Egymilliószor játszotta le a dalomat a Pandora online rádió, és 16,89 dollár jogdíjat volt képes fizetni érte, ennél többet keresek egyetlen póló eladásával is! – háborog David Lowery zenész-dalszerző, a Camper Van Beethoven és a Cracker rockbandák frontembere a blogján, ritka bepillantást engedve a zeneipar kulisszái mögé. Akinek fizetnie kell, folyton arról panaszkodik, hogy aránytalanul sokat fizet, aki pedig kap a pénzből, megalázóan kevésnek tartja azt.

A nagy kiadók évek óta arról panaszkodnak, hogy az online kalózkodás megölte a zeneipart, míg közben a zenéjüket online áruló zenészek és kis független kiadók sosem látott forradalomról és lehetőségekről beszélnek. Az online rádiók óriási népszerűsége, a Spotify és a Pandora sikertörténetei, és a nyomukban beinduló óriáscégek (a Google és az Apple is az elmúlt hónapokban indított online rádiót) viszont úgy tűnik, hatalmas üzletet csinálnak az online zenehallgatásból. A Lowery által bemutatott számok azonban azt mutatják, a zenészek számára mégsem jött el a netes rádiókkal a Kánaán.

A zenész felhívást intézett az egész szakmához, és arra biztatja a kollégáit, hogy hozzák nyilvánosságra ők is, milyen nevetséges aprópénzzel szúrják ki a szemüket az online rádiók, miközben jogdíjcsökkentésért lobbiznak a törvényhozóknál, és milliárdos nagyságrendben mozog az értékük a tőzsdén. Lowery legnagyobb slágerén, az 1993-as Low-n keresztül mutatja be egy amerikai rocker sanyarú életét. Ez 1994-ben ért el a slágerlistákig, és ott közepes sikert aratott, mértékadó amerikai Billboardon a 64. helyig jutott, a rockszámokra szűkített listán viszont volt 3. is. A brit slágerlistán a 43. hely volt a legjobb eredménye. Tavaly az Egy különc srác feljegyzései című film zenéjeként volt egy kisebb reneszánsza. Ha valakinek nem ugrana be, erről a számról van szó:

A Lowery által megosztott dokumentumok szerint az elmúlt negyedévben a Low-t 1159000-szer játszottál le a Pandorán, és ezért 16,89 dollárt fizetett az online rádió. A sztorihoz hozzátartozik, hogy ez csak a dalszerzői jogdíj, annak is csak a 40 százaléka, mivel az együttes többi tagjáé a jog 60 százaléka, és a szám előadójaként Lowery még külön jogdíjra is jogosult. A Spotify jobban fizet, ott 116 ezer lejátszás 12,05 dollárt hozott.

A YouTube viszont 153 ezer lejátszás után csak 1,95 dollárt utalt. A zenész a Sirius XM műholdas rádiót tartja követendő példának, ahol az óránként 13 perc reklám (a Pandorán óránként legfeljebb egy perc hirdetés van), és a 24 millió előfizető havidíjai annyi pénzt hoznak a konyhára, hogy a Low tavalyi utolsó negyedéves 179 lejátszását 181,94 dollárral honorálják. A hagyományos rádióadók ezalatt 18800 alkalommal nyomták le a slágert, és ezért a dalszerző 1373 dollárral gazdagodott. Persze hozzá kell tenni, hogy az online rádióknál egy lejátszás azt jelenti, hogy egy előfizető meghallgatta az adott számot, míg a tradicionális rádióknál egy lejátszás mindenkinél szól, akinél éppen be van kapcsolva, és az adott adóra hangolva a rádió.