Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!A teljes egészében fotókra épülő Life magazin értelmezte újra a hírfotó szerepét az újságírásban, így lett a fotótörténelem meghatározó lapja. Különleges, erős, hatásos képek, címlapok, képes összeállítások jellemezték, az olvasók az első perctől kezdve imádták, négy hónappal az indulás után már heti egymillió darabot kapkodtak szét. A 25 legjobb fotós most az Indexen!
A fotótörténelem meghatározó lapja, különleges, erős, hatásos képek, címlapok, képes összeállítások - ez a Life magazin. Az első, teljes egészében fotókra épülő hírújság, amely teljesen újraértelmezte a hírfotó szerepét az újságírásban. A Life magazint egyébként hivatalosan 1883-ban alapították, de 1936-ban egy szerencsés tulajdonosváltást követően vált jelentős lappá.Az olvasók az első perctől kezdve imádták ezt az új formátumot, az első példány 380 000 példányban kelt el, négy hónappal később már heti egymillió darabot kapkodtak szét. A Life magazin őrült menőnek számított, ők írtak először az LSD-ről, nem véletlen, hogy a hatvanas évek világát bemutató Reklámőrültek című sorozatban az ellenkultúra éppen egy Life magazin szerkesztő, Joyce Ramsay karakterén keresztül jelenik meg.
Végtelen sokáig lehetne sorolni a híres képeket, Robert Capa normandiai partraszállásról készült homályos foltjai, Gordon Parks jellegzetes, aktivista munkái, Henri Huet ábrázolása a vietnámi háborúról - ezeket mindenki nagyon jól ismeri. Sorozatunkban a Life magazin 25 legjobb fotósát mutatjuk be az Indexen!
Eppridge egyike volt a Life legtöbbet publikált fotósainak. Gyakornokként kezdte a lapnál, miután 19 évesen övé lett az NPPA nagydíja (ez olyan mint az év sajtófotója ma), majd megnyerte az amerikai Év Egyetemi Fotósa díjat. Hamar a Life belsős munkatársa lett, és az újságnál maradt a lap 1972-es megszűnéséig. A Life-nál töltött évei alatt születtek legismertebb munkái, ő volt az a fotóriporter, aki Robert F. Kennedy szenátor mögött állt, mikor meggyilkolták egy Los Angeles-i szállodában. Eppridge fotója a gyilkosságról a XX. század egyik legismertebb hírfotós ikonjává vált. Az egyetemen régészként diplomázott, történelmi szemléletmódja fotóin is felismerhető. A spontán, természetes képekben hitt, sosem avatkozott bele a körülötte zajló eseményekbe. Pontosan tudta, hogy a képei ugyanolyan fontosak lehetnek évtizedek távlatából, mint másnap a lapokban, ez a képessége pedig a legjobbak fölé emelte a szakmában.
A Kennedy-s fotója akkor készült, amikor a kampányoló demokratajelöltet a Los Angeles-i Ambassador Hotelben tartott beszéde után lelőtte egy palesztin férfi a szálloda konyháján. Eppridge ugyanis a kötelező programok után is követte az épületben Kennedyt, és mögötte állt a gyilkosság pillanatában is. Az egyik képén Kennedy még mosolyogva fog kezet a személyzettel, a következőn már életéért küzd a padlón, három halálos lövés után. A hirtelen támadt káoszban egyedül Eppridge-nek sikerült megőriznie a hidegvérét, helyzetbe kerülni, és néhány jól átgondolt képet is készíteni.
A gyilkosságról készült képsorozat ikonikus kockája nem sokat láttat a felfordulásból, mégis a merénylet legemblematikusabb képévé vált: az teszi különlegessé, ahogy a sötét jelenetet csak egy fölülről belógó kamera fénye világítja meg, ami körberajzolja a haldokló Kennedyt, és vele együtt kiemeli a fölé hajoló, kétségbe esett londiner fiút, akivel pillanatokkal korábban még kezet ráztak.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
