Tavaly nyáron, Amerikát átszelő kerékpáros rekordkísérlete során súlyos baleset érte, egy tartálykocsi előzés közben a tükrével elsodorta és koponyasérülést szenvedett. Hogy halad a felépülése?

Jól vagyok, köszönöm. Egészen más ez, mint a korábbi csonttöréseim, hiszen azok mind meggyógyultak bizonyos időn belül, míg egy fejsérülést máshogy kell kezelni, de nagyon szerencsés vagyok. Teljesen normális életet élek. Annyi csak a különbség, hogy könnyebben feldühítem magam, és nem emlékszem olyan jól azoknak az arcára, akikkel csak néhány alkalommal találkoztam. De a fizikai teljesítőképességemet tekintve nincs különbség.

Most jelent meg a trilógiája DVD-n, és úgy tudom, megint dolgozik a Discoverynek. Ismét valamiféle embertelen állóképességi versenyre készül?

Nem, a tervek szerint inkább történelemmel foglalkozom majd.

Sporttörténelemmel?

Nem, olyan híres utazásokkal, melyeket száz, kétszáz, háromszáz éve tettek emberek, és hogy vajon ma megismételhető-e egy ilyen út. Meg is próbálkoznék egyes részek teljesítésével, de egyelőre kérdés az is, vajon mennyit változott azóta a társadalom, vajon a nézők arra számítanak-e, sokkal egyszerűbben megoldható az ilyesmi manapság. Szóval még alakul a terv.

Tervezi, hogy kiadja önéletrajzát?

Egyelőre nem. Nem érzem úgy, hogy elég régóta élnék ahhoz, ami egy önéletrajzhoz szükséges. Na meg az is segíti az eladásokat, ha drogfüggő volt az ember, vagy nőcsábász, vagy valami ilyesmi, és eddig még nem szoktam rá a heroinra vagy az alkoholra, meg a házasságom se ment tönkre, szóval addig nem tervezem, amíg a fentiek nem következnek be.

Nyert két olimpiai aranyérmet, keresztülevezte az Atlanti-óceánt, végigbringázott Anglián, Spanyolországon és Franciaországon, átúszta a Gibraltári-szorost, lefutott hat egymást követő maratont a Szaharában, 2009-ben pedig tizedik lett a triatlon eb-n. Nekem úgy tűnik, hogy gyakorlatilag már nem maradt verseny, amire benevezhetne. Vagy van valami, amiben szívesen megmérettetné magát?

Ha az ember hosszú időn át egy sportot űz, jó dolog más sportokat is kipróbálni. Mindig újat tanul az ember, és mindig új környezetben. A legkeményebb verseny ugye a sivatagban volt, a Föld leghidegebb versenye Yukonban, aztán vannak vizes események is. Szívesen indulnék vizes versenyeken, de a versenyzéstől kicsit eltávolodva a felfedezők utazásait is szívesen megismételném. Igazi kihívás lenne úgy csinálni végig, mint ők. Van amúgy rengeteg verseny, mindig találhat magának az ember, Kínában, Mongóliában mindenféle vicces dolgot művelnek. Majd meglátjuk.

Benevezne másodszor is ugyanarra a versenyre? Vagy mindent csak egyszer próbál meg?

Szerintem az ember olyankor próbálkozik meg ugyanazzal másodszorra is, amikor nincs megelégedve a teljesítményével. Talán ezért hagytam annak idején abba az olimpiai versenyzést, mert úgy éreztem, ezzel már megvagyok, és ideje más dolgokkal megpróbálkoznom.

Melyik volt a legkeményebb versenye?

Ez jó kérdés. Az olimpia azért kemény, mert az ember négy éven át edz egyetlen hatperces versenyre, úgyhogy ha nem jól kapja el azt a hat percet, akkor négy évet vesztegetett el. Aztán ott a Föld legkeményebb versenye (a Marathon des Sables ultramaraton, gyakorlatilag 6 maraton egymás után) amelynek a Szahara a helyszíne – minden többnapos verseny kemény, de ott még a hőséggel is küzdenünk kellett. De aztán ott van a Föld leghidegebb versenye, amelyre a balesetem után neveztem be, ahol akkor iktat be az ember pihenőt, amikor szükségét érzi, és mínusz negyven fokban kell sátorban aludni, ami egészen másféle próbatétel, szóval egyszerre felépülni a balesetemből és ezt művelni elég kemény volt.

Átúszta a Gibraltári-szorost David Walliams komikussal. Maga szerint melyiküknek ment jobban?

Ő korábban már átúszta a Csatornát, úgyhogy jól ment neki a távúszás, de aznap elég viharos volt a tenger, úgyhogy tengeribeteg lett. Nem érezte túl jól magát, de jó úszó, úgyhogy nem adta fel. De nem sütött el túl sok poént.

Szereti a Little Britaint?

Igen. Vicces.

Milyen tévéműsorokat szokott nézni?

Rengeteg dokumentumfilmet nézek. Ezt nem csak azért mondom, mert a Discoverynek dolgozom, de elég sok a Discoveryn megy közülük. Meg bírom az amerikai sorozatokat, a Gengszterkorzót, régebben Az elnök embereit és a Maffiózokat néztem. Aztán elég sok sportot, akár focit, akár rögbit, meg filmeket persze. De szerintem a legtöbb pasas ezt a négy műfajt nézi.

Lehetséges. Maga az olimpia egyik fenntarthatósági nagykövete. Ez mit jelent pontosan?

Nagy-Britannia részben azzal nyerte el az olimpia rendezésének jogát, hogy elkötelezte magát a fenntarthatóság mellett, akár a stadionokról, akár az olimpiai faluról van szó, és mindent olyan módon építenek, hogy az nem károsítja a környezetet és nem hat hátrányosan a következő generációkra. Ugyanez vonatkozik az étkeztetésre, az érmek, a mezek beszerzésére, arra, hogy fair trade termékek-e, ilyesmi. Az olimpiai építkezéseken dolgozó cégek komoly fenntarthatósági szabályokhoz tartják magukat, és ez olyan tapasztalatot jelent számukra, melyet az olimpia után is tudnak majd kamatoztatni. És ez az, amit igyekszünk elérni, hogy nem csak arról a két hétről van szó, amíg az olimpia itt van Nagy-Britanniában, hanem hogy mit tudunk megtanulni a házigazdai szerep kapcsán, az olimpiára készülés kapcsán, és hogy nemzetként is egészségesebbé válunk emiatt.

Igyekszik ezeket az elveket a saját életében a gyakorlatban is alkalmazni?

Igen. Ahogy gyereke lesz az embernek, ez fontossá válik a számára. Hiszen így a számunkra fontos emberek élettartama nem a saját halálunkkal ér véget, hanem kitolódik a gyerekeink, vagy pláne az ő gyerekeik életével, ami még 70, még 140 év, és így sokkal kevésbé lesz önző az ember. A balesetem óta nem szabad autót vezetnem, így aztán valóban fenntartható módon közlekedem.

Vagyis kerékpárral, ugye?

Igen, bringával jöttem ma is. Van lámpám, úgyhogy nem lesz gond a hazaút sem.

Azt olvastam a Twitteren, hogy ellopták a kerékpárját.

Igen, hétfőn.

Már lett helyette másik?

Megrendeltem az újat (egy összehajtható Brompton volt), de amúgy a Daily Telegraphtól kaptam, akiknek dolgozom, és a nevem is rá volt írva. Úgyhogy tudni fogom, ki lopta el, ha meglátom az utcán.

Legszívesebben milyen sportra járatná a gyerekeit?

Jó kérdés. A legidősebb, a fiam szerintem elég jó úszó, de ha megkérdezi az ember, mit szeretne sportolni, közölné, hogy rocksztár akar lenni. Szerintem az apjánál művészibb alkat, hogy így fogalmazzak. És a kislányaim, az egyik kétéves, a másik hat hónapos, szóval ha az ellenkezés valaha sportág lesz, akkor a nagyobbik lányom világbajnok lesz, mert mindenre nemet mond.

Sejtem. Nekem is lányaim vannak.

Ilyenek a lányok.

Jaja. De mit tenne, ha közölnék, hogy hivatásos sportolók szeretnének lenni?

Szerintem az a legfontosabb, hogy minél több sportágat kipróbáljanak, és ha élvezik, akkor csak csinálják, és jussanak el benne addig, ameddig csak tudnak. Ha ez azt jelenti, hogy hivatásos sportolóvá válnak, remek. Ha a fiamból profi teniszező lesz, elmehetek nyugdíjba.

Mit tippel, hány aranyat nyer jövőre a brit evezős válogatott?

Pekingben két aranyat nyertünk, szerintem itthon hármat, talán négyet fogunk. De ezt sosem lehet tudni – a döntőket bárki megnyerheti. Ez a jó a sportban, hogy nem lehet tudni, mi fog történni. Az biztos, hogy jelenleg van hét világbajnokunk, de persze nem mondhatjuk, hogy mindannyian megnyerik az olimpiát, talán a felük, ha jó napjuk van. De a világbajnokság egészen más, mint az olimpia. Négy évente az az egy nap, amikor senki sem hivatkozhat kifogásokra.

Már csak egy kérdésem maradt. Mi motiválja, miért vág neki mindig újabb és újabb kihívásoknak?

Ha az ember egyvalamit csinál nagyon hosszú időn át... én például rengeteg tavat láttam már Európában, de rengeteg olyan hely van, amit még sosem láttam. És nagyon érdekes aktívan meglátogatni ezeket az új helyeket, megismerni a történetüket, a földrajzi adottságaikat, akár egy versenyen, akár ha úgy próbáljuk megismerni ezeket a helyeket, mint azok az emberek, akik legelőször eljutottak oda.

Ez minden bizonnyal nagyon izgalmas, de ugyanígy autóval is bejárhatná az ember ezeket a helyeket. Miért fontos a verseny?

(Nevet.) Ez igaz, de autóból nem lát annyi mindent az ember, vagy nem olyan sebességgel, és az autó nem is ugyanazon az úton halad. Bár igaza van, jobb autóval megnézni, mint egyáltalán nem megnézni. De a legjobb saját erőből eljutni a célig.