A szólásszabadság az interneten ugyanúgy érvényes, mint a többi kommunikációs eszköz és csatorna esetében, korlátozása csak kivételes esetekben, és akkor is az elfogadott nemzetközi normákkal összehangban, azokban meghatározott érdekek alapján lehetséges, fektették le a szólásszabadság ügyét képviselő nemzetközi szervezetek megbízottjai közös deklarációjukban.

Az ENSZ, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), az Amerikai Államok Szervezete (AÁSZ), valamint az Emberi Jogok Afrikai Bizottságának biztosa az Open Society Archive (OSA) és a TASZ szerdai sajtótájékoztatóján Budapesten jelentette be a közös állásfoglalást.

A négyoldalas szövegben többek között kifejtik, hogy a többi kommunikációs eszköz esetében bevezetett szabályozást nem lehet változtatás nélkül alkalmazni az internetre, amelyhez külön szabályozás kidolgozására van szükség. Az internet vagy annak egyes részeinek lekapcsolását, vagy az internetforgalom szándékos lassítását még nemzetbiztonsági szempontokból sem tartják igazolhatónak.

Nem egy specifikus törvényre reagál

Frank La Rue, az ENSZ Véleményszabadság és Szólásszabadság ügyében eljáró különmegbízottja a G8-csúcstalálkozót említve aggasztó tendenciákról beszélt, de azt mondta, hogy szerinte Magyarországra is az internet túlszabályozása jellemző. Szerinte a szólásszabadság szempontjából visszalépés lehet az új magyar távközlési és kommunikációs szabályozás, és megítélése szerint a médiahatóság sem teljesen független testület.

Az ENSZ különmegbízottja ugyanakkor nem akart bővebben beszélni a magyar helyzetről, mint mondta, csütörtökön egyeztet a médiatörvényről a Parlament emberi jogi bizottságával. Dunja Mijatovic EBESZ-biztos hangsúlyozta, hogy nincs különösebb üzenete annak, hogy éppen Budapesten jelentették be a deklarációjukat, a négy aláíróból hárman eleget tudtak tenni az OSA és a szervezők meghívásának.

Frank La Rue szerint a deklaráció nem a magyar médiahelyzetre reagál, hanem olyan irányelveket fektet le, amelyek a világ minden országára érvényesek, és mindenhol segítik a civil társadalmat. Azt is elmondta, hogy a rapportőrök javaslatainak csak akkor van valódi hatása, ha a társadalom is változtatásra kényszeríti a kormányokat.

Kivételes esetekben lehet korlátozni

A gyermekpornográfia vagy a terrorizmus elleni küzdelem miatt szükség lehet ugyan bizonyos legitim korlátozásokra, azonban ezeket egyértelmű törvényeknek kell meghatározniuk, és kivételes eseteknek, meghatározott érdekek védelmének kell tekinteni.

Az internet blokkolásának és a tartalomszűrésnek a kivédése mellett fontosnak nevezte a hozzáférés biztosítását mind a tartalomhoz, mind az eszközökhöz, ez ugyanis szerinte a szólásszabadság egyik kulcsfontosságú eleme. Példaként említette az IT-szektorban eredményes Indiát, ahol mégis csak a lakosság hét százaléka fér hozzá az internethez.

Szerinte az arab országokban történt események is bizonyítják milyen fontos eszköz lehet az internet a korrupció elleni küzdelemben és az emberi jogok fejlődésének elősegítésében, békés tüntetések szervezésében. La Rue úgy vélte, hogy az internet új elemeket hozott, a kommunikáció már nem egyirányú, valós időben lehet reagálni az eseményekre. Óriási politikai hatása van, egyben a demokrácia eszköze, ezért is aggódnak egyes kormányok miatta.

Dunja Mijatovic EBESZ-biztos szerint a világon sok kormány blokkol bizonyos tartalmakat, azonban a történelem már megmutatta, hogy az embereket nem lehet így korlátozni, mert így is mindig megtalálják a módot alapvető jogaik érvényesítésére.

Hivatkozási alap lehet

Toby Mendel, a Centre for Law and Democracy szervezet ügyvezető igazgatója úgy vélte, hogy a deklarációt elsősorban a nemzetközi sztenderdeket is lefektető hivatkozási alapként használhatják majd civil szervezetek. Mint mondta, a különböző problémákat különböző módokon felvető csoportokat könnyebben hagyhatják figyelmen kívül a kormányok, ugyanakkor a biztosok korábbi állásfoglalásaira nemzetközi bíróságokon is hivatkoztak már.

A véleményszabadsággal foglalkozó biztosok 1999 óta minden évben elfogadnak egy közös nyilatkozatot a szólásszabadság valamelyik konkrét területén, amellyel szerintük előremozdítják a véleményszabadság ügyét.