Az Országgyűlés hétfőn fogadta el a filmtörvény és a múzeumi törvény módosítását, így a Magyar Nemzeti Filmarchívum átalakulásával létrejöhet a MaNDA, teljes nevén Magyar Nemzeti Digitális Archívum és Filmintézet, jelentette be szerdán Budapesten Szőcs Géza, a Nemzetierőforrás-minisztérium (Nefmi) kultúráért felelős államtitkára.

A központi internetes felület béta-verziója 2011 második félévében készül el, mondta Lovas Lajos, a Nefmi Digitális Archívum Főosztályának vezetője, aki a főigazgatói pályázat kiírásáig miniszteri biztosként irányítja a MaNDÁ-t. A következő félévben létrehoznak egy központi nyilvános felületet, amin keresztül elérhetővé teszik a különböző adatbázisokat. Ehhez fejlesztenek vagy vásárolnak egy metaadat-keresőt. Ami biztos, a honlap neve nem manda.hu lesz, mert az már foglalt.

A MaNDA főigazgatói posztjára pályázatot írnak ki, a főigazgató pedig majd a főigazgatóhelyettesi posztokra ír ki pályázatot. A filmintézetben az archívum eddigi igazgatónője, Gyürey Vera szakmai főtanácsadó lesz.

Más adatbázisokkal egyeztettek és folyamatosan egyeztetni fognak, válaszolta kérdésünkre az államtitkár, aki szerint az újabb nagyívű bejelentés létrejöttét többek között a benne résztvevők elszántsága biztosítja.

A MaNDA anyagi hátterét a Filmarchívum eddigi 213 milliós költségvetése és 160 milliós bevételi kötelezettsége jelenti, emellett idén 200 millió áll rendelkezésre az intézmény felállítására és működtetésére a költségvetésben. Ami a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósághoz kerülő Nemzeti Audiovizuális Archívumra (NAVA) eddig fordított összeghez képest alacsonynak tűnik. Az Állami Számvevőszék 2009-es jelentése szerint egyébként a 2004-2007 közötti időszakban digitalizációra 40,3 milliárd forintot fordított a magyar állam.

"Még nem adtuk fel, hogy pályázatokból bővítsük a keretet. Tavaly többek között leadtunk egy kiemelt projekt-pályázatot 100 millió forintos összegben a nemzeti kulturális örökség részét képező kép- és hangrögzítés országos nyilvántartási rendszerének kialakítására" - válaszolta az Indexnek Lovas Lajos.

"Az archívummal a kormányzat célja, hogy a magyar kultúra által létrehozott valamennyi alkotást, a szépirodalomtól a képzőművészeten át a filmművészetig biztonságos, digitális úton rögzítse és hozzáférhetővé tegye egy központi nyilvános felületen" - mondta az államtitkár. A határon túli magyar vonatkozású anyagok is felkerülnek. A jogdíjjal nem terhelt alkotások esetében díjmenetesen, más esetben online díjfizetés mellett.

Összesen 3,5 millió digitalizált dokumentum van a magyar közgyűjteményekben, ebből legtöbb, 700 ezer a Magyar Országos Levéltárban található. Játékfilmekből 1000 van, ebből 160 van digitalizálva - sorolt Lovas Lajos példákat. A Nefmi által felügyelt közgyűjteményekben legalább 20 millió a műtárgy és dokumentum.