A budavári palota néhány éve elindított rekonstrukciójának része az is, hogy a második világháború idején szinte teljesen elpusztult belső terek közül egyet, a Szent István-teremnek nevezett díszes szobát eredeti formájában állítják helyre. Ez a terem annak a reprezentatív térsornak a része volt, amit a 20. század elején hozott létre a palota nagyszabású kiépítését elvégző Hauszmann Alajos, és egyes termei a magyar történelem nagy korszakait szimbolizálták, a Szent István-terem például az államalapítást. A terem enteriőrje szerepelt az 1900-as párizsi világkiállításon, és nagydíjat nyert.
A terem helye az ún. déli nyaktag vagy összekötő szárny területére esik, és a rekonstrukciójával együtt ezt az épületrészt is visszaállítanák korábbi állapotába, mivel homlokzatait mindkét oldalon leegyszerűsítették a háború után. A déli nyaktag a Budapesti Történeti Múzeumhoz tartozik, és a terem rekonstrukciójával szakmai részről ők, illetve állami félként a Nemzeti Hauszmann Programot felügyelő Várkapitányság foglalkozik. A részletekről olyan sokat eddig nem lehetett tudni, bár arról beszámoltunk, hogy a pécsi Zsolnay-gyárban idén nyáron elkészült egy látványos porcelánkandalló másolata. Ezt a kandallót egykor tűzálló, mázas kerámiával burkolták, és Strobl Alajos Szent Istvánról készült mellszobra díszítette, a reprodukciójának elkészítése több mint egy évig tartott.
A Várkapitányság most egy sajtóközleményben számolt be arról, hogy elvégezték az ilyenkor szokásos falkutatásokat, és kiderült, hogy az épület belsejében
egyáltalán nem pusztult el minden,
ahogy azt esetleg gondolni lehetett, noha az 1950-es években elkezdődött újjáépítés során a belső tereket tényleg radikálisan modernizálták.
November végén egy szakmai konferenciáról tudósítva a Népszava már hírt adott arról, hogy történtek felfedezések. Most a részletes tájékoztatásból kiderül, hogy a 2019 áprilisában elkezdett falkutatás során különleges maradványok kerültek elő a palota több korábbi építési periódusából, így például a barokk királyi palota több homlokzatrészlete, számos középkori kőfaragvány, valamint olyan Hauszmann-kori stukkópárkány részletek, melyek a Szent István-terem előtti folyosót díszítették. A terem alatt lévő előcsarnok falai pedig olyan Hauszmann-kori oszlopokat rejtettek, melyeket feltehetően az 1950-es évek végén falaztak be. A kutatás másik fontos eredménye, hogy a második emeleten, a déli barokk ablakból átalakított Hauszmann-kori átjáróban megmaradt a gipszstukkó egy része, valamint a cementmozaik padlóburkolat lenyomata. Ezek a feltárt építészeti részletek nemcsak a palota építéstörténetéről szolgáltatnak új adatokat, hanem
önmagukban is építészettörténeti értékűek.
A Szent István-terem rekonstrukciója a jelenlegi tervek szerint 2021. augusztus 20-ra készülhet el, és a palotamúzeum eddig bejárható részeihez hasonlóan mindenki számára látogatható lesz. Eredetileg úgy volt, hogy a déli nyaktag földszinti részét, ahol Hauszmann idejében egy oszlopos kocsiáthajtó volt, később pedig innen nyílt a Budapesti Történeti Múzeum előcsarnoka, nem állítják vissza eredeti állapotába, de az eredeti maradványok, különösen az épségben megmaradt, befalazott oszlopok előkerülése kapcsán ez a lehetőség is természetesen felvetődik.