A Ringier és az Axel Springer az egyesülés után a magyar napilappiac 48 százalékát ellenőrizné, és jelentős fölénye lenne a hetilapok esetében is. Úgy tudjuk, a Gazdasági Versenyhivatal nem engedi át egyes lapok eladása nélkül a fúziót.
A Gazdasági Versenyhivatalhoz hivatalosan még nem érkezett bejelentés a Ringier és az Axel Springer március 24-én sajtóközleményben bejelentett fúziójáról. A két cégnek harminc napja van a szerződések aláírása után arra, hogy az illetékes versenyhatóságnál jelezze ezt. Egyelőre csak közép-európai érdekeltségeik új, közös, cégbe szervezésének szándékáról beszélt a svájci és a német cég, a vállalat még nem jött létre. Úgy tudjuk, a helyi piacokon, vagyis Magyarországon, Csehországban, Lengyelországban, Szlovákiában és Szerbiában még csak most folyik az egyesülés részleteinek kidolgozása.
A GVH-nál arra számítanak, hogy az egyes országok speciális piaci viszonyaira hivatkozva a fúzió előtti kötelező piaci vizsgálatot nem uniós szinten, az Európai Bizottságon belül működő Verseny Igazgatóság végzi majd, hanem az egyes országok versenyhivatalai. (Ha mégsem így történne, a GVH-nak akkor is beleszólása lenne a döntésbe, hiszen egy vizsgálati anyaggal támogatná az Európai Bizottság munkáját.)
A GVH neve elhallgatását kérő szakértője szerint bár a vizsgálat még el sem kezdődött, de a versenyhivatal nem fog egyszerűen rábólintani a fúzióra. Az Axel Springer által birtokolt kilenc megyei napilap és a Világgazdaság, illetve a Ringierhez tartozó Blikk, Nemzeti Sport és Népszabadság együtt olyan nagy piaci fölényt jelentenek, amely várhatóan szúrni fogja a GVH szemét.
A Blikk és a Bors elutasított fúziója kapcsán indított piaci vizsgálat során a GVH mindvégig a nyomtatott sajtót tekintette egy piacnak, vagyis elvetette a több platformra (tévére, újságokra és internetre) kiterjedő bulvármédia piacának lehetőségét. Így várhatóan most is csak a nyomtatott napilapok piacán vizsgálja az új cég esetleges erőfölényét. Információink szerint a megyei lapokat a GVH nem tekinti külön piacnak, tekintettel arra, hogy a tartalom nagy részét központilag állítják elő. Így a Ringier és az Axel Springer bajba kerülhet: a két cég lapjai elég erőteljesen uralják a piacot.
A Magyar Terjesztés-ellenőrző Szövetség 2009 utolsó negyedévére vonatkozó adatai alapján az új cég napilapjai a megyei lapokkal együtt összesen körülbelül 556 ezer példányban kelhetnek el. Eközben a többi auditált országos napilapból mindössze 169 ezer fogyott 2009 utolsó három hónapjában egy átlagos napon. A megyei napilapokkal együtt az összes konkurens már 608 ezer újságot ad el egy nap, vagyis a Ringier és az Axel Springer együtt a teljes napilappiac 48 százalékát ellenőrizné a fúzió után. Nem valószínű, hogy ez tetszene a GVH-nak, így a fúzió feltételeként valamelyik lap eladását kérhetik a cégektől.
A GVH vizsgálatának elébe menve a Ringier információink szerint azt fontolgatja, hogy a Népszabadságot nem is vinné be az új cégbe, megválna a napilapban birtokolt 70,4 százalékos tulajdonrészétől. Iparági híresztelések szerint a vásárló a mostani kisebbségi tulajdonos, az MSZP pártalapítványaként működő Szabadsajtó Alapítvány lehetne, bár állítólag többen érdeklődnek a zuhanó példányszámú politikai napilap iránt. (A napilapból a tavalyi év utolsó negyedévében 85 ezer példány kelt el, egy évvel korábban még 104 ezret adtak el belőle.)
Az Axel Springer környékéről származó információk szerint a német cég nagyon is szeretné megtartani a Népszabadságot, és mivel a fúzióban ők az erősebb fél, lehet, hogy ezt sikerül elérniük. Forrásaink szerint a lapterjesztéssel foglalkozó MediaLOG-ban meglévő tulajdonrészét szinte biztosan eladja a Ringier, emellett most folynak a tapogatózások, hogy milyen megoldásokkal lenne elégedett a GVH is.
A svájci Ringier és a német Axel Springer nemzetközi szinten egyesítené közép-európai érdekeltségét. A Kreatív úgy tudja, az új cégben a Ringier-nek és az Axel Springernek is 50 százalékos tulajdonrésze lenne, és kölcsönös részvénycsere biztosítaná az együttműködést az anyacégek esetében is. A közös cégbe az Axel Springer 50 millió eurót (mintegy 13,2 milliárd forint) vinne, valamint további 125 millió eurót (33 milliárd forint) fizetne a Ringiernek. Az így kialakult médiacég a régió egyik legnagyobbja lehetne. Hazánkban több mint 40 milliárdos vagyonával piacvezetővé válna, megelőzve az RTL-t.
A két cég egyesülésével Magyarországon a legnagyobb kiadó jönne létre, ráadásul a Ringier és az Axel Srpinger portfóliója jól kiegészíti egymást: az országos napilapok és a legjelentősebb megyei napilapok kerülnének egy kézbe, az Axel Springer magazinjait pedig kiegészítenék a Ringier magazinjai, például a Blikk Nők, a Bravo és a Buci Maci.
Az Axel Springer lengyelországi, csehországi és magyarországi leányvállalatainak tevékenységét helyezi át az új társaság fennhatósága alá. A Ringier a szerb, a szlovák, a cseh és a magyar érdekeltségeit viszi be, így egészítik ki ugyanis legjobban egymást a cégek portfóliói.