A tangó és a batikolás mellett a mohácsi hagyomány is a megőrzendő nem tárgyi emlékek listájára került. Az UNESCO kormányközi bizottság Abu Dzabiban döntött erről.
Az emberiség szellemi kulturális örökségei közé került a mohácsi busójárás, az UNESCO illetékes bizottsága szerdán döntött a Duna-parti város télűző, tavaszköszöntő népszokásnak listára vételéről. A mohácsi polgármesteri hivatal tájékoztatása szerint az UNESCO kormányközi bizottsága az Egyesült Arab Emirátusokban, Abu Dzabiban tartott ülésén 111 pályázatból 77-et, köztük a mohácsi busójárást támogatta.
Az UNESCO, azaz az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szakosított szervezete kezdeményezésére 2003-ban jött létre az a nemzetközi egyezmény, amely egységes szellemű útmutatóként és jogi keretként szolgál a világ számára a szellemi kulturális örökség védelméhez. Az egyezményhez Magyarország 2006-ban csatlakozott. A mostani tanácskozáson többek között a tangó és a batikolás is felkerült a világszervezet listájára.
A Busójárás a mohácsi sokacok (Mohács dél-szláv nemzetiségi, vagy más magyarázatok szerint illír gyökerekkel rendelkező, a településsel egyidős múltra visszatekintő lakói) rendkívül látványos elemekben bővelkedő hagyományőrző népszokása, amely a múlt század első harmadától egyben idegenforgalmi rendezvény is.
A februárban tartott busójárás alatt a maszkos busók a túlpartról eveznek át ladikokon.. Ezután jelmezes busófelvonulást tartana, majd egy telet jelképező koporsót bocsátanak vízre. Sötétedéskor szimbolikusan elégetik a telet egy máglyán, és a főtéren körtáncokat járnak.