Tüntetők csaptak össze a rendőrökkel Tirana központjában, ahol a munkagépek tegnapelőtt megkezdték a város egyik jelképének számító Nemzeti Színház bontását. A vita az épület sorsáról két éve tart, amióta Edi Rama szocialista miniszterelnök kormánya úgy döntött, hogy a valóban régóta esedékes felújítás helyett inkább lebontja a színházat, és egy sokkal nagyobb, új kulturális központot épít a helyére. A rendőrök május 17-én hajnalban gázspray-vel fújták le, és elvitték a helyszínről a Szövetség a Nemzeti Színházért egyesület tagjait, akik megpróbálták megakadályozni a munkálatokat. A Reuters tudósítása szerint a rendőrség aznap 37 embert letartóztatott, több tüntetőt megvert, de a demonstrálók is üvegeket dobáltak, és egy rendőrt kórházba kellett szállítani a sérülései miatt. A tüntetők ellen eljárást indítottak arra hivatkozva, hogy a járványhelyzet miatt mindenfajta csoportosulás tilos.

A demonstrálók nemcsak a műemlék bontása miatt tiltakoztak, hanem azért is, mert Rama kormánya szerintük súlyosan korrupt, az új óriásprojekt – ami a színház mellett magasépületeket is tartalmaz – egyetlen célja, hogy a miniszterelnökhöz közelálló vállalkozók meggazdagodjanak, amiért Rama a nemzeti örökséget is feláldozza. Az új magasházak a telek magántulajdonba kerülő részét foglalnák el, bár a kormány azt állítja, hogy a tervnek ezt az elemét azóta elvetették.

Ez már nem a színház bontásáról szól, hanem a demokrácia és a szabadság bukásáról. Diktatúrában élünk

– idézi a Reuters az egyik tüntetőt.

A tüntetők szerint a bontás a jogszabályokat is sérti, mivel a kormánynak nincs rá engedélye, és az új projekt engedélyezésére a törvény hat hónapos időszakot határoz meg. A színház bontása a parlamenti ellenzék vezetője szerint a demokrácia alapjait is aláássa, Ilir Meta köztársasági elnök pedig az Alkotmánybírósághoz fordult miatta, és "jogi, erkölcsi és alkotmányos bűncselekménynek" minősítette. Meta már tavaly nyáron a bírósághoz fordult, akkor annak az előző jogszabálynak a megsemmisítését kérte a testülettől, amely szintén a színház bontását célozta, de döntés nem született. Tiltakozott az Europa Nostra európai örökségvédelmi szervezet is, amely március 24-én a színházat Európa 7 legveszélyeztetettebb műemléke közé sorolta. 

Az ügyben szokatlan módon még az Európai Bizottság is megszólalt, Mariya Gabriel kulturális ügyekért felelős biztos arra kérte a kormányt, hogy folytasson párbeszédet, mielőtt végleges döntést hozna. Erre azonban nincs esély:

Ezek ugyanazok az emberek, akik minden tiranai építkezés ellen tiltakoznak. Nem akarnak fejlődést, de Tiranát nem állíthatják meg

– reagált egy Facebook-posztban Rama kormányfő.

A tiranai konfliktus hasonlít ahhoz a tüntetéssorozathoz, ami 2013-ban Isztambulban kirobbant a Gezi park tervezett kivágása miatt, és olyan országos krízissé mélyült, ami átmenetileg megrendítette Recep Tayyip Erdogan rendszerét. A török tüntetéseket végül leverték, és szervezőiket börtönbe zárták, de a park még mindig megvan, a tiranai színháznak viszont pár napon belül nyoma sem marad. Az elmúlt években Edi Rama kormánya sorra dózerolta el Tirana kevés megmaradt régebbi építészeti emlékét.

A tiranai Nemzeti Színház a 20. század közepi nemzetközi modern (International Style, magyarul sokszor Bauhausnak is nevezett) stílus alkotása. Az Europa Nostra értékelése szerint

az 1938-39-ben épült színház a korszak olasz modern építészetének kiemelkedő példája, és a város monumentális középső tengelyének integráns alkotórésze. A színház cementbe ágyazott faforgács alapanyagú, előregyártott elemekből épült az uralkodó olasz önellátási ideológia jegyében, és technológiai szempontból a korszakban innovatívnak számított.

Építése idején Albánia az Olasz Királysághoz tartozott, ezért eredetileg olasz-albán kulturális központnak szánták, és a Scanderbeg nevet viselte. Egyik szárnyában Cinema Teatro Savoia néven mozi nyílt, ami az akkori Albániában nagy újdonságnak számított. A tervező, Giulio Berté az Albániai Lakásügyi és Urbanisztikai Hivatal vezetőjeként felügyelte Tirana nagyvárosias kiépítését, a jelenlegi Elnöki Palota is az ő alkotása. (Egy hasonló stílusban épült isztriai mintavároskáról, Rašáról ebben a cikkben írtunk.)

A második világháború után Kosova néven moziként működött, másik szárnyába pedig beköltöztették az Állami Hivatásos Színházat, 1950 és 1954 között szocialista realista stílusban átalakították. A Nemzeti Színház nevet 1991 óta viselte, a társulatot az épület állagának romlására hivatkozva költöztették ki 2018-ban.

A kormány nemzetközi tervpályázatot írt ki két évvel ezelőtt az új színház megtervezésére, amit a dán BIG (Bjarke Ingels) sztárépítész iroda nyert meg egy hatalmas, üveghomlokzatú, az utcaszinttől részben elemelkedő épület tervével, amit sajátos formája miatt az építészek "csokornyakkendőnek" neveztek el. 2019-ben felröppent hírek szerint a BIG kiszállt a projektből, mivel összerúgták a port a kiválasztott kivitelező céggel, amely az általuk előírtnál olcsóbb és rosszabb minőségű anyagokat akart az építéshez felhasználni.