Nem sokkal azt követően, hogy a CBS bejelentette, Elementary címen sorozatot forgat Sherlock Holmes kalandjaiból, a BBC jelezte, hogy a modern Sherlock az ő ötletük, és készek perre menni szellemi termékük megvédéséért. A helyzet nem ennyire egyszerű, mert korántsem egyértelmű, ki birtokolja a történetek jogait, és milyen mértékben.
A BBC perrel fenyegei az amerikai CBS-t, mert ők is szeretnének egy sorozatot forgatni Sherlock Holmesról. Vajon az angol detektív ugyanúgy a kulturális közkincs része, mint Hamlet és Drakula? A The Hollywood Reporter két dolognak is igyekezett utánajárni: milyen esetben lehet jogos a BBC követelése, illetve valóban szabadon felhasználhatók Arthur Conan Doyle 19. században született regényhősének és Watson doktor nevű segítőjének történetei, vagy sem. A híres detektívről készült utolsó Doyle-történet 1927-ben látott napvilágot, tehát 84 évvel ezelőtt. A berni konvenció kimondja, hogy az irodalmi művek esetében azok a szerző halála után minimum ötven, de legtöbb esetben 70 évig jogvédelmet élveznek, szabad felhasználásuk nem engedélyezett. Sir Arthur Conan Doyle 1930-ban halt meg, művei tehát nem tartoznak a védett kategóriába - legalábbis elméletileg.
A BBC és a Sherlock című sorozatot gyártó Hartswood Films 2010 óta két nagyon rövid, mindössze hat epizódot felölelő évadot forgatott a napjainkba áthelyezett történetből. A modern Sherlock már nem drogos, hanem éppen leszokóban van a dohányzásról (ezért nikotintapasszal üti magát), intelligenciája és zseniális elméje változatlanul megvan, csak mostanában mobiltelefonok és más kütyük segítségével nyomoz. A sorozat harmadik, szintén három epizódból álló évadát nem sokkal azelőtt jelentették be, hogy a CBS előállt volna az Elementary címre keresztelt verzió tervével, amiről csak annyit lehet tudni egyelőre, hogy napjainkban játszódik New Yorkban, ahol Sherlock Holmes és Watson doktor titokzatos bűncselekményeket derít fel.
A CBS bejelentésére a BBC is felkapta virtuális fejét, nagy a globális tévés piac, de ennyire azért nem, ráadásul a Sherlock a BBC America jóvoltából az USA-ban is látható. A brit sorozat egyik executive producere az Independentnek azt nyilatkozta, hogy figyelemmel kísérik az amerikai sorozat előkészítését. “A CBS szerint saját ötletet valósítanak meg, ami azért érdekes, mert nem sokkal ezelőtt minket is megkerestek azzal, hogy szeretnék megvásárolni a Sherlock amerikai változatának jogait. Megnyugtattak minket, hogy tiszteletben tartják a szellemi terméket, így feltételezzük, az Elementary nem fog hasonlítani a Sherlockra olyan mértékig, hogy az aggodalmat váltson ki bennünk. Mint minden jó szülő, mi is minden eszközzel megvédjük gyermekünket.”
Eddig a nyilatkozat, ennek alapján írta az Independent brit napilap, hogy a BBC és a stúdió akár perre is kész, ha az amerikaiak tényleg elkészítik a sorozatot, amit többek között Sarah Timberman, a Felejthetetlen című krimisorozat írója készít majd. A pernek viszont nem biztos, hogy van értelme, mivel Doyle művei bizonyos szempontból a public domain, azaz közkincs kategóriába tartoznak, legalábbis a briteknél. Az amerikaiaknál azonban nem ugyanolyan törvények védik a szellemi termékeket, így fordulhat elő, hogy egyetlen novelláskötet, az 1927-ben kiadott The Case Book of Sherlock Holmes (Sherlock Holmes esetnaplója) az USA-ban csak 2023-ben lesz szabadon felhasználható, így a BBC követelése a felszínen jogosnak tűnik.
Igaz, hogy Sir Arthur Conan Doyle jogvédett öröksége jelenleg egy novelláskötetből áll, de könnyen elképzelhető, hogy ennek alapján nyerhet pert a BBC. Több, szerzői joggal (is) foglalkozó amerikai blogon és weboldalon heves viták zajlanak a mai napig, hogy egy kötet elegendő-e arra, hogy jogvédelmet biztosítson egy közkinccsé vált karakternek. Egy ötletet (kalapos nyomozó orvos barátjával ügyeket old meg) eleve nem lehet levédeni és ugyanez vonatkozik a karakterre magára - ha egyszer a közkincs része, akkor az is marad, elméletileg akár a következő James Bond-filmben is lehetne egy Sherlock Holmes nevű szereplő. A karakter jellegzetességei azonban már más lapra tartoznak.
Egy 2011 júniusi bírósági döntés értelmében a karakterek azon jellegzetességei, amiket csak a karaktereket szerepetető filmek megtekintése után lehet a névvel/szereplővel összekapcsolni, jogvédett tartalomnak minősülnek. A pert, amiben ezt a határozatot hozták, a Warner Brothers stúdió indította egy cég ellen, ami klasszikus moziplakátokat vásárolt meg, majd azokról kimásolta a szereplők arcát, például Clark Gable-ét (Elfújta a szél), majd azt pólókra nyomtatva árulta. A bíróság szerint Gable jellegzetes arca a film szerves része, így arra nem vonatkozik a szabad felhasználás (a mozgóképek jogai soha nem járnak le, a nyomtatott reklámanyagoké viszont 70 év eltelte után igen).
Ez a döntés precedensértékű lehetne, így ha az amerikai Sherlock-sorozatban a főszereplő mobiltelefonok, sms és GPS segítségével nyomoz, a BBC perelhet szerzői jogok megsértése miatt. Ha viszont ezek közül már csak egy jellegzetességet (például a mobiltelefont) tartanak meg, és mondjuk az amerikai verzió szerint Watson sem Afganisztánban, hanem Irakban sebesült meg, akkor a BBC hiába meg bíróságra, nem fognak foglalkozni az üggyel.
Ezt a Warner Bros., Superman karakterének tulajdonosa a nyolcvanas években tanulta meg saját bőrén, amikor beperelték az ABC egyik sorozatát, mondván annak főszereplője Superman nyúlása. A bíróság megvizsgálta a The Greatest American Hero című sorozat főszereplőjét, és arra jutott, hogy ugyan valóban vannak átfedések a két karakter között, de a sorozat megtekintése során senki nem mondaná azt, hogy annak főszereplője maga Superman. “Az, hogy valakinek a látványa egy jogvédett karakterre emlékeztet, az még nem egyenlő azzal, hogy a két karakter megegyezne, márpedig a jogsértés csak abban az esetben valósul meg, ha ez így történik.”
A magyar mozikban most is látható egy ifjúsági film, aminek címében szerepel Sherlock Holmes neve. Bernáth Zsolt rendező megkeresésünkre elmondta, hogy mivel előző filmjét (Illúziók) szerzői jogi okok miatt nem tudta bemutatni, óvatosak voltak a Sherlock Holmes nevében című magyar ifjúsági film készítésénél: csak a Sherlock Holmes név használati jogát kellett megszerezniük, ami - mint mondta - nem is volt bonyolult. Hivatalos jogi útja van, és a whiskeytől dohányon át a filmekig minden, ami Sherlock Holmes, az egy cégnek fizet jogdíjat. "A Sir Arthur Conan Doyle Literary Estate a Sherlock Holmes-örökség jogtulajdonos cége, őket kerestük meg hivatalosan. Náluk van a levédve minden: márkanév, karakternevek, történetek, filmjogok” - sorolta a rendező-forgatókönyvíró a jogi hátteret.
A történetet nem vették meg, hisz saját sztorit írtak a filmhez Kis-Szabó Márkkal közösen. A Dunaújvárosban forgatott filmben egyébként két kisfiú nyomoz zombikká változott fiatalok után. "Csak a Holmes és Watson nevek használatát kértük, bár azok is csak becenévként jelentek meg, a két kisfiú egymást szólítja Holmesnak és Watsonnak. Külön megállapodás volt, hogy a márkanevet a főcímben használhattuk" - mondta még a filmről. A jogdíj árát nem árulhatta el, de mivel 20 millió forintos volt az egész film költségvetése, nem lehetett túl magas.
Az EU-n belül érvényes általános szerzői jogok a berni konvenciót követik, azaz a védelmi idő a szerző halálától számított 70 év, ezt követően a védettség lejár, és a művek szabadon felhasználhatók lesznek, hiszen átkerülnek a közkincs kategóriába. Ez nem azt jelenti, hogy onnantól kezdve bárki állíthatja, hogy ő írta a Sátán kutyáját, viszont senkitől nem kell engedélyt kérnie, ha filmet akar belőle forgatni, legalábbis elméletileg. A gyakorlatban azonban az egyes tagállamok olyan rendelkezéseket hoznak a szerzői jog védelmével kapcsolatban, amilyet csak akarnak.
A Bernáth Zsolt említette Sir Arthur Conan Doyle Literary Estate nevű cég tulajdonjogai többszörösen is vitatottak a mai napig. Még az is elképzelhető, hogy a filmesek egy olyan cégnek fizettek a jogokért, aminek semmilyen hatásköre nem volt a pénz beszedésére.
A Sherlock Holmes történetek jogainak sorsa Doyle halála után legalább olyan kalandosan alakult, mint a híres detektív eseteinek nagy többsége. A The New York Times 2010 januárjában próbálta kibogozni a rejtélyes ügy szálait, több-kevesebb sikerrel. A jogok az író halála gyermekeire szálltak, először Denisre, akinek 1939 és 1946 között számos, Basil Rathborne főszereplésével készült Holmes-filmet is köszönhetünk. Halála után öccse, Adrian vette át a családi üzletet és vitte azt egészen 1970-ig, amikor ő is elhunyt, így a staféta Jean nevű húguk kezébe került.
Ekkor lépett színre Denis Doyle felesége, aki sikerrel perelte el Jeantől a jogokat. Alapított egy Bskerville Investments nevű céget, és ezen keresztül foglalkozott a hagyaték ügyeivel. Nina Doyle azonban nem volt jó üzletasszony, és a cég 1976-ban csődbe ment, egészen pontosan átkerült a Bank of Scotland birtokába. Mivel a bank nem akart filmjogokról tárgyalni és plagizáló zugírókat vegzálni, még ugyanabban az évben eladták az egész vállalkozást az 1954-es Holmes-tévésorozat producerének, Sheldon Reynoldsnak.
Reynolds a nem sokáig élvezhette befektetése gyümölcsét, hiszen 1980-ban, ötven évvel Doyle halála után a Holmes-jogok szabadon felhasználhatóvá váltak. Az USA-ban azonban nem az író halála után ötven évvel járnak le a jogok, hanem a publikáció évét követő 95. évvel, ráadásul 1980-ban már érvényben volt egy 1976-os, szerzői jogokat szabályozó törvény, melynek értelmében egy szerző örökösei kérelmezhetik, hogy a még nem közkinccsé vált jogok ismét a tulajdonukba kerülhessenek.
Jean Doyle, az író utolsó élő gyermeke így is tett, és 1981-től kezdve ismét ő volt a Holmes-örökség jogtulajdonosa, egészen 1997-es haláláig. Végrendelete értelmében a jogok ezt követően az amerikai Vakok és gyengénlátók szövetségéhez kerültek, akik köszönték szépen, és postafordultával egy húzósabb összegért el is adták azokat, mégpedig Doyle unokáinak.
A kilencvenes évek legvégén Sheldon Reynolds felesége megalapította a Sir Arthur Conan Doyle Literary Estate nevű céget, és arra hivatkozva, hogy férje a Bank of Scotlanddel közösen vásárolta meg a jogokat még 1976-ban, pert indított azok visszaszerzésére. A bíróság elutasította a keresetet, de Andrea Plunket nem adta fel a harcot és még legalább hat pert indított az ügyben - mindent eredménytelenül.
2003-ban azzal is megpróbálkozott, hogy védjegyként jegyeztesse be Holmes karakterét, de ez sem jött össze neki. A hölgy ettől még lelkesen üzemelteti weboldalát (a magánéletben egy motelt igazgat valahol New Jersey-ben), amin azt állítja, hogy ő a karakter kizárólagos jogtulajdonosa, és tőle kell engedélyt kérni, ha valaki Holmes-t szerepeltetni akarja filmben, sorozatban, színdarabban vagy könyvben.