A lappiac zsugorodása ellenére nem engedélyezte az NMHH Axel Springer és a Ringier egyesülését. A két cég most egy osztrák befektetési céget kért fel arra, hogy vásárolja fel azokat a lapokat, amelyek miatt nem egyesülhetnek. Vélhetően megválnak a Népszabadságtól.
Az Axel Springer és a Ringier közös vállalatuk további fejlesztését tervezik: a Vienna Capital Partners felkérést kapott a magyar portfólió egyes elemeinek megvásárlására a kelet-közép-európai közös vállalatuk végleges kialakítása érdekében. Ez az Index információi szerint azt jelenti, hogy a két cég most már midnenképpen egyesül, és ha kell, megválnak a Ringier többségi tulajdonában lévő Népszabadságtól, amelyet az MSZP egyik pártalapítványával, a Szabad Sajtó Alapítvánnyal közösen tulajdonolnak.
Első lépésként, a szükséges hatósági jóváhagyások megszerzése érdekében, lehetséges, hogy mindkét társaságnak meg kell válnia magyarországi portfoliójának egyes elemeitől. Ezért a Ringier, az Axel Springer és a Vienna Capital Partners bejelentik, hogy kizárólagos tárgyalásokat kezdenek egymással. A VCP-t felkérték, hogy vizsgálja meg, a meglévő magyar média portfólió egyes termékeinek felvásárlási lehetőségét. A lehetséges tranzakció eredményeként két független magyar médiavállalkozás jöhet létre, amelyhez szükséges a magyar Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyása. A VCP a Ringier régi üzleti partnere és a múltban jelentős médiabefektetések tulajdonosa volt KeletKözép-Európában. A vállalat számos vezető európai médiacsoport regionális tranzakcióját segítette tanácsadóként.
Az Axel Springer és a Ringier már korábban is próbáltak fuzionálni, most viszont a Népszabadság eladásának meghiúsulása miatt valószínűleg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság is engedékenyebb lesz.
A két cég egész Közép-Európában összevonta érdekeltségeit, hogy így próbálják racionalizálni a működésük. A fúziót csak Magyarországon ellenezték. A Ringier először azzal próbálkozott, hogy eladja a Népszabadságot, hogy ezzel elháruljon az akadály az egyesülés előtt, amit arra hivatkozva nem engedélyezett az NMHH, hogy az egyre csökkenő lapeladások mellett is piaci túlsúlyban lenne a Népszabadságot, a Nemzeti Sportot és a Blikket is tulajdonló Ringier és a Tvr-hét mellett nyolc vidéki lapot is üzemeltető Axel Springer közös cége.
A Ringier azért is lett volna kénytelen eladni Magyarország még mindig legnagyobb politikai napilapját, A Népszabadásgot, hogy engedélyezzék a fúziót.
A Népszabadság eladásának előkészítése már lassan egy éve folyt, úgy tudjuk, hogy a napilap átvétele nem csak az MSZP-nek jött volna jól, de a Fidesz is támogatta az ötletet. Erre utalt az is, hogy amikor a tárgyalások megszakadtak az MSZP és a Ringier közt, rögtön feltűnt a színen Csintalan Sándor, egykori szocialista politikus, aki 2007 óta a Fidesz tagja, és bejelentette, hogy egy közelebbről meg nem nevezett befektetői csoporttal megvásárolná a Népszabadságot, hogy független baloldali orgánumként működtesse tovább. Több informátorunk szerint ez üzenet volt: ha az MSZP-nek nem kell a lap, lesz rá jelentkező.
Augusztusban már körvonalazódtak a szerződés részletei: a Ringier 1,5 milliárd forintért adta volna el a Népszabadságot, de öt évre maradna a Ringier nyomdájánál. A Népszabadság lapterjesztési-, illetve könyvelési-pénzügyi feladatai is a jelenlegi tulajdonos érdekeltségeinél maradtak volna. Ez utóbbira vélhetően azért lett volna szükség, mert az MSZP mindössze 3 millió forintot fizetett volna még idén a lapért, a többit a Népszabadság jövőbeni bevételeiből fizette volna ki. A vételár azért sem tűnik túl nagynak, mert a Népszabadság jelenleg is 1,4 milliárd forinttal tartozik a szintén a Ringier tulajdonában lévő nyomdának, és a tulajdonosváltással ezt az adósságot átütemezték és jelentős részben elengedték volna.
Úgy tudjuk, hogy a Ringier és az MSZP közti tárgyalások éppen azért szakadtak meg, mert nem tudtak megállapodni mindkét fél számára megnyugtatóan ennek az adósságnak a rendezéséről, illetve az MSZP távol akarta tartani a Ringiert a pénzügyektől. Így most minden marad a régiben: a Ringiernek irányító többségi tulajdona van, hiszen övék a cég 70,7 százaléka, a Szabad Sajtóé maradt 27,69 százalék, és töredékszázaléka van még mindig a lap dolgozóinak is.
A Népszabadság sorsa tavaly decemberben dőlt el: az MSZP jelezte, hogy mégsem tudják megvásárolni a kialkudott feltételek mellett az újságot.