A Fidesz hétfőn megint elhalasztotta az NHH és az ORTT összevonásáról szóló törvénytervezet szavazását. A halogatás oka az lehet, hogy a törvényt össze kell hangolni az uniós irányelvekkel. Brüsszelnek leginkább az nem tetszhet, hogy a hatóság fejét a kormányfő nevezi ki.
Az Index információi szerint a Fidesz azért halogatja a Nemzeti Hírközlési Hatóság és az Országos Rádió és Televízió Testület összevonásáról szóló törvénytervezet végszavazását, mert a médiaalkotmánynak is nevezett törvénycsomag ezen pontjai több helyen ellentétesek az érvényes uniós írányelvekkel. (Az alkotmány módosítását már a múlt héten megszavazta a parlament, a sajtószabadságról szóló törvénytervezet végszavazását viszont októberre halasztották.)
Az Európai Bizottsághoz közeli forrásaink szerint Brüsszel legfontosabb kifogása, hogy az újonnan felállítandó Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság függetlenségét nem biztosítja formálisan sem a médiát és a hírközlést szabályozó egyes törvények módosításáról szóló törvény. A tervezet szerint a médiahatóság elnökét maga a miniszterelnök nevezné ki, ráadásul szokatlanul hosszú időre, kilenc évre.
Az Európai Unió többek között az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelvben próbálja összehangolni az egyes tagállamok médiaszabályozását, a médiapiacról szóló uniós irányelvek azonban hagyományosan nagyon széles mozgásteret engednek a nemzeti szabályozásnak. Éppen ezért az itthon nagy botrányokat kavaró médiaalkotmány legtöbb eleme összeegyeztethető az uniós joggal, de a médiahatóság legalább elvi függetlensége már információink szerint Brüsszelnek is fontos.
Elvileg ha az Európai Unió úgy találja, hogy egy tagállam szabályozása nem felel meg az irányelveknek, fel kell szólítsa a törvény módosítására, és ennek elmaradása esetén akár pénzbírságot is ki lehet róni a renitens tagállamra.
A törvénytervezetet június 17-én már megpróbálta módosítani a fideszes Révész Máriusz és Kővári János, de párttársaik a kulturális és sajtóbizottságban leszavazták azt az indítványt, hogy az újonnan felállítandó médiahatóság elnökét ne a miniszterelnök, hanem az Országgyűlés nevezze ki. Révész akkor azzal indokolta indítványát, hogy célszerűbb lenne, ha egy kilencéves kinevezésről a parlament, és nem a kormányfő határozna. Ezt csak a két benyújtó és az LMP frakciója szavazta meg.
Úgy tudjuk, a Fideszen belül most már többen egyetértenek a kezdeményezéssel, főleg, hogy a változtatásnak legfeljebb szimbolikus jelentősége van: a Fidesz és a KDNP kétharmados többséggel azt szavaz meg az új médiahatóság elnökének, akit akar. Azt azonban vélhetően el akarja kerülni a Fidesz, hogy az esetleges módosítást az ellenzék a kormány Brüsszellel szembeni vereségének állítsa be.