Az Európa Tanács főtitkára szerint a magyar kormány és az ET együttműködésének köszönhetően olyan médiaszabályozó testület fog létrejönni, amely eltér a kormány eredeti elképzeléseitől. A változtatás szerint a Médiatanács elnökét nem a miniszterelnök, hanem a köztársasági elnök fogja kinevezni.
Lezárult a párbeszéd Magyarország és az Európa Tanács (ET) között a médiaszabályozás vitatott kérdéseiről, a kormány kielégítő választ adott a strasbourgi székhelyű páneurópai szervezet által megfogalmazott aggodalmakra - közölte az MTI kérdésére válaszolva Thorbjorn Jagland, a szervezet norvég főtitkára egy brüsszeli sajtóeseményen.
A főtitkár elmondta: a szervezet nincs abban a helyzetben, hogy beleszóljon, ki vezesse a médiatanácsot és a szervezet milyen döntéseket hozzon. Az ET csupán arra törekszik, hogy a megfelelő fékek és ellensúlyok rendszere érvényesüljön a médiaszabályozásban.
Jagland arra véleményre helyezkedett, hogy "jó irányba" mennek a dolgok, köszönhetően az ET és az Európai Bizottság együttműködésének, Magyarországon pedig olyan médiaszabályozó testület fog létrejönni, amely eltér a kormány eredeti elképzeléseitől.
Az Európai Politikai Központ által szervezett sajtóreggelin elmondott beszédében a norvég politikus felidézte, hogy felháborodást keltett szerte Európában, hogy a magyarországi médiaszabályozás és az igazságszolgáltatás átalakítása túlzottan központosítja a hatalmat ezeken a területeken, ezért az ET alkotmányossági ügyekben illetékes testülete, a Velencei Bizottság és az Európai Unió is megszólalt a kérdésben.
Navracsics Tibor magyar miniszterelnök-helyettesnek, közigazgatási és igazságügyi miniszternek az előző napon elküldött levelében üdvözölte a magyar változtatási szándékokat. Ezek közül az ET-főtitkár szerint az a legfontosabb, hogy a médiatanács elnökét nem a miniszterelnök fogja kinevezni, hanem - a miniszterelnök javaslata alapján - a köztársasági elnök. Ezzel - vélekedett Thorbjorn Jagland - a kinevezési jog átkerül a végrehajtó hatalom kezéből a nemzet egységének megtestesítésére hivatott államfőhöz. A médiatanács elnökének mandátuma egyetlen kilencéves ciklusra terjedhet majd ki.
Jagland felhívta a figyelmet a tervbe vett új magyar szabályozás azon elemére is, hogy a médiatanács elnökének kinevezési folyamatában szerepet kell kapnia a civil társadalomnak is, valamint hogy egyértelmű, magas szakmai minőségi követelményeket kell megfogalmazni azzal kapcsolatban, kit lehet kinevezni médiatanácsi elnöknek.
A norvég politikus elmondása szerint első látogatásakor emlékeztette a magyar kormányt, hogy ezek nem az ET mércéi és az ET által megállapított kötelezettségek, hanem Magyarország kötelezettségei, amelyeket Magyarország vállalt azáltal, hogy aláírta az egyezményt. Jagland arra is kitért, hogy a párbeszédből kifolyólag több jogszabály is változott Magyarországon, "az intézmények immár függetlenek, ebben a rendszerben pedig a végrehajtó hatalom nem gyakorolhat ellenőrzést a média fölött".
A Népszabadság brüsszeli tudósítója szerint a tanács két legfontosabb kifogása és javaslata az volt, hogy a kétharmados szabály helyett inkább többpárti támogatást írjanak elő a médiaszabályozás elfogadásához, módosításához, illetve változtassák meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének és a Médiatanács tagjainak jelölési és kinevezési rendszerét.
A lap úgy tudja, hogy a parlament tavaszi ülésszakán módosíthatják a médiatörvényt. A Népszabadság szerint egyes vezető kormánypárti politikusok szerint ezt meg is kellene lépni, mert utána az Európa Tanács nem foglalkozna tovább a magyar médiaszabályozással.