Bár az Oktoberfest idén elmaradt, a söröket azért lefőzték. Megnéztük, hogy otthon, a kanapén ülve milyen lehetőségek közül választhat a magyar, ha már Münchenbe nem utazhat.
Huszonnégy olyan szomorú év volt a müncheni Oktoberfestek történetében, mint az idei, amikor a Theresienwiese-n nem lehetett hallani az összekoccanó literes söröskorsók, a fúvószenekarok és a dalra fakadó tömegek hangjának keveredését.
Csak a háborúk, a kolerajárvány, az infláció – és most a Covid–19 tudta elfojtani, és „feszt” nélkül hagyni a bajorok népünnepét. Pedig azt az utóbbi évtizedekben egyre több külföldi látogatta, és ismerhette meg a több száz éves, a nyár végi munkákat búcsúztató sörivás történet.
A IV. Vilmos herceg nevéhez köthető bajor tisztasági törvény (Reinheitsgebot, 1516) nem csupán azt szabályozta, hogy az ország sörei kizárólag vízből, árpamalátából és komlóból készülhetnek, hanem azt is kimondta, hogy hány pfennig lehet egy literes korsónyi (Maß – 1,069 liter egészen pontosan) sör. Az külön érdekesség, hogy a törvény másodlagos (elsődleges?) célja az volt, hogy gátat szabjon a könnyedebb búzasörök korlátlan elterjedésének, hiszen a kenyérgabona ára – köszönhetően a főzdék támasztotta keresletnek – az egekbe emelkedett, éhínséggel fenyegetve a késő középkor absztinens polgárait.
A sörbarátok nyáron – a korabeli hűtési lehetőségek (pince, verem) miatt – a főzött sört csupán pár napig tudták frissen tárolni. Ezért a sörfőzők még tavasszal erősebb, magasabb alkoholtartalmú, jobban eltartható söröket főztek (Märzen Bier), amiből mindig maradt az aratások utáni ünnepekre. Hogy a friss főzéseknek legyen hely a raktárakban, a szeptember lényegében a megmaradt készletek eltüntetéséről szólt.
Ahogy az a keresztény ünnepek pogány előképei esetén is megtörtént, az Oktoberfest erre a hagyományra épült rá 1810. október 12-én, amikor Lajos herceg (később I. Lajos király) feleségül vette Terézia Sarolta szász hercegnőt. München teljes lakossága a városfal melletti mezőn ünnepelt lovasverseny köré szervezett féktelen söriváson.
Az ifjú aráról elnevezett területen (Theresienwiese) innentől kezdve minden évben megrendezték a sportos sörnapokat, de a müncheni városatyák pár évtizeden belül felismerték, hogy
a tömegek a tekézés, körhintázás és mászókázás helyett inkább a korsók emelgetésében akarják kiélni a testmozgás iránti szenvedélyüket.
A XIX. század végére az ünnepély már szinte mai formáját is elnyerte: szeptemberben kezdődően többhetesre nyújtották, megjelentek a sültcsirke-árusok, a közönséget pedig a sörfőzdék helyiségeiből hatalmas sátrakba költöztették.
Manapság az Oktoberfest évente több mint hatmillió látogatót vonz Németországon kívül Európa országaiból, még Japánból, Kínából, az Amerikai Egyesült Államokból és Ausztráliából is. A többhetes ünnepséget a főpolgármester nyitja meg egy söröshordó csapraverésével, hogy aztán a tizennégy nagy és tizenöt kisebb sátorban kinyíljanak a sörcsapok, meginduljanak a népviseletbe öltözött pincérlányok a hatalmas kriglikkel, és felcsendüljön a fúvószenekarok muzsikája.
Két korsó sör között fel lehet ülni még az 1880 óta felállított, ma már 50 méter magas óriáskerékre, vagy a tradicionális körhintára (Krinolin).
Esetleg le lehet csúszni a 115 éves Tobogganon, ha nem a modernebb zuhanós tornyokat vagy hullámvasutakat részesítjük előnybe a gyomortartalom felkavarásához. A népviselet a közönségnek is ajánlott, amit helyben vagy akár webshopokban is beszerezhetünk.
Idén a szeptember-októberi sörivás világhírű körítése azonban elmaradt. A fanatikusok ugyan húzhattak szarvasbőr nadrágot, de a „Terézia-mező” helyett otthonaikban kellett emelgetniük a korsókat. Így viszont nagyobb szabadságot élvezhettek a sörválasztás terén, hiszen nem csupán a hat müncheni sörház termékeivel kellett beérniük.
Persze az Augustinerbräu, a Hacker-Pschorr, a Hofbräu, a Löwenbräu, a Paulaner és a Spaten-Franziskaner-Bräu sem kizárólag alkoholosabb, mély borostyán színű, Märzen stílusú söröket kínál erre az alkalomra, hanem az 1970-es évek óta egy könnyebben iható, még malátás, de világos aranyszínű változatot is, azonban az otthon négy fala között bármilyen habos gabonafőzettel megünnepelhetjük a 210 évvel esküvő emlékét. Fesztelenül...
Az elmúlt hétvégén a Pasarét Bisztró kertjében jöttünk össze páran (gasztronómiai újságíró, étteremtesztelő és sörszakértő), hogy a Magyarországon fellelhető összes olyan sört megkóstoljuk, aminek címkéjén az Oktoberfest szó megjelenik.
A hat, klasszikus müncheni mellett (Németországban szigorú szabályokhoz kötik e névhasználatot) a teszten szerepelt egy bajor búzasör, és egy magyar kézműves változat is.
A megkóstolt nyolcból, nekünk leginkább az alábbi öt tetszett:
(Borítókép: Bakcsy Árpád / Index)