Ömlő vérfolyam, kibelezett állatok, disznóval közösülő meztelen férfitest - ezek a leggyakrabban előugró képek Nitsch alkotásaival kapcsolatban, mert amit tőle egyszer láttunk, azt megőrizzük: minden érzékünkre akar hatni.

"1957-ben kezdő festőnövendékként fogalmaztam meg, mit szeretnék: olyan hat napig tartó ünnepi játékot, amely teljesen hat a néző minden érzékére. Ehhez a legfontosabb a nyelvből való kilépés volt" - mondta Nitsch. "Ezért kezdtem el tejet, vért és különbönző folyadékokat locsolni, majd állatokat felvágni, hogy a nyers belek szagával és látványával szembesítsem a nézőt" - emlékezett vissza pályája elejére, amikor elsősorban azt akarta elérni, hogy a műalkotás ne legyen időben és térben zárt. Persze ehhez jól jött, hogy első felesége megvásárolta neki 1971-ben a prinzendorfi kastélyt, ahol azóta is alkot, és amely helyszíne a többnapos, általa orgia misztérium játékoknak nevezett projekteknek. A folyamat így maga a műalkotás, derült ki a beszélgetésből, amit az interjú előtt Hegyi Lóránd művészettörténésszel folytatott.

Az akcióművészettel foglalkozó alkotó találta ki az orgia misztérium színházat, amelyben a pogány ünnepet keveri a katolikus rituálékkal, miközben a nézőktől a lehető legerősebb jelenlétet követeli meg. A vallásra mint esztétikai kultuszra tekint, amit ő orgia misztérium színháznak nevezett el.

"18 évesen Nietzsche filozófiájának hatására az egész világkultúrát nagyon intenzíven fogadtam be, így jutottam el a dionüszoszi életigenléshez" - állítja a 70 éves Nitsch, aki szerint a létet mint ünnepet kell felfogni, és ez az ő színházában valósul meg. Művészetével egyfajta esszencializmust képvisel: zene, színház, festészet találkozik nála. "Érzékiséget szeretném középpontba állítani, és ezzel az ösztönök is felszabadulnak. A nagyon intenzív érzéki élmények a fontosak."

A hatnapos játékra több, rövidebb, egy- és kétnapos játékkal készült, hogy 1998-ban megvalósítsa azt Prinzendorfban, a prinzendorfi orgia művészeti színházat 1,5 évig készítette elő, majd napokig csak vágták az állatokat, folyt a vér. Rá egy évre a még budapesti Kiscelli Múzeumban is kiállítják, az egyházi és politikai támadások is érték, 1960-66 között több bírósági eljárást is folytattak ellene, háromszor le is ültették. A már hetek óta látogatható kiállítást a nyári szezonban támadta meg a magyar katolikus egyház és a kulturális tárca, valaki egy hatalmas Dávid-csillagot is festett az egyik képére. Emiatt viszont óriási siker lett a kiállítás: "Normálisnak tartom, hogy felkapták a játékot. Először a bulvársajtó reagált nagyon intenzíven rá, majd csak hónapokkal később dolgozta fel a szaksajtó."

"Nem szeretnék politikával foglalkozni, elutasítom azt. Túlságosan rövid távon gondolkozik. A politika mi jót tett értünk? Ha úgy érzi, hogy a politikának, a háborúnak köze van a művészetemhez, akkor csak általában van, mint mindenhez" - válaszolja Nitsch állításomra, hogy bár feltűnően kerüli a napi politizálást, de művei erősen beszélnek a háborúkról, a terjeszkedő és uralkodni vágyó politikákról. Az egyházi támadások az évek folyamán csitultak, Nitsch katolikusnak tartja magát, és egy interjúban megemlíti, egyes teológusok szerint fontos a művészete, mivel kiemeli a kereszténység ikonjait.

"Amennyiben az élet menetét sűrítem, akkor lesz az életből művészet" - mondja Nitsch, de ennek gyakorlatába nem tud bevezetni, mert nagyon nehéz ezt véghez vinni: "Azért nehéz, mert minden, ami jó, azt nehéz megvalósítani. Csak keveseknek adatik meg ez, mert leginkább a szerzetesrendek szabályozott életéhez hasonlatos." Hiába kérdeztem, pontosabb információt nem kaptunk az idős művésztől.

A munkáival rendszeresen az intézményeket támadó Nitsch is intézménnyé nőtte ki magát: rendszeresen fogad tanítványokat a nyári akadémiáján, az alsú-ausztriai Mistelbachban (2600 négyzetméteren) és Nápolyban is munkáiból hoztak létre múzeumokat. Magyarországra elkísérte egy olasz képzőművész, aki azt vállalta, mindent megtesz Nitschnek. "Ez a világ menete, hogy az intézmények leváltják egymást" - mondja mosolyogva Nitsch, aki a jövőben szeretne még több hatnapos játékot megvalósítani, mert az eddigi egyetlen ilyen orgia mítosz csak egy lehetséges volt annak a rengetegnek, amit meg lehetett rendezni.

Köszönöm Nagy Márta segítségét.