Schiele 1912-ben festette meg vörös hajú kedvese, Valerie Neuzil arcát Wally portréja címmel. A kép egy bécsi műkereskedő, Lea Bondi Jaray tulajdonába került, aki 1939-ben, ingóságait hátrahagyva Londonba menekült. Galériáját és az abban található műkincseket egy Friedrich Welz nevű német tiszt 200 birodalmi márkáért vette át tőle. Bondi azt állította, hogy esze ágában nem volt belemenni az üzletbe, de kényszerítették rá, és nem volt más választása.

Az amerikai hadsereg a festményt a háború végén adta át az osztrák műemlékvédelmi intézetnek, ahonnan egy bürokratikus tévedés következtében nem Bondi, hanem egy másik Schiele-gyűjtő örököseihez került, akik a bécsi Belvedere múzeumnak adták el a teljes gyűjteményt. Bondi 1969-re szerezte vissza eredeti tulajdonát, de a Wally nem volt köztük. A Leopold múzeum alapítójához fordult segítségért, de 1969-es haláláig a festményt nem látta viszont.

A Wally 1997-ben érkezett meg az USA-ba, egy vádorkiállítás egyik darabjaként. A kiállítás végét követően a manhattani körzeti ügyész  lefoglaltatta, és azóta zár alatt volt az Egyesül Államokban. Bondi örökösei pert indítottak jogos tulajdonokért, amiről kiderült, hogy Leopold annak idején egy másik Schiele-festményért cserébe szerezte meg a Belvedere múzeumtól.

A friss bírósági döntés értelmében Bondi örökösei 19 millió dolláros kártérítést kapnak a Leopold múzeumtól, ami cserébe megtarthatja a festményt. Mielőtt a Wally portréja visszakerülne Bécsbe, három héten át a New York-i Zsidó Örökség múzeumában lesz megtekinthető.