Hatalmas gyémántforma magasodik a belvárosi Szervita tér fölé, és zsiráfnyakú felhőkarcolók néznek le Újpestre, ha a sztárépítészekkel dolgozó ingatlanbefektető tervei megvalósulnak. A városvezetés hivatalosan még nem ismeri a terveket, de Budapest valószínűleg nem lesz az extravagáns felhőkarcolók városa.

Visszafogottabb tervek azonban elnyerték a kerületi főépítész tetszését, így hamarosan menő francia építészek szabhatják át luxusáruházzá a Divatcsarnokot az Andrássy úton és a Tőzsdepalotát a Vörösmarty téren.

Óriási gyémánt a Belvárosban

Lenne-e bárkinek kifogása az ellen, hogy a harmadik világháborús filmdíszletnek tűnő Szervita téri parkolóház helyett két, egymásra helyezett kristályt formázó felhőkarcoló emelkedjen a város fölé? Valószínűleg így tehette fel magának a kérdést a neves építész, Zaha Hadid, amikor felskiccelte a belváros képét gyökeresen átformáló tervét.

Az iraki születésű, de amerikai székhellyel dolgozó építésznő terve ugyanis áthágja a területre vonatkozó összes lényeges szabályt. Az utca fölé hajló, háromszögosztatú üvegfelületekből álló irodaépülete nemcsak stílusában, hanem magasságában is kirí a környezetéből. A legvisszafogottabb változat is az előírt, 25 méteres homlokzati magasság fölé emelkedik, Hadid kedvence egyenesen 75 méter magas.

Azok, akik szeretik a jelentős dolgokat éppen az Oscar-díjhoz hasonlítani, építészeti Oscarnak nevezik azt a Pritzker-díjat, amivel 2004-ben elismerték, hogy Zaha Hadid korunk egyik legjobb építésze. Az ilyen kaliberű szakembereknél pedig nehéz változtatási javaslatokkal előállni, mesélte a befektető Orco-csoport képviselője, Galambos Erzsébet.

"Lefordítottuk Hadidnak a kerület szabályozási tervét, de ő azt gondolta, ide igenis ez kell" - indokolt Galambos, majd a befektetői reklamációk feleslegességére utalva az építész sztárallűrjeiről mesélt.

"Hadid közvetlen nő, nagy diplomata, sokat mesél az élményeiről. Mindemellett kizárólag a Greshamben volt hajlandó megszállni, mondván, különben azonnal visszafordul. És ahogy minden sztárra, rá is mindig várni kell."

Hadid személyiségét egyébként jól jellemzi csapongóan szerteágazó tevékenysége. Amellett, hogy megtervezte a hatalmas gyerek hatalmas építőkockáiból épült kortárs képzőművészeti központot Cincinattiben vagy a térben elcsúszó gyalogjárdák közt formálódó rendezvényközpontot, az LF one-t Németországban, ő készítette például a Pet Shop Boys 2000-es turnéjának színpadképét is. Épületei mellett grafikáiról és festményeiről is ismert.

Szabályok közt is szabadon

"Meg szeretnénk őrizni a kerület egységes jellegét" - foglalta össze véleményét diplomatikusan az ötödik kerület főépítésze. Ghyczy Emil szerint nem lenne szerencsés, ha toronyházak épülnének egy műemléki jelentőségű területen. Lapos, panoráma nélküli városban talán elfogadható lenne a városképet megbontó épület, de a Hadid féle terv még Finta József Bankcenterénél és a Szép utcai irodaháznál is jobban szétzilálná azt a látképet, amivel a Duna-part felkerült a világörökségi listára. Az UNESCO-világörökségi listáján ráadásul az ötödik kerület pufferzónaként, a védett Duna-part védőterületeként szerepel, sorolta érveit.

A főépítész elmondta, hogy amikor Bécs belvárosának közelében szerettek volna felhúzni egy felhőkarcoló-negyedet, az UNESCO figyelmeztetett, hogy leveszi listájáról a várost. Ghyczy elképzelhetőnek tartja, hogy amennyiben ez az épület megkapja az engedélyeket, nálunk is előfordulhat ilyen.

Az önkormányzat egyébként hivatalosan még nem ismeri a terveket, de az érintett szakemberek, véleményformálók ismerhetik és követhetik a projekt alakulását, mert az Orco tartott nekik prezentációkat a témában

A kerületi építész a tervek ismeretében el tud képzelni kompromisszumokat, de azt nem érti, miért kell áthágni minden lényeges szabályt. "Az Egeraat-féle ING-székház a Dózsa György úton szintén exkluzív épület, de mégis a lehetőségeken belül maradt" - hozott példát Ghyczy, majd megemlítette, a három másik meghívott építész is olyan tervet dolgozott ki, amelyek nem kényszerítik szabálymódosításra a hatóságokat.

Zsiráfok Újpesten

Fel fogja kavarni a kedélyeket a New York-i Hani Rashid Észak-Pestre tervezett épülete is, bármelyik is valósul meg az általa benyújtott négy terv közül. A tervözön egyik oka, hogy a terület végleges rendezési terve még nem készült el, így nem tudható, hogy egy háromszög alakú vagy egy kétszer akkora, négyszögű telek áll majd az építész rendelkezésére.

Az Amszterdam melletti futurisztikus kikötőépületéről, továbbá virtuális építészeti terveiről - például a számítógéppel bejárható New York-i tőzsdéről - elhíresült építész tervezett még Budapestre egy alacsony és egy magas épületet is, bizonyítva, hogy a sztárépítészek nem feltétlenül szeszélyeikről és rugalmatlanságukról ismerhetőek fel.

Pedig Rashid hasonlóan sokoldalú tehetség, mint Zaha Hadid. Ő tervezte a 2004-es Velencei Biennálé központi kiállítását és az amerikai pavilont, emellett bútorterveiről és képzőművészeti tevékenységéről is ismert.

Az alacsonyabb épület egy patkómágnesre emlékeztet, amit valami kis tárgyra raktak az asztalon, úgyhogy ferdén áll. Ez a patkómágnes teljes egészében üvegből van, a két szára közt ferde üveglepel fut, szóval az épület egyáltalán nem hasonlít egy patkómágnesre.

A négyszögletes területváltozatra Rashid két ilyen épületet fordított szembe, ellentétes irányba billennek, közöttük elegáns ívben hajlik az átriumot fedő üveglepel.

A vadabb változat nélkülözi az ilyen érzelgős elemeket. Ha a városvezetés mégis leküzdi toronyházfóbiáját, néhány év múlva egy (vagy két) délceg zsiráf üti fel fejét Újpesten. Az elegánsan csavarodó nyak végén a kis fej a tervek szerint a Duna felé néz majd. Amennyiben pedig nagyobb területen szabadulhat el a fantázia, egy zsiráfnászra emlékeztető kép aranyozhatja be a bús vidéken élők napjait.

A befektető képviselőjétől megtudtuk, hogy bár a szakemberek tetszését elnyerte a terv, és lapunknak kedvezően nyilatkozott róla Ghyczy Emil is, az épületek sorsa egyelőre bizonytalan.

Luxus és a sztárok

Budapest azért nem marad világhírű építészek nélkül, az ugyanis már biztos, hogy az Orco csoport kezébe került, 1911-ben épült Divatcsarnokot (eredeti nevén a Párisi Nagyáruházat) egy francia építésznő, Manuelle Gautrand tervei alapján építik át luxusáruházzá.

Ráday Mihálynak nem kell azonban felugrania székéből, mert a védett épület külső részén csak finom jelei lesznek a megújulásnak. Az építésznő - aki jelenleg a Citroën központját tervezi a Champs-Elysées-n - aranyszínű, méhsejtmintás felületeket állított budapesti koncepciójának középpontjába. Az áttetsző, alumíniumszerkezetből és arra illesztett műanyag felületből álló, speciális anyag megjelenik a padlón, a pultokon és más belsőépítészeti megoldásokban is. A motívum tetőn bukkan felszínre az egykori jégpálya helyén kialakított tetőterasz árnyékolójában.

Gautrand az épület belsejében tervez nagyobb változtatásokat. Az Andrássy út fái miatt kívülről nem teljesen látható impozáns homlokzat belülről lesz megtekinthető. A terv visszabontja a homlokzati falat érintő emeleteket, és tágas átriumot alakít ki. A beépített mozgólépcsőkkel a vásárlók az eredeti rendszernél könnyebben juthatnak el abba a terembe, ami a Divatcsarnok helyén eredetileg álló, majd leégett Terézvárosi Kaszinóból maradt: a freskókkal díszített Lotz-terembe.

A tervek szerint 2008 elején nyíló áruháznak lesz egy másik bejárata is, a fronttal párhuzamos Paulay Ede utcából.

Tőzsdézés

A főleg távol-keleti áruházak, irodaházak és a 2001 Űrodüsszeia világát idéző, párizsi Korova étteremről ismert Christian Biechert a Vörösmarty téri Tőzsdepalota újragondolásával bízták meg. A francia építésznek úgy kell korszerű áruházzá alakítania az épületet, hogy közben megtartja a védett épület jellegzetességeit.

Bár a tervezés még folyik, az már valószínű, hogy az épület külső részén itt is csak jeleznék a változásokat. Aranyszínű burkolat kúszna fel épület sarkán, a motívum aztán itt is a kilátóterasz takarófelületeként jelenne meg ismét.

Biecher bátrabban nyúlt az épület belső teréhez, három szint összevonásával átriumot hozott létre, ahol szintén megjelenne a homlokzaton és a tetőn megjelenő minta.

De vajon miért éri meg az ingatlanbefektetőnek, hogy drágán dolgozó, drága technikákat és anyagokat használó sztárépítészekkel dolgozzon, akiknek ráadásul még a popsztárokat überelő szeszélyeivel is meg kell küzdeni? Mert persze remek, ha egy külföldi befektető esztétikus és korszerű épületekkel gazdagít egy szürke kelet-európai országot, de a kulturmisszión túl a háttérben kell lennie financiális magyarázatnak is. Annyival drágábban lehet kiadni majd az épületet? - közelítettem a témát másik oldalról.

Galambos Erzsébet szerint azonban anyagi előnyök csak közvetetten jelentkeznek, mert jelentősen többet nem kérhetnek a vezető építészek tervezte irodaházakért. A jó épület presztízst jelent, és az igényes cégek szívesebben bérelnek irodát a megjelenésükben is jelentőséget sugárzó ingatlanokban.

Az építészeknek pedig éppen a régió viszonylagos elszigeteltsége jelent kihívást, tudtuk meg. Kelet-Európa izgalmas terep, mert csak most kezd felkerülni a világ építészeti térképére, ezért csábíthatóak ide a világ menő építészei.