Mondjuk mindegy, ha Hiller István valami frappáns köszöntőbeszédet is rögtönöz a jeles műalkotás (Miért került Andy Warhol a szegedi Tescóba?) megérkezése tiszteletére. Mielőtt Makovecz egyetemet készítene a koponyamintám alapján, vagy efZámbó belehelyezne egy boldogtalan akváriumba, sietve jegyzem meg, hogy tetszik a REÖK igazgatójának, Herczeg Tamásnak a gesztusa, ahogy a warholi értelemben üzen. Járt nekem a 15 perc hírnév: keretbe helyezték a szövegtestem és kiállították, lehet menni megcsodálni. Már csak a reprintet kellene megszereznem valahogy. Tessék megnézni, milyen szép és színes.

Herczeg Tamás sajtóközleményben számolt be arról, hogyan lesz a tényleg elég jó cikkből műalkotás, bár ez a cikk önmagában véve is sixtusi kápolna falára vésett műalkotás: "Warhol két híres mondásának inspirációjára: minden dolog értelmezhető műalkotásként, valamint tizenöt perc világhírnév mindenkinek jár, ezért a cikk immár bekeretezve lóg a kiállítótérben." Warhol a médiát,és a sokszorosítást használta fel a tömegtermelés kritizálására, és ügyesen keverte a művészetet a reklámmal. A REÖK sem tesz máshogy, mikor abban bíznak, hogy az egyszerre vicces és beszóló gesztusukkal még jobban hirdethetik a kiállításukat. És jól gondolják, mert milyen szép színes képet készítettek abból a hosszú írásból, tényleg jó nézni. Hétvégén Szegedre utazunk a kedves olvasókkal megcsodálni a műalkotást. És nem rossz arra a szerzői hiúságra bazírozni, hogy előbb lett a cikkem műalkotás, mint György Péteré.

A szervezők egyébként további kritikákat várnak a kiállításról (ide: warhol@reok.hu), és a jobbakból kiállítási tárgyat csinálnak, bár az enyém is kikerült valahogy. A kérdés, hogy érthetők-e Warhol képei önmagukban, hat-e Warhol a ma emberére. Persze hiába van minden képnek önálló jelentéstartalma, a kontextus csak segíteni tud, bármilyen ciki is manapság ilyen elméletekkel előjönni. Ez egyfelől minden szerzőnek remek lehetőség a 15 perc hírnévre, másfelől legalább lesz egy csomó infó a kiállításon, ami hiányzik. Külön kérem a rajongó lányokat, hogy fotózkodjanak a cikkemmel, mert ez a műalkotás-jellegű életemből még hiányzik, köszönöm.

Az igazgató kérdései a cikk alapján, hogy "megállja-e a helyét Warhol munkássága önmagában, vagy feltétlenül kell hozzá a háttértudás és persze a mítosz, mely a képzőművészet fenegyereke körül kialakult. Valóban csak a képek nyújtják az esztétikai élményt a kiállításon, avagy szükséges némi többletinformáció is arról, ki volt, milyen környezetben és korszakban alkotott a művész? Útmutató nélkül talán meztelen a pop-herceg?"