A rádió jelenlegi tulajdonosa, Medveczky Mihály ma reggel jelentette be, hogy a rádió november 9-én éjfélkor befejezi a műsorkészítést. Medveczky nem zárkózott el attól, hogy a Neo FM valamilyen formában a jövőben is hallgatható legyen, de az biztosnak látszik, hogy erre nem a megszokott formában és frekvencián kerül sor.
A hírt elsőként a Rádióbarát nevű Facebook-oldal tette közzé. A rádió tulajdonosa a Velvetnek elmondta, hogy nem volt más lehetősége, hiszen a rádió ellen indított csődvédelmi eljárás október 30-án eredménytelenül zárult le. Medveckzy szerint az egyezség nem a tulajdonos és a befektetők, hanem a hitelezők miatt hiúsult meg. A NeoFM 750 millió forinttal tartozott az NMHH-nak, ami a kamatokkal együtt most úgy egymilliárd forint lehet.
A Neo FM tulajdonosa szerint a döntéshez az vezetett, hogy az NMHH júliusban felmondta a frekvenciaszolgáltatási szerződést. A rádió a döntés ellen fellebbezett, de vesztett. A Fővárosi Ítélőtábla végzése szerint végrehajtható a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának azon határozata, amiben felmondta a Neo FM-et működtető FM 1 Zrt. médiaszolgáltatási szerződését. A médiatanács egyébként június 20-án határozott arról, hogy súlyos és tartós szerződésszegés miatt felmondja a médiaszolgáltatási díjat sem fizető Neo FM médiaszolgáltatási engedélyét.
A rádió, mondta el Medveczky a Velvetnek, ma éjfélkor befejezi a sugárzást a 100,8 Mhz-en, de az interneten továbbra is hallgatható lesz. A Neo World nevű rádió nemcsak magyaroknak szól majd, a tervek szerint a világ országainak feléhez szeretnének eljutni, ezek közül párban már tesztelik a szolgáltatást. A német piacon német nyelven, másutt angolul akarnak majd szolgáltatni. Az ambiciózus projektet Medveczky "a világ legnagyobb rádiós médiahálózataként" emlegette.
Július 3-án az FM1 Zrt. részvényeit a Dr. M-MEDIA Kft. vásárolta meg. Távozott a társaság éléről Földes Ádám, akinek a helyére a tulajdonosváltás után Németh Tibor érkezett.
A médiatanács július 24-i tájékoztatása szerint a Neo FM-et üzemeltető vállalkozás tartozása 770 millió forint volt, ez azóta közel 900 millió forintra nőtt a kamatok és az esedékes havi díjak miatt. Az összeg médiaszolgáltatási díjtartozásból, a bankgarancia hiányából, valamint az ezekért kiszabott bírságokból áll össze. A médiahatóság azóta jelezte: az FM1 Zrt. továbbra sem fizet, így folyamatosan növeli elmaradását.
Augusztus 6-án azonnali hatállyal felmondott a Neo FM mind a 26 dolgozója, mert nem értettek egyet az új tulajdonos elképzeléseivel és hónapok óta nem kaptak fizetést. A kollektív döntést Berényi Attila, a rádió volt vezérigazgató-helyettese és hírigazgatója azzal indokolta, hogy a rádiót korábban üzemeltető, súlyos adósságot felhalmozó FM1 Zrt. részvényeit július 3-án felvásárló Dr. M-MEDIA Kft. az öt forintos vételáron felül egyetlen petákot sem fektetett a rádióba, a dolgozók pedig már hónapok óta nem kaptak fizetést.
A Fővárosi Törvényszék szeptember elején elutasította a Neo FM rádiót működtető FM1 Zrt. keresetét, amelyben a társaság a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának határozatát támadta meg, amellyel felmondta a rádió médiaszolgáltatási szerződését. A törvényszék közigazgatási kollégiuma helyt adott az NMHH azon érvelésének, hogy a csődeljárás – amely alatt a rádió jelenleg áll, és amelyre hivatkozva vitatta a szerződése felmondásának jogszerűségét –, nem akadályozhatja meg a szerződés felmondását.
A Neo FM három éves történetét számtalan botrány kísérte. Az adó 2009-ben a Sláger Rádió frekvenciáját nyerte el egy sokak által aggályosnak minősített pályázaton. Az ügy olyan viharos hullámokat kavart, hogy lemondott az ORTT elnöke, Majtényi László, illetve az akkori miniszterelnök, Bajnai Gordon és az akkori köztársasági elnök, Sólyom László is aggodalmát fejezte ki a Sláger és a Danubius frekvenciájára kiírt pályázatban felbukkanó nyilvánvaló politikai szempontok miatt.
A baloldali hátterű Neo FM-nek a kormányváltást követően elmérgesedett a viszonya az új médiahatósággal, ami sorozatos bírságokban nyilvánult meg. A 2012-re 750 milliósra duzzadó adósság felhalmozódásában azonban nem elsősorban a politika volt a ludas, hanem maga a rádió, mely sorozatosan és nyíltan megsértette például a médiatörvényben lefektetett reklámidő-korlátozást, illetve a kötelező hírszolgáltatásról szóló előírásokat.