentéséről, ami a vajda feladata, és amivel az utolsó pillanatban, a 24. órában vannak, mielőtt "kihal a nyelv, és eltűnik a föld palettájáról a cigányság". "Na, Gyuri bátyám, induljunk", mondta végül az ünnepelt, és elindult a menet.

Mi is a vajda? Százötven éve nem választottak cigányvajdát, ezt még a taxisom is tudta, aki a helyszínre vitt. Most, ellentétben az önjelölt vajdákkal és a tavalyi eseménnyel, amikor Oláh József fóti színesfémkereskedő királlyá koronáztatta magát, 260 vén választotta ki az országos vajdát, így a beiktatása is hivatalos. A vajda feladata, hogy a gazdasági és családi ügyeket szabályozó íratlan cigánytörvény, a romani kris szerint ítélkezzen, békítse az ellentéteket és a cigánykultúrát is óvja. Ez utóbbi a magyar régmúltban különösen az oláh vajda feladata volt, és Kállai Csaba oláh. A kérdés, hogy a magyarországi félmilliós cigányság kétharmada, ami nem az, hogy fogadja el az új vezetőt.

A kongresszusi központnál a kiszálláskor megint az író tartott egy beszédet az ezer éve vándorló cigányokról, akik "több hullámmal indultak el Indiából", és akik most már "az ősi kultúrát is egy az egyben át akarják menteni Magyarországra". "Most a vajdának csak kultúrateremtő feladata van?" - kérdeztük a 40 éves vajdát tíz perces kávézás, üditőzés után, mikor kezében az öthónapos unokájával már éppen indult volna vissza a Fradi-csarnokba. "Nem. Törvényteremtő is" - válaszolta. Hogy miért őt választották a vének? "Mert táltosnak születettem két foggal és burokban".

Később az egyik unokahúgától kérdeztük, mennyire módos ember a vajda, aki civilben építőipari vállalkozó, és aki eddig önkormányzati képviselőként tevékenykedett Újszászon. "Módos, de sok cigányember módos, nem ezért választották őt, hanem mert elismert, mert több sikeres békéltetése volt, és mert ő az, aki meg tudja menteni a kultúránkat." Visszatérve a vajdához: "Most akkor van vajdarendszer?" "Igen - mondja -, 2005-ben választottak engem, és ezt elfogadták. Minden terület élén is van egy vajda." Később Rostás-Farkas unokahúgát is kérdeztük, hogy szerinte egy olaszliszkai tragédia is kezelhető lesz ezek után? "Azt hirtelen haragból követték el, mert a tettes lányát érte a baleset, és nem hiszem, hogy egy ilyen aktuális esetet ide kéne keverni a vajdaavatásra" - válaszolta. A vajda erről annyit mondott, hogy pár éven belül az ilyen eseteket is kezelni tudják majd.

Mindezek után lassú menetben visszamentünk a csarnokhoz, mire odaértünk, már öt óra is elmúlt. A kézilabdapályán 18 tízfős kerek asztal, húsz méter hosszú svédasztal, a színpadon a Barátok Közt jól artikuláló házaspárja várták a VIP-es vendégeket, akik lehettek vagy százan. Kint a hatalmas sátor előtt már megsült az ökör, de senki nem érkezett, hogy megegye. Míg a sorozatszínészek verseket szavaltak, és felkonferálták a műsorszámokat, mint a klarintékirálynak és a vajda zenekarának fellépése, addig az Index arról faggatta a közönséget, hogy kint, a fizetős részben, ahova 5000 forintos jeggyel lehet bejutni, miért nincs senki. "Majd később jönnek, ötkor kezdődött a mulatság, de vidékről hosszú az út" - mondta az egyik unokahúg. Rostás unokahúga szerint is csak arról van szó, hogy "korai még az este". A vajda egyik unokaöccse volt az egyetlen a rokonok közül, aki azt felelte erre: "Ez jó kérdés." A nyolc fele érkezett Gáspár Laci, aki egyébként nem ismerte a vajdát, megpróbálta megfejteni a rejtélyt: "Én is meglepődtem. Remélem csak arról van szó, hogy drága a jegy, és nem tüntetnek ezzel. Hó vége van, ilyenkor kevés a pénz."

Ezután a vajdaavatásra került sor: felszentelték a zászlókat (a magyar, a roma, az indiai és az uniós zászlót), és Rostás-Farkas átadta a vajdabotokat Kállai Csabának, aki fel is esküdött. A vajda ugye, mint többször hangsúlyozták, a kultúrát fogja elsősorban megőrizni, így én közben az étkeket szemrevételeztem. "Autentikusak" - válaszolta a pincér. És hogy melyik? "A kint sülő ökrön és csirkéken kívül a borjúlábas pacal és a szabolcsi töltöttkáposzta." És a többi? "A hölgyek miatt kérték, hogy legyen modernebb étel is." És konkrétan mit hoztak az autentikus kajákon kívül? "Az éhes sógor kedvencét, ami sok kolbásszal készült." Ekkor odalépett Kállai Kis Ernő: "Marhapörköltet kérek." "Na, az sajnos nincs" - hagyott ott a pincér.

"Nem tudtam, hogy te is jössz" - mondtam később Gáspár Lacinak, mire a megasztár azt felelte: "Én sem. Hirtelen szóltak, hogy jöjjek." De ha már itt volt, a kinti sátorban improvizált egy fellépést az odasereglő húsz fiatalnak, majd bent is előadott négy számot, amire négy cigánylányon kívül csak az Index táncolt. Kicsit ki is néztek a vendégek, akik főleg gádzsók (nem cigányok), azon belül is a sajtó képviselői voltak, és egyfolytában csak udvariasan ültek, mint egy Oscar-díjátadáson, pedig hát ez egy virtusos cigánymulatságnak indult.

"Van ellenlábasa, vagy már elfogadták vajdának?", kérdeztem Kállai Csabától még kora délután. "Igen, mint mondtam, elfogadtak - válaszolta -, már tavaly". Mi fél tíz fele jöttünk el a Fradi-kézilabdacsarnokból, kint az ünneplő tömegnek ekkor még nyoma se volt. Mindenesetre a vajda feladata ezentúl az, hogy összefogja a cigányságot.