A megyei napilapok még mindig nem állnak olyan rosszul, mint az országos napilapok, amelyek a Borsot leszámítva mind tízszázalékos veszteség feletti eredménnyel zárták az elmúlt egy évet. A 17 megyei lapból csak hatnak sikerült ezt az eredményt elérnie.

A Heves megyei Hírlapnak (-18,1 százalék, fél éve még 3,6 százalék, jelenleg 17 ezer értékesített példány), a Békés Megyei Hírlapnak (-16,4 százalék, 23,7 ezer), a Jász-Nnagykun-Szolnok megyei Új Néplapnak (-14,4 százalék, 22,6 ezer), a Somogyi Hírlapnak (-13,4 százalék, 27,9 ezer), a Baranya megyében terjesztett Új Dunántúli Naplónak (-12,7 százalék, 40,1 ezer) és a Bács-Kiskun megyei Petőfi Népének (-10,5 százalék, 31,7 ezer).

Ha csak az eladási adatokat néznénk, azt kellene mondanunk, a válság a legkevésbé a zalaiakat, a Vas megyeieket, a Veszprém megyeieket és a csongrádiakat érinti, ugyanis ezeknek a lapoknak sikerült megőrizniük a fél évvel ezelőtti 4,4 százalék alatti veszteségüket.

A Veszprém Megyei Napló (most 43,4 ezer példányban adják el) és a Vas Népe (51,5 ezer) fél éve még -0,9 százalékon állt, ehhez képest a -4,2 és a -3,5 nyilvánvalóan visszalépés, de a Zalai Hírlapnak (50,7 ezer) is fájhat, hogy a fél éve még -0,1 százalékos vesztesége a 3. negyedévre -2,8 százalékra nőtt. A Csongrád megyében terjesztett Délmagyarország és Délvilág (amelyeket együtt számolnak a Matesznél, és naponta átlagosan 48,4 ezren vásárolják őket) a fél évvel ezelőtti -1,2 százalékról mostanra -3,6 százalékra növelte veszteségét.

A középmezőnyben (-4,4 és -10 százalék között) helyezkedik el sorrendben a Fejér Megyei Hírlap (jelenleg 39,9 ezer értékesített példány, -4,9 százalékos veszteség), a Győr-Moson-Sopron megyében terjesztett Kisalföld (71,6 ezer eladott lap, -5,1 százalék), a Tolnai Népújság (17,7 ezer példány, -8,2 százalék) és az Észak-Keleti Napló összefoglaló néven futó Észak-Magyarország, a Hajdú-Bihari Napló és Kelet-Magyarország (összesen átlagosan 127 ezer példány, -8,7 százalék).