Az őszi zavargások helyett a budapesti művelődési házakat mutatja be Magyarország a 2007-es Velencei Képzőművészeti Biennálén. Ahogy az már megszokott a biennále esetében, a győztest nem volt egyszerű kiválasztani. "Meglepően sok jelentkezés érkezett a pályázati kiírásra" - mondta az Indexnek a Műcsarnok igazgatója, aki a biennále nemzeti biztosaként koordinálja a munkát. Rendszerint négyen-öten jelentkeznek, ezúttal azonban 12 munka érkezett a január 19-én záródó pályázatra, tudtuk meg Petrányi Zsolttól.

A zsűri (András Edit, Boros Géza, Nemes Attila, P. Szűcs Julianna, Páldi Lívia) nyolc pályamunkát talált formailag kifogástalannak. A nyolc között azonban nem volt olyan terv, amellyel tartalmilag is elégedettek lettek volna. Ezek után nézték át a négy félrerakott munkát, és bukkantak rá az októberi budapesti zavargásokkal foglalkozó projektre.

Nemes Csaba pályázatának egyetlen hibája az volt, hogy a kiírásban rögzítettel ellentétben nem egy, hanem két kurátort jelölt meg. Petrányi Zsolt éppen ezért néhány napja még úgy nyilatkozott, valószínűleg ez a teljes zsűri támogatását élvező munka lesz a győztes.

Petrányi döntését azonban végül megváltoztatta a Velencei Biennálé magyar részvételét finanszírozó Oktatási és Kulturális Minisztérium.

"Beszámolási kötelezettségem van a minisztériumnak. Ők elzárkóztak attól, hogy egy formailag hibás pályázat nyerjen. Az előző évek tapasztalatai szerint ilyenkor a vesztes pályázók megtámadják a döntést. Nem akartunk ilyen helyzetet" - magyarázta Petrányi a zsűri új döntését.

Fekete dobozban a művelődési házakról

Pénteken ugyanis kihirdették a győztest, Andreas Fogarasi Kultur und Freizeit című munkáját. Petrányi elmondta, a döntést nem érzi kényszermegoldásnak. Az új nyertest úgy választották ki, hogy már nem csak a pályázatokban leírtakat vették figyelembe, hanem a projektben rejlő lehetőségeket is.

Hogy ezek a rejtett potenciálok mit jelentenek, nem derült ki, azután sem, hogy megkérdeztük a projektről annak kurátorát. "A kultúra és szabadidő című munka a budapesti művelődési házakat dolgozza fel" - mesélte Tímár Katalin kurátor, a Ludwig múzeum munkatársa.

A magyar származású, Bécsben élő, de magyarul beszélő Andreas Fogarasi szubjektív dokumentumfilmeket készített arról, hogy miként szűnt meg a szocialista művelődésiház-kultúra, és lett szubkulturális csoportok gyűjtőhelyévé.

A művész nyolc filmet készített, amelyekből négyet már bemutatott kiállításokon.

A magyar pavilon berendezése meglehetősen puritán lesz. A filmeket nyolc nagyméretű fekete dobozban vetítik. A látogatók a katalógusból szerezhetnek további információkat.

A filmek rövidek, 4-8 percesek, és részben magyarul, részben angolul vagy németül beszélnek majd. Fordítás nem lesz, mivel Tímár Katalin szerint a mű szempontjából nem lényeges, hogy "minden réteget megértsünk". Inkább az a cél, hogy mindenki magának alakítson ki véleményt.

"Mennyire érdekes a bélyeggyűjtő szakkörök, idősek klubja vagy gyerekfarsangok filmes feldolgozásai egy nemzetközi kiállításon?" - firtattuk. Tímár Katalin szerint a magaskultúra helyszíneinek átalakulása nemzetközi probléma, így tehát a munka releváns lehet a Velencei Biennálén is.

Mint megtudtuk, a művész 1977-es születésű, így a filmekben valójában nem lesznek olyan részek, amelyek a klasszikus művelődésiház-kultúrát mutatják be. Ez azonban a kurátor szerint nem probléma, mivel a munka nem az átalakulást mutatja be, hanem a jelenlegi helyzet dokumentálásán keresztül világít rá a problémára.

A teljes projekthez a minisztérium harmincmillió forintot biztosít.