Mi történne akkor, ha a Tamil Tigrisek öngyilkos terrorsejtje lerohanná a paksi atomerőművet, vagy ha az egyesített szlovén-osztrák haderő megtámadná a Magyar Köztársaságot? Honnan tudnánk meg, hogy itt a világvége? Hát persze, hogy a tévét kéne nézni, sőt inkább hallgatni.
Az éles hangon vijjogó szirénák (pontosabban 280 és 400 Hz között váltakozó szirénahang) mellett már több mint tíz éve kiépült egy új riasztási rendszer, amit a köztársasági elnök, a miniszterelnök, de akár a polgári védelem vezetője, vagy a magyar légtér védelméért felelős ügyeletes tábornok is működésbe tud hozni. Ahol nyugodt hangon akár azt is be lehet mondani, hogy a robbanás lökéshullámaival ellentétes oldalra kuporodva nőnek a túlélési esélyeink, illetve, hogy a legegyszerűbb, ha mindenki felteszi a kezét, és hangosan, jól artikulálva azt mondja, hogy „Predam se!”
Persze a valódi figyelmeztető szövegek azért ennél kimértebbek, légitámadáskor például a hatályos kormányrendelet értelmében azt hallanánk, hogy „Adásunkat megszakítjuk! Adásunkat megszakítjuk! Figyelem! Figyelem! Az ország egész területére légiriadó! Az ország egész területére légiriadó!” Pont így, csupa felkiáltójellel, mindent kétszer elismételve. (A helyi riasztás még ennél is furcsább az idevágó kormányrendeletben szereplő példa szerint akár azt is bemondhatnák, hogy: "Duna-Tisza köze! Tiszántúl! Duna-Tisza köze! Tiszántúl! Légiriadó! Légiriadó!")
Az országos riasztási rendszer központja a Magyar Rádió székházában van, innen küldenék a vészjelzéseket a Magyar Televíziónak, a Duna Televíziónak és a riasztási rendszerbe bekapcsolt országos és körzeti kereskedelmi rádióknak, tévéknek. A Magyar Rádióból persze csak hangot sugároznak, a riasztási rendszer pedig automatikusan átkapcsol, vagyis ha nagy baj van, azt onnan tudjuk, hogy az Önök kérték meg a Kívánságkosár hirtelen elhallgat, és miközben a képernyőn továbbpereg a kabaréismétlés vagy a magyar nóta, egy vészjósló, figyelmeztető hang ismétli újból és újból a hivatalos riasztási szöveget.
A kereskedelmi tévék megjelenése óta nem csak a közszolgálati adók állnak készen a riasztásra, egy kormányrendelet értelmében időről időre kijelölik azokat a rádiókat és tévéket, amelyeket bekapcsolnak a rendszerbe. A legfrissebb, szeptember 15-én hatályba lépett jogszabály értelmében jelenleg 84 rádió, egy országos és 30 körzeti tévé terjesztheti a vészjelzést.
A rádióadótornyokra, illetve a körzeti tévék adáslebonyolító rendszerére olyan berendezést szereltek, amelyek automatikusan átállnak vészhelyzeti adásra, így a riasztás kiadásáról a médiáknak még csak nem is kell tudniuk. Nem is nagyon tudnak. A véletlenszerűen felhívott öt rádió és tévé közül csak kettőnél találtunk többszöri próbálkozás után olyan műszaki vezetőt, aki tudta, hogy miről beszélünk. Pedig a kormányrendelet szerint a rendszerbe bevont médiáknál nemcsak védelmi képzést kell tartani, még ügyeleti szolgálatot is működtetni kéne. (A tévéknek és a rádióknak elvileg tartalékos hadköteleseiket is össze kéne írni, pedig olyanból manapság nincs túl sok.)
A kicsit különös lista szerint egyébként például a Balatonon a Klubrádióra érdemes kapcsolni, ha gombafelhőt látunk az égen, Debrecenben és környékén többek között a Rádió1, Gyulán a Juventus rádió frekvenciáján szórják a vészjelzést.
Ha összesítjük a rendszerbe belépő rádiókat, kiderül, hogy a legtöbb helyen a Klubrádió, a Rádió1, a Mária Rádió és a Juventus helyi frekvenciáin megy a riasztás. Az NHH szerint az adótorony erőssége és a rádiók hallgatottsága alapján állították össze a listát, amin időnként változtatnak is.
A rádióknak elvileg semmi hasznuk nincs abból, hogy frekvenciájukat a riasztási rendszer használja, a sugárzási díjból nem kapnak kedvezményt, és pénz sem járt azért, hogy engedték egy kapcsoló felszerelését. (Sőt ők állják a villanyszámlát, ami évente pár ezer forint lehet.)
A riasztási rendszer tagja az országosan fogható Tv2 is, vagyis vészhelyzet esetén a Jóban-rosszban is elhallgat, Várnagy Előd csak némán ármánykodik tovább. Az RTL Klub viszont nem szerepel a kormányrendeletben, azaz a Barátok közt még egy szőnyegbombázás vagy a világvége miatt sem marad el.
Amikor a rendszerben szereplők listáját összeállító NHH-t arról kérdeztük, mégis miért maradt ki az ország legnézettebb adója, hivatalosan csak azt a választ kaptuk, hogy technikai okok miatt ez nem volt megoldható. A kérdés már csak az, milyen hatással van az RTL nézettségére, ha kimaradnak egy atomcsapásból.
A rádiókon kívül a jogszabály megalkotói a helyi tévéknek is nagy szerepet szántak, talán mert a kilencvenes évek első felében, a kereskedelmi tévék megjelenése előtt tényleg nézettek voltak ezek az adók. Kalocsán, Debrecenben, Hódmezővásárhelyen vagy éppen Kiskunhalason is a városi tévére kell kapcsolni vészhelyzet esetén, de a rendelet szerint például a fővárosban a TV2 mellett a csepeli Csepp Tv közli, ha megtámadják az országot, elviszi az ár az Operaházat, vagy baleset történik a paksi reaktorokban.
Ezeket a csatornákat valószínűleg egyszerűen csak bent felejtették a jogszabályban, vagy az illetékesek nem vették észre, hogy az elmúlt évtizedekben milyen változások zajlottak le a magyar tévézési szokásokban. Minden bizonnyal ugyanezért nem szerepelnek a listán a kábelcsatornák, még inkább a nagy kábelszolgáltatók, amelyek akár minden adón képesek lennének vészjelet sugározni. Pedig a lakosság majdnem 80 százaléka már ilyen műholdas, kábel-, vagy éppen iptv-rendszereken keresztül néz tévét mostanában.
Egy riasztási rendszernél nagyon fontos a megbízható működés, ezért inkább a jól bevált, régi technológiákat használják. A Magyar Rádióban felállított rendszer ilyen, több mint egy évtizede várja, hogy legyen miért megszólalni, évente körülbelül 20 millió forintba kerül a fenntartása, és még soha nem volt rá szükség. (Helyi riasztásokat már kiadtak többször is árvízek esetén, de ezek inkább a katasztrófavédelem helyi rendszereit használják.)
Persze évente négyszer bekapcsolják, hogy megnézzék, működik-e. Ilyenkor hajnali ötkor tizenöt másodpercre próbajelet, vagyis alig hallható sípolást sugároz.