Ahogy annyi más területen az Indexen, az építészetben is egy toplistával búcsúzunk a 2010-es évektől: elhatároztuk, hogy összeszedjük a 30 legjobban sikerült hazai építészeti alkotást az elmúlt tíz évből. A feladat nem volt egyszerű, még úgy sem, hogy az elején kikötöttük, nem állítunk fel sorrendet. Sőt még úgysem, hogy elhatároztuk, a családi házakat és az ideiglenes installációkat ezúttal fájó szívvel kihagyjuk.
Segítségül hívtuk hát az Építészfórum két szerkesztőjét – Somogyi Krisztinát és Kovács Dánielt –, hogy együtt próbáljuk meghatározni a legjobbakat. Természetesen így sem születhetett megkérdőjelezhetetlen, objektív összeállítás. Voltak házak és terek, amelyekért mindannyian rajongtunk, és egyértelmű volt, hogy itt a helyük, míg mások hosszas viták után kerültek be. És persze jó pár alkotást csak fájó szívvel tudtunk végül elengedni.
A végeredmény egy nagyon sokszínű és érdekes merítés lett. Bár menet közben csak a házakat néztük, örömmel tapasztaltuk, hogy az ország legkülönbözőbb pontjairól sikerült beválogatnunk egy-egy jól sikerült munkát, Hódmezővásárhelytől Győrig, Debrecentől Pécsig: a jó építészet egyáltalán nem korlátozódik Budapestre. A sok megkötés ellenére végül az építészeti alkotás fogalmába több épülethez kapcsolódó köztérfejlesztés, illetve emlékmű is belefért. Nagy statisztikákat nem szeretnénk itt levonni, de az mindenképp jellemző a 2010-es évekre, hogy nagyon sok átépítés, rekonstrukció került fel a listára, ami talán jelzi, hogy az építészetben egyre fontosabbá válik a meglévő épített értékekkel való jó bánásmód, és – nem függetlenül az ökológiai válságtól – egyre fontosabbá válik az előző nemzedékek által itthagyott épületállomány hasznosítása.
Következzen hát a harmincas válogatás, az átadás éve szerinti sorrendben.
Fialovszky Tamás, Hőnich Richárd, Keller Ferenc, Sólyom Benedek (Építész Stúdió)
Sokan talán még ma sem tudják, milyen magas színvonalú, nagyszabású koncerthelyszín épült az EKF alkalmából Pécsett. Bár a kulturális főváros programja sok vitát váltott ki, és a nagyléptékű kulturális beruházások fenntartása azóta is gondot jelent a városnak, a csigaházzá csavarodó épület megszületésének örülhetünk. A belső terekben is visszaköszönő szerkezet egy egészen professzionális hangversenytermet ölel körbe, amely bárhol a világon lehetne. És nem esztétikailag semmit nem öregedett, akár idei átadású is lehetne.
Kis Péter, Molnár Bea (PLANT – Atelier Peter Kis)
A Villa Pátzay Borbirtok borászati épületének nagy része a föld alá rejtőzik; ami előtör, az a hegy bazaltoszlopaihoz hasonlóan, finom ívet leírva kristályosodik házszerűvé. A homlokzat világos betonelemeit szőlővesszőkre és kacsokra emlékeztető, egyedi ornamentika teszi látványossá. Ez jelenik meg az áttört fémmezőkön is, amelyek nappal természetes fényt bocsátanak a belsőbe, éjjel pedig spontán díszkivilágítássá válnak. A borászatot 2011-ben az Archdaily nemzetközi építészeti magazin online szavazásán az előző év legjobb ipari épületévé választották. Bővebben érdemes elolvasni róla Bardóczi Sándor kritikáját.
Baranyi-Csaba Kata, Herczeg László, Pintér Tamás János - MCXVI
E-33 vagy E10: nem élelmiszer-adalékanyagok kódjai, hanem épületek nevei, egy grandiózus területátértékelés elemei. A Pécs 2010 EKF során a hajdani Zsolnay porcelángyár területén elkészült beruházás kötődik legerősebben a kulturális alapú városfejlesztés lényegéhez, hiszen egy ipari terület, annak épített öröksége ad helyet különböző új kulturális és kereskedelmi funkcióknak. Város ez a városban. Bemutatása ezért is nehéz, mert egy-egy kémény, épület vagy térrész megőrzése, átalakítása, bontása külön döntés eredménye, és mert alkotóműhelyek tucatjai dolgoztak egyszerre a területen. A megőrzött épületekben a Míves Negyed házai, műhelyek, boltok, étterem, a Kézművész utca, a Bóbita bábszínház, a Sikorski-házban múzeum kapott helyet, az új építések, toldások, rá- és hozzáépítések között Planetárium és a Pécsi Nagygaléria, a PTE több kara és parkolóház is létesült. Aki a 6-os úton érkezik Bonyhád felől, az út fölött átívelő hidat, ami összeköti az egykori gyártelep két felét, biztosan nem véti el. Érdemes is rögtön leparkolni és bejárni ezt a fallal, védett külön világot, mert leírni a sokféleségét nem hogy pár sorban, de több cikkben sem lehet.
Golda János, Kovács Zoltán és Mészáros Erzsébet (T eampannon ), Koszorú Lajos és tsai. ( Város-Teampannon )
Emlékeznek még a régi Március 15. térre? A parkoló autókra, a forduló buszokra és Contra Aquincum süllyesztett romjaira, ahova a mindent eluraló mocsok miatt soha senkinek nem volt kedve lemenni? A Budapest Szíve pályázat célja a belváros újragondolása volt. A Március 15. téren ez különlegesen sikerült köszönhetően annak is, hogy a tér alakulásával párhuzamosan a Piarista Központ is megújult mind szellemiségében, mind fizikai értelemben. A korábban komor, szürke, elzárkozó iskola- és rendházépület az alsó szinteken megnyílik a város felé, befogadóvá vált. A tér pedig felnőtt a házhoz: térszintjét kissé megemelték, horizontja kitágult. A Piarista Épület új tornya pedig egyértelmű jel: lehet tisztelettudó módon jelen lenni a mában.
Balázs Mihály, Somogyi-Soma Katalin
A kismegyeri templom nehéz helyzetben kellett helyet teremtsen magának: Győr kedvelt kertvárosában, családiházak sorában, a hétköznapokban kapott helyet, miközben mögötte, egy jól látható dombon a napóleoni csatára emlékeztető kis Szent Anna-kápolna áll. Az új templom fehérre meszelt tömege és hangsúlyos bejárata azonban nem eltéveszthető. Az egyterű csarnoktemplomba beülve, hosszan nézve ahogyan a fény megtörve vándorol a hatalmasnak tűnő nyers téglafalon, már semmi kétség: minden megnyugtató módon a helyén van.
Ekler Dezső
A birtok kialakításán bő másfél évtizeden keresztül dolgozott Ekler Dezső. Az évtized elejére a borhotel készült el, de valójában a számos elem – a szőlőfeldolgozó, a borászat, a raktár, a pezsgőérlelő – együtt alkot szerves egységet. Mindig nagy kérdés a turizmus felé nyitó pincészeteknél, hogy őszintén, az üzemterületen fogjanak a vendéglátásba, vagy kezdjenek máshol új fejlesztésbe, és inkább egy idealizált képet adjanak el magukról a külvilágnak. Itt az előbbibe vágtak bele, és a végeredmény egy eredeti, működő, mégis látványos fejlesztés lett. A látványos azonban csak a helyszínen értendő, a hegyről nézve szinte észrevehetetlen a dombhátakba rejtett komplexum. Az már csak ráadás, hogy nem csak az épület lett igen színvonalas, de a belsőépítészeti kialakítása épp úgy több díjat elnyert, mint az itt készülő pezsgők. Valamennyi eleméről részletesen írtunk ebben a cikkben.
Dévényi Márton, Gyürki-Kiss Pál
A Szathmáry-palotarom rekonstrukciója manapság azért szerepel a hírekben, mert az összedőlés határán van az épület – ami egy romkiegészítés esetében legalábbis nem a siker jele, hiszen azért készült, hogy hosszú időre biztosítsa a műemlék megmaradását. Pedig – akárcsak a Várkert Bazár esetében – maga a terv itt is színvonalas volt, más kérdés, hogyan valósult meg az elképzelés. A törökök idején derviskolostornak használt tettyei reneszánsz villa maradványait egészítették ki egy kilátóval és több elemmel. Míg a huszadik században mindenhol a fa, vagy épp a beton volt a középkori romok kiegészítője, itt a rozsdás hatású corten acél – az évtized egyik legdivatosabb anyaga – lett. Romszerű jellegét megőrző, ugyanakkor önmagában is értelmezhető alkotás született. A frissen átadott építményről itt írtak a tervezők.
John Pawson (John Pawson Ltd), magyar partner: 3H Építésziroda
Ha az elmúlt évtized legjobb magyarországi megbízóját kéne megválasztani, a díjat nagy valószínűséggel a bencések vihetnék haza Pannonhalmára. Következetes, minőségközpontú munkájuk már több évtizede (évszázada) jól érzékelhető, és az épülés folyamatában Czigány Tamás győri építésznek sok minden köszönhető. Az átalakulás koronája a középkori bazilika felújítása volt, amelyhez John Pawson személyében a kortárs minimalista építészet egyik vezető alakját nyerték meg. A szerzetesekkel közösen folytatott szellemi munka alapját az a felismerés jelentette, hogy a templom nem műemlék csupán, hanem ma is élő tér, ezért a használók szempontjai kivételesen fontosak. A beavatkozások eredményeivel a templom belseje kitisztult, az újonnan megjelenő, nemes anyagok révén pedig gazdagodott is. Ahogyan a közreműködő magyar építész, Gunther Zsolt megfogalmazta meg: „A pannonhalmi bazilika nem rekonstrukció, hanem új entitás.”
Id. Janáky István – Jánossy György (eredeti épület), ifj. Janáky István DLA – Janáky György (felújítás)
Az egykori Petőfi Művelődési Ház Hódmezővásárhelyen háború utáni modern építészetünk kevéssé ismert, de értékes emléke volt. Az 1948-1950 között emelt épületre igencsak rányomta bélyegét a 20. század, de szerencsére értő kezekbe került: az egyik eredeti tervező két, szintén építésszé lett fia újíthatta fel és bővítette. A modernizmus praktikuma mellé így került oda az anyag szépsége a szépen helyrehozott téglahomlokzatokkal, a vörös fa függönyfallal, a műkő burkolatokkal. A helyi születésű színészóriás nevére átkeresztelt művelődési központ ma már édesapja mellett ifjabb Janáky István emlékét is őrzi, aki az építkezés véghajrájában hunyt el.
Földes László, Balogh Csaba, Tatár-Gönczi Orsolya - FÖLDES és Társai Építésziroda
Egy időben országszerte épültek látogatóközpontnak álcázott múzeumok. A Ság-hegy lábánál is lett egyszer csak egy ilyen valami: talán piritkristályra hasonlít, vagy inkább csak betontömbből kitolt rozsdás (corten) dobozokra. A Kemenes Vulkánpark igazi különlegesség: a Naprendszer bolygóinak működésétől a földtörténeti korszakokon át a tanúhegyek kialakulásáig minden, ami a föci órán még bonyolult volt, megvilágosodik benne. A londoni Science Museum kurátorai is irigykedhetnek, mert ennek a kiállításnak van egy csodafegyvere is, maga az épület. A terek dramaturgiája, a különböző dobozokban, az átkötő hidakon, lépcsőkön megélt téri élmény és az itt-ott felbukkanó kilátások a hegy felé felejthetetlenné teszik az amúgy is izgalmas látogatást. A vendég elsőként egy balatoni esőnapon, jobb híján kerül oda, de aki egyszer felfedezte, az később évről-évre visszajár.
Potzner Ferenc, Potzner Ádám, Pottyondy Péter (KÖZTI), Steffler István (Garten Studió)
Bár a Várkert Bazár felújításáról szinte mindenkinek a többszöri átadás és a kivitelezés kritikán aluli minősége jut eszébe, nem szabad elfeledkezni arról, mennyire fontos volt ennek a műemléknek a megmentése. Ybl Miklós gyönyörű épülete a főváros közepén pusztult, az ország egyik leglátványosabb szégyenfoltja volt. Az átépítése, újraálmodása azonban nem csak műemlékvédelmi szempontból volt fontos. Az építészeti és tájépítészeti koncepció igyekezett új értelmet adni az egykori királyi kerteknek, és az azokat lezáró épületeknek. Új utakat nyitott a Királyi palota irányába, gyakorlatilag egy új kaput teremtett. Miközben visszaállították a szocializmus idején részben eltüntetett, lebontott historizáló részeket, teret engedtek a kortárs megoldásoknak is. A Várbazár építészeti kialakításáról itt, a Várkert tájépítészeti munkáiról ebben a cikkben írtunk.
Vezető tervező: Tima Zoltán (Tima Stúdió, Közti Zrt.), tájépítész: Mohácsi Sándor (s73)
A nagyarányú átalakítást számos tiltakozás előzte meg, és az 1945 után lebontott emlékművek újraalkotását, illetve az addig itt állt szobrok elszállítását sokan továbbra is nehezményezik, a következetesen végigvitt fejlesztés első üteme végül egyértelmű siker lett. Eltűntek a parkoló autók a térről, ma már csak kerékpáros és villamos forgalom haladhat át a szélén. Az Országház újra körbejárhatóvá vált, és jóval közelebb engedte magához az embereket, akik nem a szabad téren várakozva, hanem egy föld alá rejtett látogatóközpontban, civilizált körülmények között léphetnek be az ország egyik legnépszerűbb idegenforgalmi látványosságának számító épületbe. Az átadáskor egy Nagyképpel mutattuk be a két évig tartó fejlesztést, ami azóta újabb ütemekkel folytatódott, és messze még a vége.
Hatvani Ádám, Dékány Tibor, Finta Sándor, Vadász Orsolya (sporaarchitects), generáltervező: FŐMTERV – PALATIUM – UVATERV Konzorcium
Az építész generáltervezői megbízást elnyerő Palatium Stúdió okos döntése alapján a 4-es metró egyes állomásait más-más irodák tervezhették meg. A végeredmény a 2000-es évek hazai építészetének izgalmas mixe; minden metrózás egy tanulmányút. A közlekedés-szakértő kritikusok szerint a legfeleslegesebb, de építészetileg tán legsikeresebb állomás a Fővám téri, amely Szent Gellért téri párjával együtt a sporaarchitects munkája. Kristályszerű bevilágítói, az utastérbe lecsorgatott természetes fény, a nagyvonalúan használt cortenacél-felületek és persze a hihetetlenül látványos, csontszövetszerű betonszerkezet a metróvonalat használó tízezrek számára hozzák közvetlen közelségbe a kortárs építészetet, nap mint nap. Nem véletlenül nyert nemzetközi díjakat is.
Bordás Péter (BORD)
Az elmúlt évtized egyik legfontosabb épülettípusa Magyarországon a futballstadion volt, hiszen korábban soha nem látott számban épültek mindenhol az országban, de csak kevés volt közülük, ahol az alkotók el tudtak szakadni a megszokott sémáktól. Az egyik ilyen a debreceni, ahol a bejárathoz rámpa és egy lebegő járda vezet, így a földszinti részeket hasznosítani tudták. Lenn rendezvényterem, fitneszterem, sportorvosi rendelő stb. van, így az épület nem csak a meccsnapokon, hanem télen-nyáron üzemelni tud. A magasban vezetett sétány látványnak sem utolsó, arról nem is beszélve, hogy az itt végigvezetett futópályán szintemelkedés is van, ami azért nem sok helyen akad Debrecenben. A tervekről itt írt az alkotó, a végeredményt pedig itt mutatta be az Építészfórum.
Gereben Péter, Marián Balázs (Gereben Marián Építészek Kft.)
Az egri Almagyar-domb megmentett, százéves szőlőtőkéi között épült meg az utóbbi évek legmenőbb boros kirándulóhelye egy borterasz, négy apartman-kunyhó és egy kilátó formájában. A helyi tufakőből kevert, döngöltbeton falak, az újrahasznosított ajtók és burkolati anyagok érzékeny, okos és költséghatékony eredményhez vezettek, amely egyszerre idézi meg a legmenőbb nemzetközi minimalista villák esztétikáját és a hetvenes évek hétvégi házikóinak léptékét. Ezzel a hellyel a borászatok után a vinokulturális vendéglátás is szintet lépett idehaza, ráadásul az elmúlt évek legnagyobb nemzetközi elismerését hozta hazai építésznek – a Piranesi-díjat.
Kovács Péter, Lengyel István
A „tudományok palotája” a Debreceni Egyetem botanikuskertjében kapott helyet, egy elavult izotóp-labor helyén, két helyi építész munkájának eredményeként. A szinte ablaktalan főhomlokzat már-már földöntúli képződménynek tűnik a vízfelület felett lebegni látszó, fehér tömbökkel, amelyek vakolt homlokzatát szép időben a közeli fák lombja árnyékolja. Az épület hátsó része viszont füves dombként rejtőzik el. A hídon át megközelíthető bejárat a tudományos ismeretterjesztés színes világába vezet. Bővebben az Építészfórum itt írt az épületről.
Kovács Csaba, Vass-Eysen Áron (nartarchitects)
Az elmúlt évtizedekben elég sok új kilátó épült az országban, köztük néhány igen jó is. A legizgalmasabbnak azonban egy átépítést ítéltünk. A Galyatetőn 1934-ben átadott épületre már ráfért a felújítás, de végül több lett belőle ennél. Újabb szinteket kapott a torony, ahol puritán, de praktikus turistaszállások kaptak helyet, a lépcsőt pedig – mely már nem felelt meg a mai előírásoknak – kívülre helyezték. Az egyszerű megoldásokkal dolgozó tervezők munkája nagy sikert aratott a természetjárók, az építészszakma és a nagyközönség körében is. Besöpörtek vele egy csomó díjat a legkülönfélébb fórumokon.
Győrffy Zoltán
Ha a Józsa városrész katolikus hívei új templomukként a hazai szakrális építészet elmúlt évtizedének egyik csúcsművét várták – nos, imáik meghallgatásra találtak. A kortárs templomépítészet tele van remek alkotásokkal, még ha nem is minden esetben tud megszabadulni a közhelyektől és a művirágosodástól. Győrffy Zoltán temploma az időtlenségig egyszerű és nemes. A Debrecen egykori főépítésze, Borsos József teremtette alföldi téglahagyományt felvállalva, középkori térarányokat és formákat idéző, de egyértelműen kortárs épületre bármely közösség büszke lehetne. Még több képhez lásd az Építészfórum cikkét.
Berzsák Zoltán / 4Plusz
Még egy egyházi épület, bár ezúttal nem templom. Az aha-élmény nem az utcán éri az embert, az újpesti piactéren lévő plébánia épülete semmiképpen sem tűnik fel: bájos, mára szépen felújított, de egyáltalán nem jelentős épület az 1870-es évekből. De odabenn aztán nagy a meglepetés: a gangos házhoz hozzáépített keresztszárny perforált fémfelülete, a mögötte lévő terem és a két titokzatos udvar egyszerű, de teljesen váratlan hatást kelt. Alkonyatkor menjenek látogatóba, amikor a lyukakon át már csillog a fény!
Kertész András Tibor, Torma Sarolta / Avant-Garde Építész Stúdió
Milyen a jó piac? Ha a Les Halles-t nézzük Párizsban, vagy Petz Samu által tervezett Nagy Vásárcsarnokot, úgy tűnik a recept adott: egy nagy légtéren belül kisebb pavilonok rendszere az ideális megoldás. Az elv szintjén a Budafoki Szomszédok piaca is ilyen: egy hajdan önálló kisváros központjában ez az épület olyan egyszerű, jól átlátható, fegyelmezett keretet ad, amin belül könnyen megtalálható helyeken, állandó boltokban és a kitelepülő árusok pultjain zsibonghat a kereskedelmi élet. Az épület kettős karaktere szembetűnő: a fehér téglafal és a fémlemezek, az alul zárt és tömör jelleg, felül viszont a perforált és bontott tömegek együttes hatása, hogy nemcsak piacként, hanem rangos középületként is erősíti az átalakuló budafoki központ városias karakterét.
Sheila O`Donnell, John Tuomey (O`Donnel+Tuomey Architects), magyar partner: M-Teampannon
A kortárs ír építészet élvonalbeli irodája jött Budapestre, hogy az ország legjobb egyetemének a világ egyik legjobb egyetemi terét hozza létre – mégpedig a belváros lüktetésének szerves részévé téve ezt a különböző korú és jellegű épületekből álló tömböt, amit addig csak az elmúlt húsz év ingatlanvásárlásai kovácsoltak össze. A tervezés során a régi épületek közül az értékeseket megőrizték, és az is a tervezők érzékenységére vall, hogy az új épületrész nem is állhatna másutt, mint Budapesten. A homlokzat finom ritmusa a környező historizáló faszádokra reflektál, a labirintusszerű enteriőr a belsőudvaros, gangos pesti házak világát értelmezi újra. A CEU-campus első fázisát számos nemzetközi díjjal ismerték el. Örültünk volna, ha a befejezett fejlesztést rakhatjuk ide – de az új CEU vélhetőleg most már torzó marad.
Vasáros Zsolt DLA (Narmer Építészeti Stúdió)
Kevés hazánkfia örvend olyan széles körű népszerűségnek, mint a tízmillió évvel ezelőtt élt RUD 1, azaz Rudi, akinek előkerült alsó állkapcsa világhírűvé tette Rudabányát. Ettől még a lelőhely maradt ahol volt, az istenhátamögött, ahova nagyon kevesen jutnak el, és eddig a látványos természeti környezeten kívül nagyon kevés dolgot tudtak megnézni. A felhagyott bánya után kialakult tavacska partján uniós és helyi finanszírozásból sikerült megvalósítani ezt az új látogatóközpontot. A titokzatosan zárt hatású komplexum, amelynek vöröses falai a vasércbánya múltjára utalnak, példásan illeszkedik az újraerdősült tájba – mintha már évmilliók óta ott állna... A tervező ismertetése itt olvasható róla.
Nagy Csaba, Pólus Károly (Archikon)
Ritkán arat új budapesti épület akkora sikert a médiában, mint ez az angyalföldi óvoda. Ebben alighanem szerepe van annak a könnyen értelmezhető, szellemes alapötletnek is, hogy felülről nézve egy formaválasztó játékra hasonlít a ház. Sokkal fontosabb azonban az okos belső felépítés, és a rengeteg jól átgondolt részlet. Ezeknek köszönhető, hogy bár a körülmények miatt az ország legnagyobb óvodáját kellett létrehozni, mégis kifejezetten szerethető lett az épület. Bővebben itt írtunk róla.
Szabó Levente (Hetedik Műterem), Polgárdi Ákos
„Ha azt képzelném, hogy az Úristen nem érti a tréfát, nem is akarnék a mennybe jutni.” Luther Márton gondolata a Kálvin tér K-kövei közé ékelődő 95 darab finombeton lap egyikén olvasható. Ez az idézet csak egy a Reformáció 500 éves évfordulójára kapcsán válogatott írók, vallástudósok és filozófusok gondolatai közül. A köztéri installáció tulajdonképpen az egész helyet műalkotássá emeli, a téren áthaladókat pedig belehelyezi különleges fontosságú, tömör állítások sűrűjébe. A műalkotás érdekessége, hogy bár fizikai mérete tulajdonképpen kicsi és egészen belesimul a mindennapi környezetbe, jelenléte mégis erőteljesebb, mint megannyi ágaskodó lovasszoboré.
Fábián Gábor, Fajcsák Dénes (Arkt Építész Stúdió)
Az elmúlt évek nagy turisztikai őrülete, a lombkoronasétányok és lombházak Magyarországot sem kerülték el. A noszvaji példa, az egri Arkt munkája azonban egyértelműen a szerethető, remekbe sikerült példák közé tartozik. A síkfőkúti tóra néző, fás domboldalon kedves, barna pókokként gubbaszt a négy lombház, mindegyikben egy-egy 27 négyzetméteres, jakuzzival és terasszal bővített, bérelhető apartmannal. A fákat megóvva, lehetőség szerint minimális beavatkozással épültek, maximális kilátást biztosítva.
Alexa Zsolt, Rabb Donát, Schreck Ákos, Antall Gabriella, Molnár Tímea, Turai Balázs - Minusplus
A Prezi világsikeréről feltehetően mindenki hallott, a magyar start-up mára Budapesten és San Franciscóban működtet jelentős irodát. Ahogyan a cég szoftverjei is radikálisan újak a prezentáció terén, úgy a budapesti belvárosban, a százéves Merkúr Palota hajdani telefonközpontjában kialakított irodaházuk is formabontó téralakítással alakult. És alakult és alakult, mert a folyamatos fejlesztés, a tér upgradelése itt alapelv. A custom made architecture, azaz testre szabott építészet, a kreatív használathoz formált dizájn az új munkahely egyik prototípusa.
Szabó Levente (Hetedik Műterem)
A zűrös alapítványi machinációk miatt emlegetett ház felújítása több szempontból is példaértékű. Egy sokszor átépített történelmi épületnél mindig nehéz eldönteni, hogy a helyreállításnál melyik korból mit láttasson az ember, ebben a barokk házban pedig igen csak hangsúlyosan jelen van a török kor épp úgy, mint a középkor. A végeredmény úgy lett egységes, látványos, és áttekinthető, hogy közben nem érezzük azt, hogy bármi is elveszett volna. Úgy láthatunk bele a különböző idősíkokba, hogy nem lett zűrzavaros az egész. Mindehhez hozzájönnek a finom kortárs beépítések – elsősorban a tetőtérben –, a kialakított átjárók, lépcsők és a funkciójukat vesztett helyiségek újragondolása. A munka értékét nagyban növel, hogy az épület a Vár szívében áll: példaértékű, hogy így is hozzá lehet nyúlni a történelmi örökséghez. Az átépítésről itt írtunk bővebben.
Gutowski Róbert
Zarándoklat: az alsószentiváni kis erdei fakápolnához tényleg csak így jut el az ember. Nem botolhat bele véletlenül, nem fog feltűnni semmilyen útról. Keresni kell, akarni kell, hinni kell abban, hogy létezik. A 6-os útról lekanyarodni egyszer, kétszer, sokszor, már-már földúton haladni, ott meglátni egy felújított kúriát, hogy aztán mögötte, már félig-meddig az erdőben meglássa valaki a kicsi faépítményt. De ha egyszer oda megérkezik a zarándok, beáll a tér szimmetriatengelyébe, ott aztán minden természetesnek és egyszerűnek tűnik: a terek, a hangsúlyok, a lépték, a csend. Pedig higgyék el, az nem is úgy van...
Nagy Csaba, Pólus Károly, Tőrös Ágnes (Archikon)
A Meséskert tervezőinek másik beválogatott óvodája is a XIII. kerületben áll, de egészen más miatt fogott meg bennünket. Az egykori panelépületet okosan, egyszerű elemekkel egészítették ki, a logikus újragondolás végeredménye pedig egy olyan ház lett, amely nem csak praktikus, hanem mutatós is. A közönséget elbűvölő geg itt se maradt el, de a Média Építészeti Díját biztosan nem csak az udvarra vezető csúszda miatt kapták meg.
Csillag Katalin és Gunther Zsolt (3h), Csomay Zsófia és Németh Tamás (CET)
A három ütemben (2016, 2018, 2019) lezajlott fejlesztés nyomán egy olyan épületcsoport született, amely megjelenésében mindenképpen méltó egy nemzetközi babérokra törő dizájnegyetemhez. A földalatti fogadótér, a lebegő BASE, a Farkasdy-féle megőrzött szocreál főépület szellőssé tett belső terei csak néhány kiragadott elem, de hosszan lehetne még sorolni, mi mindenre érdemes figyelni az új zugligeti campusban. Hogy mennyire működik az új épület, az majd idővel elválik, de az biztos, hogy ilyen méretű, színvonalú és ilyen látványos egyetemi fejlesztés nem nagyon történt Magyarországon az elmúlt évtizedben. És az előzőben se nagyon.
Ön szerint valami kimaradt? Vagy épp kár volt valamit bevenni a listába? Itt lehet kommentelni az összeállítást.