2017 áprilisában, vagyis három évvel ezelőtt nyitottak meg azok a pavilonok a Városligetben, amikkel a bódésort szerették volna kiváltani. Erre az eseményre a Liget Projekt oldalán az átalakítás/megújulás első, szimbolikus állomásaként hivatkoznak. A Pavilonkert kialakítására komoly összeget szántak, de első körben mégsem lett sikeres projekt, a pavilonok bezártak, a Városliget Zrt. pedig azt mondta, új pályázatot ír ki.

A pavilonokat Feszl Frigyes, a pesti Vigadó tervezőjének 1860-as pavilonterve alapján építették meg, hogy azok "illeszkedjenek Liget hagyományaihoz". De - nem Feszl Frigyes munkáját minősítve, sőt - ettől a koncepciótól nem mindenki volt elragadtatva, Bardóczi Sándor, Budapest új főtájépítésze egy 2017-es véleménycikkében például így fogalmazott: a "középpontos szimmetriájú kerti pavilonépület triplázódása a mai Ligetben ugyanis egyszerre hamisított múltidézés és funkcionális katasztrófa".

Az mindenképpen a pavilonok mellett szól, hogy ezekkel az épületekkel egységes, rendezett arculatot szerettek volna teremteni, hogy a bódésor kétes, vitatható esztétikája helyett valami mást, valami szebbet kapjunk, ám mintha ebből valami kezdene mégis visszaszivárogni, ezt sejtetik legalábbis az alábbi képek:

És végül, csak az összehasonlítás kedvéért következzen Feszl Frigyes pavilonterve. Az ez alapján készült kioszk érdekes történetéről itt olvashatnak bővebben!

A városligeti beruházásokkal kapcsolatos problémák lassan hetedik évesek (a bódésor lebontásáról például 2015 januárjában döntöttek), és ahány újabb terv, döntés, bontás, tüntetés, áttervezés, új bontás, nem bontás, visszaépítés, tüntetés, kísérte a terület átalakítását, abból lassan könyvet lehetne írni. A legfrissebb fejlemények:

• Februárban a fővárosi közgyűlés a Városligeti Építési Szabályzat (VÉSZ) tervezett módosításának elfogadásáig változtatási tilalmat rendelt el a Városligetre. A VÉSZ módosítása pedig azt a korábban deklarált fővárosi célt takarja, hogy a főváros nem akar a Városligetben olyan beruházást, amelynek a kivitelezése még nem kezdődött el, ezen belül különösen nem akarja az Új Nemzeti Galéria megépítését. 
• Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa a főváros döntésére válaszul több mindent mondott, a legérdekesebb, hogy szerinte a Liget sose volt csak pihenőpark. Azt már a kezdet kezdetén „pihenő- és mulatóhelyként” („Lustgarten”) kívánták kialakítani, illetve az, hogy nem lehet megmondani, mennyibe fog kerülni az eredetileg 150-200 milliárd forintra becsült projekt.