A Médiatanács közleménye szerint első alkalommal folytattak le eljárást írott és online sajtótermékkel kapcsolatban a médiaalkotmány életbe lépése óta a médiaigazgatási szabályok megsértése miatt. A vizsgálat azért került a Médiatanács hatáskörébe, mert a Magyar Hírlap nem tagja egyik társszabályozó szervezetnek sem.

A Magyar Hírlap nyomtatott lapszámában és annak internetes kiadásában január 5-én megjelent Bayer Zsolt cikkel kapcsolatban a hatósági eljárás megállapította, hogy a cikk nem volt összhangban a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény, vagyis a médiaalkotmány 17. paragrafusával, amely a gyűlöletbeszéd és a kirekesztő tartalom közzétételének tilalmát rögzíti. A tanács a publicisztika törvénysértő állításai miatt 250 ezer forint bírság megfizetésére, valamint a döntésről szóló közlemény közzétételére kötelezte a lapot.

Mint ismert, Bayer Zsolt nagy visszhangot kiváltó publicisztikájában a szigethalmi késelésre utalva úgy fogalmazott: akiket megkéseltek "a gyáva, undorító, kártékony állatok". Hozzátette: "a tények pedig ezek, a cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre. (...) A cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik. ( ) Állatok meg ne legyenek. ( ) Ezt kell megoldani - de azonnal és bárhogyan!".

Az írás megjelenése után a Magyar Hírlap először bocsánatot akart kérni, de végül olvasóik kiállását kérték a publicista mellett. A publicisztika miatt számos baloldali elkötelezettségű közéleti ember és civil szervezet mellett Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter is tiltakozott. Navracsics úgy vélte, hogy az 5-ös számú tagkönyvével gyakran büszkélkedő Bayernek ezek után nincs helye a Fideszben, Bayer második cigánysággal kapcsolatos írása után, melyben leszögezte, hogy nem akarja likvidálni a cigányságot, már úgy vélte, hogy a szerző sok mindent helyre tett.

Az írás ellen tiltakozott Viviane Reding, az Európai Bizottság igazságügyi, szabadságjogi kérdésekben illetékes alelnöke is, aki teljességgel elfogadhatatlannak minősítette azt és figyelmeztett arra, hogya  rasszizmusnak, gyűlöletbeszédnek, illetve a türelmetlenség más megnyilvánulásainak nincs helyük az Európai Unióban.

A Ki ne legyen? szerzője ellen közösség elleni izgatás bűntette miatt feljelentést tettek. Az ügyészség bűncselekmény hiányában elutasította a feljelentést, ezt azzal indokolták, hogy a kialakult bírósági gyakorlatban nem számítana közösség elleni izgatásnak, amit Bayer írt a cigányokról.

A publicisztika miatt számos civil szervezet, köztük Társaság a Szabadságjogokért, a Magyar Helsinki Bizottság és az Amnesty International nyílt levélben kérte a magyarországi nagyvállalatok vezetőit, hogy határolódjanak el az írástól és ne hirdessenek a Magyar Hírlapban és online felületén. Kampányuk hatására öt cég, az IKEA, a FedEx, a GDF Suez, az Erste Bank és a CIB Bank bojkottálja a lapot.