Az LMP kifogásolja, hogy a médiatanács helyett annak elnökre dönt a Ringier és az Axel-Springer egyesülésének engedélyezéséről, az NMHH szerint azonban erről szó sincs, csak az ügymenetet gyorsítják fel. Azzal hogy Szalai Annamária dönt.
Ugyan még nincs is hivatalos döntés, az LMP szerint azonban máris törvénytelen a Ringier és az Axel Springer egyesülését vizsgáló eljárás. A párt szerint ugyanis az NMHH Médiatanácsa egy februári döntésével a tanács elnökére, Szalai Annamária bízta, hogy egyesülhet-e a Blikket, a Népszabadságot és a Nemzeti Sportot is kiadó Ringier, illetve a kilenc megyei napilapot és a Világgazdaságot, illetve több tucat magazint, köztük a Kiskegyedet, a Popcorn és a Tvr-Hetet is kiadó Axel-Springer. Az LMP szerint az is aggályos, hogy tavaly tavasszal, amikor bejelentették, hogy a két cég egyesíti közép-európai érdekeltségeit, még csak a Gazdasági Versenyhivatalnak kellett döntenie ilyen ügyekben, az új médiatörvény szerint azonban a GVH-nak médiacégek esetében ki kell már kérnie az NMHH álláspontját is, az LMP szerint viszont „erősen kifogásolható, hogy a törvényi változás a már folyamatban lévő ügyekre és visszamenőleges hatállyal is érvényes”.
Az NMHH álláspontja szerint viszont a február 9-ei határozat „nem írta felül a médiatörvényt, nem adott újabb döntési jogköröket a médiatanács elnöke számára, ezért értelmében a médiatanács elnöke nem dönt, és nem dönthet az Axel Springer és a Ringier AG összefonódási ügyében a médiatanács helyett”. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nem Szalai Annamária hozza meg a döntést egyedül, csak annyit tesz, hogy döntése jogilag attól még a médiatanács döntésének számít. „A jogosítvány is csak az eljárás lefolytatását könnyíti meg, illetve gyorsítja fel”- áll az NMHH közleményében, amely arra nem válaszol, hogy miért dönt a testület egy tavalyi ügyben az idén január elsején életbe lépett médiatörvény alapján.
Azt egyelőre nem lehet tudni, hogy mit is javasolt Szalai Annamária, illetve az NMHH Médiatanácsa a GVH-nak: hogy egyesülhet-e a Ringier és az Axel-Springer, vagy sem. Azonban a versenyhivatalhoz közeli forrásaink már tavaly azt mondták, hogy az egyesülést várhatóan nem engedélyezi a hatóság, mivel a létrejövő új cég több mint 40 milliárdos vagyonával piacvezetővé válna, megelőzve az RTL Klubot is.
A svájci Ringier és a német Axel Springer nemzetközi szinten egyesítette közép-európai érdekeltségét. Az új cégben a Ringiernek és az Axel Springernek is 50 százalékos tulajdonrésze van, de kölcsönös részvénycsere biztosítaná az együttműködést az anyacégek esetében is. A közös cégbe az Axel Springer 50 millió eurót visz, valamint további 125 millió eurót fizet a Ringiernek.
Már tavaly felmerült, hogy az új cégnek az egyesülés érdekében meg kéne válnia a Népszabadságtól, mivel a Ringier jelenleg 70,4 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik az országos napilapban, esetleg megválna a postától a lapterjesztést 2007-ben átvevő Medialogban meglévő tulajdonrészétől. Az elmúlt egy évben mindkét cég eladásáról folytak tárgyalások pénzügyi és szakmai befektetőkkel is, de az Index értesülései szerint egyik cégre sem érkezett végül kedvező ajánlat. A cégek így nehéz helyzetbe kerülhetnek, mivel ha a GVH döntése feltételekhez köti a fúziót, akkor eladási kényszerben lehetnek, amely természetesen az eladni kívánt cégek árára is jelentősen kihat.
Akár a Ringier és az Axel-Springer közép-európai érdekeltségeinek egyesítését is meghiúsíthatja a GVH döntése. Az Axel Springer ugyanis lengyelországi, csehországi és magyarországi leányvállalatainak tevékenységét helyezné át az új társaság fennhatósága alá, miközben a Ringier a szerb, a szlovák, a cseh és a magyar érdekeltségeit, így egészítenék ki ugyanis legjobban egymást a cégek portfóliói.
Úgy tudjuk, hogy a GVH eljárása már lezárult és az NMHH is megírta a saját álláspontját, de egyelőre a határozatot még nem hozták nyilvánosságra.