A digitális földfelszíni sugárzásban ingyen adják a nagy felbontású meccseket a futball-világbajnokságról. Már ha mindenünk megvan, hogy fogjuk a jelet. Megmondjuk, mire kell figyelni a vásárláskor, és mennyibe kerül a HD-élmény.
Évente 1,5 milliárd forinttal kerül többe az adófizetőknek, hogy a Magyar Televízió HD-felbontásban sugározza mindkét műsorát, úgy, hogy alig van nagy felbontású tartalom, és ha van, akkor sincs benne sok köszönet. Mert hiába kétszer annyi a pixel, ha csak egy unalmas stúdióbeszélgetést tesz részletgazdagabbá.
A Bajnokok Ligája mérkőzései után az MTV most a futball-világbajnokság mind a hatvannégy meccsét is HD-ban sugározza, ráadásul a teljes, azaz 1080 pixel magasságú verzióban. A MindigTv-rendszerében, vagyis a digitális földfelszíni sugárzásban mindezt ingyen nézhetjük, nem kell HD-csomag és kétéves hűségnyilatkozat. Úgyhogy itt az ideje, hogy az olvasó letévézze azt a majdnem 500 forintot, amit adójából évente a nagy felbontású köztévére költenek.
Ehhez nem árt beszerezni ezt meg azt. Ha tévéje már van, lehet, hogy elég lesz egy antenna, esetleg még szüksége lehet egy dekóderre. Persze a legfontosabb kérdés, hogy elért-e már hozzánk a digitális átállás. A lefedettség 88 százalékos, Délkelet-Magyarországon vannak nagyobb lukak, de hogy az utcánkba elér-e a jel, azt ellenőrizhetjük az Antenna Hungária adatbázisában. Csak az irányítószámunk kell hozzá.
Ha mostanában vette a tévéjét, valószínűleg van benne úgynevezett dvb-t tuner, abból is a modernebb, mpeg4-es adatfolyam dekódolására képes fajta. A nagy elektronikai áruházak a készülék árcéduláján jelzik, ha “a készülék alkalmas a magyarországi földfelszíni, szabad hozzáférésű digitális televíziós műsorszórás vételére”. Éppen ezekkel a szavakkal. A kisebb boltokban gyakran hiányzik ez az információ, de érdeklődésünkre mindenhol rögtön hadarta a szükséges adatokat az eladó. Vagyis érdemes érdeklődni.
A MindigTv honlapja szerint a Sony és a Panasonic kötött megállapodást az Antenna Hungáriával, vagyis ezen cégek készülékeinek kompatibilitását vizsgálta a sugárzást végző Antenna Hungária. Hogy a Panasonic és a Sony mely tévéi felelnek meg a követelményeknek, azt a digitális sugárzás honlapján folyamatosan frissülő listába szedték.
Persze nemcsak ez a két gyártó kínál olyan lcd-, plazma- és ledtévéket, amelyekkel ingyen lehet nézni a nagy felbontású vébét. Az a fontos, hogy a tévében legyen mpeg4-es dekóder, és megbirkózzon az aac hangkódolással is, mivel a tervek szerint az Antenna Hungária több adó hangsávját is ebben a formátumban adja később.
Ha a tévénkben nincs dvb-t tuner, vagy csak a régebbi, Magyarországon nem használt mpeg2-es szabványt tudja kódolni, akkor muszáj dekódert kell vennünk. A MindigTv honlapján felsorolják az összes dobozt, ami megkapta az Antenna Hungária vigyorgó tévét ábrázoló matricáját. A kínálat legolcsóbb készüléke a Telefunken TTR300-as, amiben van szabváynos kártyaolvasó is, amivel az Antenna Hungária fizetős szolgáltatásait is lehet fogni, illetve egy usb-bemenet segítségével bármely pendrive-ról lejátszik minden divx-filmet, zene- és képfájlt.
A megfelelő készülék kiválasztásánál fontos szempont lehet, hogy még kapható doboz, amiből kispórolták ezt a kártyaolvasót, vagyis csak az ingyenes adásokat lehet velük fogni (az Alcor HD 8000-es készüléke), illetve vannak dobozok, amik nem tudnak automatikusan átkapcsolni a 16:9-es formátumról a 4:3-as képméretre, és fordítva, mert a MindigTv korábbi szabványában nem szerepelt ez a szempont.
A legjobb választás talán az Alcor Hd-2000 és a P-Sat Synaps márkájú készülék, mert mindkét doboz képes egy pendrive-ra vagy külső vincseszterre felvenni a tévéadást, illetve megállíthatjuk az élőt, hogy ne maradjunk le egyetlen gólról sem, amíg leugrunk szarvasgombás pesztóért a meccs mellé fogyasztott aszalt angol zellerhez. Mindkét dekóder 27 900 forintba kerül, talán a P-Sat egy picivel jobb választás, mert ez a modell ntfs fájlrendszerű külső merevlemezt is elfogad, vagyis többnapnyi adást tudunk egyben rögzíteni.
Ha a dekóderrel és a tévével megvagyunk, akkor már csak antennát kell szereznünk. Hiába egy szobaantennát viselő, vihogó tévé a MindigTv jele, sajnos a digitális földfelszíni sugárzás a digitális átállásról szóló törvényben megfogalmazott igényeknek megfelelően csak tetőantennával fogható biztosan. Ez nem azt jelenti, hogy nincs értelme szobaantennával próbálkozni, csak azt, hogy az AH nem garantál semmit a szobaantennás vétel kérdésében. De ha közel van az adótorony, és nem takar be egy atomsiló, akkor jó eséllyel elég lesz egy kis antenna is a tévé tetejére. Vagy ha túl vékony a ledtévénk, akkor mellé.
A vételi rendszer kialakítása során figyelembe kell venni az alkalmazott koaxiális kábel csillapítását is, amely tipikusan 14-20 dB között van 100m kábelhosszra vonatkoztatva. A kábel, a csatlakozók és az esetlegesen alkalmazott szétosztók esetén is figyelemmel kell arra, hogy a dvb-t csatornák a felső frekvenciatartományban vannak. Egy jó minőségű dvb-t jel erősítésére alkalmas erősítő fontosabb paraméterei az alábbiak: frekvenciasáv: 470-862 MHz, rrősítés: 23 dB-ig változtatható, kivezérelhetőség: 115 dBuV.
További fontos technikai részletek az AH honlapján.
Az Antenna Hungária egyébként tízméteres magasságba elhelyezett, irányított antennákat modellezve alakította ki az adatbázisát, de aktív erősítős antennákkal akár a lefedettségi térképen túl is foghatjuk az adást.
A szobaantennás vételre nincs térkép, se adatbázis, csak annyit lehet kissé bizonytalanul mondani, hogy ahol szobaantennával fogható a régi, analóg adás, ott jó eséllyel bejön a digitális is. Ez nem azt jelenti, hogy ha zizegve látjuk az m1-et, akkor digitális dekóderrel HD-ban jön a foci-vébé is, a dvb-t jelnek ugyanis tiszta vétel kell, hogy akadásmentes legyen a kép, illetve egyáltalán legyen adás. Az analóg adás tesztelése még ennyire sem biztos módszer a fővárosban, ahol a dvb-t jel erőssége nemzetbiztonsági okokból kisebb, mint máshol. A szobaantennás vételre a bBudapestieknek ugyan most nagyobb esélyük van, mint eddig, hiszen június 11-én a Száva utcai és a Széchenyi-hegyi torony után a Hármashatár-hegyi is szórja a digitális jeleket. De még ez sem jelenti azt, hogy biztosan nem kell tetőantennát szerelnünk a padlásról kihajolva, hiszen a honvédség régi szovjet kommunikációs berendezései miatt a fővárosi frekvenciákon csak visszafogott jelerősséggel adhat az AH. A Széchenyi-hegy például 40 kW teljesítménnyel sugároz, pedig a maximális teljesítménye 100 kW.
Ha a sok “ha” és “talán” ellenére mégis hajlandóak vagyunk antennát vásárolni, akkor jó, ha tudjuk, hogy a digitális jel vételéhez pontosan ugyanolyan antenna és ugyanolyan csatlakozók kellenek, mint a jó öreg analóg tévéadáshoz. Vagyis elvileg akár a ház tetején felejtett régi tetőantenna is jó lehet még, feltéve, hogy nem túl rozsdás, nem rohadtak el a csatlakozók, és az antennát is a rendszerváltás után gyártották. A nyolcvanas években forgalmazott vevőantennák egy része nem tudja a teljes UHF-spektrumot fogni, pedig a zavartalan digitális vételhez ez kell.
Antennát egyébként 4-15 ezer forint között vehetünk, vagyis dekódertől függően 30-50 ezer forintba kerülhet az otthoni digitális átállás, már ha nem az adótorony közelében lakunk, és nem most vettünk tévét. Mert így akár egy négyezer forintos szobaantennával megúszhatjuk az egész futball-világbajnokságot.